Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.
Ülésnapok - 1920-179
A Nemzetgyűlés 179. ülése 1921. Héjj Imre képviselő ur módosításával fogadtatott el. Következik a c) pont. A c) pont meg nem támadtatván, változatlanul el fogadtatik. Következik a d) pont. Ez sem támadtatott meg, tehát változatlanul elfogadtatik. Következik az e) pont. Az e) ponthoz a pénzügyminister ur terjesztett be módosítást. Méltóztatnak kívánni, hogy a módosítás felolvastassék ? (Nem !) Akkor szembe fogom helyezni az e) ponteredeti szövegét a pénzügyminister ur módosításával ; amennyiben az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni, ugy a pénzügyminister ur módosítása elesik, ellenkező esetben a bekezdés a pénzügyminister ur módosításával fogadtatik el. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e változatlanul elfogadni az e) pontot, szemben a pénzügyminister ur módosításával : igen vagy nem ? (Nem !) Tehát határozatként kimondom, hogy az e) pont a pénzügyminister ur módosításával fogadtatott el. Az f) és a g) pontok meg nem támadtatván, változatlanul elfogadtatnak. A h) ponthoz Tomori képviselő ur adott be módosító indítványt. Ez egy pótlás, amely szerint az 1907 : XIX. te. alapján működő betegség- és baleset ellen biztosító intézeti pénztárak is bevétetnek. Ismét szembe fogom helyezni az eredeti szöveget a Tomori képviselő ur által pótolt szöveggel ; amennyiben az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni, ugy Tomori képviselő ur módosítása elesik. Méltóztatnak hozzájárulni a kérdés ilyen feltevéséhez ? (Igen !) Ha igen, akkor felteszem a kérdést : méltóztatnak-e változatlanul elfogadni a h) pontot Tomori képviselő ur módosításával szemben : igen, vagy nem % (Nem !) Tehát határozatként kimondom, hogy a bekezdés Tomori képviselő ur módosításával fogadtatott el. Következik az i) pont, amelyhez Nagy János (egri) képviselő ur adott be módosítást. Méltóztatnak kívánni, hogy a módosítás felolvastassék ? (Nem !) Tehát szembeállítom az i) pont eredeti szövegét a Nagy János képviselő ur által pótolt szöveggel. Amennyiben változatlanul méltóztatnak elfogadni a bekezdést, ugy elesik Nagy János kép'viselő ur módosítása ; amennyiben pedig nem, ugy az i) pont az ő módosításával fogadtatik el. (Helyeslés.) •Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e elfogadni az i) pontot változatlanul szemben Nagy János képviselő ur módosításával ? (Nem !) Tehát határozatként kimondom, hogy az i) pont Nagy János képviselő ur módosításával fogadtatott el. A k) és 1) pontok meg nem támadtatván, változatlanul elfogadtatnak. Az m) pontnál Rupert képviselő ur visszavonta módosítását. Miután más módosítás nem tétetett, az m) pont változatlanul elfogadtatik. Birtha képviselő ur egy pótlást javasolt, a paragrafushoz, amit n) pontul kivan felvétetni. Felolvastassam-e ezt a pótlást ? (Nem I) évi április hó 23-án, szombaton. 287 Tehát felteszem a kérdést, méltóztatnak-e Birtha József képviselő ur indítványát elfogadni : igen vagy nem ? (Igen !) Tehát határozatként kimondom, hogy a Nemzetgyűlés Birtha József képviselő ur módosító indítványát elfogadta. Ezzel a 2. § letárgyal tátott. Következik a 3. §. Az előadó ur kíván szólni. Iklódy-Szabó János előadd : Egész röviden azt vagyok bátor indiványozni, hogy a Birtha-féle módosítás m) pontként vétessék be a szövegbe és utána jöjjön a mostani m) pont mint n) pont. Ez technikai szempontból helyesebb volna, mert a Bartha-féle módosítás az 1) ponthoz kapcsolódik, amely bizonyos alapítványokról szól, s épen azért helyesebb volna, ha az 1) pont után jönne a Birthaféle módosítás s azután jönne a végére a mostani m) pont n) pontként. Elnök : Már kimondatott a határozat. Iklódy-Szabó János: A Birtha-féle módosítás legyen az m) pont és utána jönne az n) pont. Elnök: A határozatot már kimondottam, (FelMáltásoJc : Majd a harmadik olvasásnál lehet változtatni !) ezen most nem lehet változtatni. Következik a 3. §. Szabóky Jenő jegyző (olvassa a törvényjavaslat 3. §-át). Hegedüs Loránt pénzügyminister: Technikai okokból indítványozom, hogy a hatodik és hetedik bekezdések vonassanak össze egy bekezdéssé. Elnök : Ki iratkozott fel szólásra ? Szabóky Jenő jegyző: Eupert Rezső! Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! A 3. § hatodik bekezdése kedvezményben részesiti az u. n. konzervatív vagyont, vagyis azt a vagyont, amely már 1814 július 25-e előtt, tehát a hadüzenet előtt is ugyanannál az intézetnél, mint betét, folyószámlakövetelés, vagy letét létezett, amely vagyon tehát azóta semmikép sem vett részt a konjunktúrának semmiféle áldásában, ellenben részt vett a nagy leromlásban, mert hiszen ennek belső értéke jórészben elveszett. En teljesen megértem a javaslatot, hogy az ilyen vagyonnal szemben kíméletet akar gyakorolni, és a különbeni vagyonváltságnak az ilyen vagyon után csak a felét követeli. Nézetem szerint azonban ez a bekezdés nem megy el addig a határig, ameddig el kell mennie akkor, ha minden nyilvánvaló igazságtalanságot ki akarunk küszöbölni. Nevezetesen a háború megindítása utáni következő napokban és később is épen azok, akiknek el kellett menniök a háborúba s rendelkeztek bizonyos ilyen értékekkel, valósággal kényszerítve voltak arra, hogy értékeikkel bemeneküljenek valamilyen megbízható pénzintézetbe, mert hiszen itthagytak mindent, nem tudták, hogy visszatérhetnek-e. Közülök sokan, ugyebár nem is tértek vissza,- elestek, fogságba jutottak, eltűntek, vagy odamaradtak, vagy nagyon későn jöttek haza, ennélfogva ők sem tudtak a vagyonukkal rendelkezni, nem kereshették vele a boldogulásukat, nem vehették ki azt akkor, amikor esetleg üzletet lehe-