Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-179

A Nemzetgyűlés 179. ülése 1921. a javaslat tárgyalására a sürgősséget kimondani. (Helyeslés.) Elnök : A javaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni. Miután az előadó ur a sürgősség kimondását kéri, javaslom a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a házszabályok 140. §-ától eltérőleg méltóztassék ezen javaslat sürgős tárgyalását elhatározni. Méltóztatnak hozzájárulni ? (Igen !) Határozatképen kimondom, hogy a javaslat sürgősen fog tárgyaltatni. Somogyi, István képviselő ur kivan jelentést tenni. Somogyi István ; T. Nemzetgyűlés ! A lengyeltóti kerület panasszal megtámadott mandátumának kivizsgálására a Nemzetgyűlés III. bíráló-bizottsága által kiküldetvén, ezt a vizsgálatot teljesítettem és befejeztem. Midőn erről a t. Nemzetgyűlésnek jelentést teszek, méltóztassék a határozathozatalt illetőleg a további lépéseket megtenni. Elnök: Kiadatik a III. biráló-bizottságnak. Napirend szerint következik a betétek, a folyószámlakövetelések és a természetben elkülönítve őrzött készpénzletétek, továbbá a belföldi részvények és szövetkezeti üzletrészek, a külföldi pénznemek és a külföldi értékpapírok vagyonváltságáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása, elsősorban a cím. Birtha József jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és bevezetését, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak ; olvassa az 1. §4). Elnök : Rupert Rezső ! Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! Az egész törvényjavaslatban a betétek, folyószámlakövetelések és letétek ugyanolyan elbánás alá esnek, talán egy kivétellel az 1. § második bekezdésében, ahol az óvadékokról van szó. A második bekezdés második mondata az óvadékokra, ha azok betét alakjában vannak elhelyezve, kivételt, nevezetesen mentességet állapit meg a vagyonváltság alól, ha annak az óvadéknak alapja kezességvállalási szerződés, vagy kifejezetten az óvadék céljaira nyújtott hitel. Nem tudom belátni, hogy miért csak a betétek alakjába burkolt, illetve foglalt óvadék részesül ebben a mentességben, mert hiszen ilyen óvadékot folyószámlán is el lehetett helyezni, ilyen óvadékot el lehetett helyezni, különösen, ha külföldi pénznemről volt szó, letét alakjában is, és szokásos is volt, mert amennyiben a betétkönyvet akarja felmutatni valaki harmadik személlyel kötött ügyletben biztosítékul, hogy ime valamelyik intézetnél nekem betétem van, ugyanúgy tudja biztosítani fizetőképességét, vagy pedig az ügylet biztosított voltát egy folyószámlakivonattal is, hogy ily célból az ő javára bizonyos folyószámla követelés Íratott, vagy letéti jeggyel, amely szerint az ő számára itt és itt, ilyen és ilyen célra ebben és ebben a bankban egy letét őriztetik, amely erre a célra szolgál. Azt tartanám tehát helyesnek, hogy minthogy mindegyik alakban egyformán lehetséges ez az óvadéknyujtás, az óvadékot illetőleg nemcsak évi április hó 23-án, szombaton. 283 a betéti alak, hanem a folyószámlaalak és a letéti alak is fogadtassék el a kedvezménynél. Ha ez a módosítás nem fogadtatnék el, akkor legjobban szeretném, ha amint az eredeti javaslatban is volt, az óvadék mentessége nem állapíttatnék meg, az óvadék nem részesülne vagyonváltsá gmentességben. Ez a javaslat a tárgyi adózást valósítja meg. Nem keresi, hogy egy elhelyezett betét, folyószámlakövetelés, vagy pedig letét az illető személy szempontjából vájjon aktiv vagyont jelent-e vagy nem, kegyetlen józansággal megelégszik azzal, hogy van ez a betét, van ez a folyószámlakövetelés, van ez a letét és ott ahol van, az vagyonként jelentkezik. Minden betét, minden folyószámlakövetelés letét a külső életben, a forgalmi életben valami más megvilágítást, más értelmezést, más értéket is nyerhet a személy szempontjából, és amint egy betét lehet egy nagyon eladósodott emberé, épugy viszont, egy óvadék lehet egy nagyon gazdag emberé. Nem látom tehát be, hogy miért tegyünk különbséget, végre is, akárkié a betét ; mert ha mi tárgyi alapon dolgozván sohasem keressük a személyt akkor, ha ki nem terjesztetnék az óvadékra nézve, hogy ez mentességben részesüljön, ha nemcsak betét alakjában, hanem folyószámla alakjában, vagy letét alakjá.ban van elhelyezve, akkor az esetre, ha módosító javaslatom el nem fogadtatnék, azt javaslom, hogy állittassék helyre a javaslat eredeti szövege, vagyis ez a kivétel, amelyet én indokoltnak nem látok, egészen hagyassék el. Ez, azt hiszem, a pénzügyi eredmény szempontjából is lényeges változtatás és könnyebbé teszi más szakaszokban azután az altruista megoldásokat. Elnök : Kivan még valaki szólni az 1. §-hoz ? A pénzügyminister ur kivan szólni. Hegedüs Loránt pénzügyminister: Igen t. Nemzetgyűlés ! Rupert képviselő ur nem helyes premisszákból indul ki és igy nem helyes következtetésekre jut. Abban igaza van, hogy ez kegyetlen adó, mert rideg józansággal elveszi azt, ami van, de nem veszem el azt, ami nincs. T. i. vannak óvadék takarékpénztári könyvek, amelyekre soha sem volt befizetés, hanem adtak egy könyvet azzal, hogy az illető menjen tovább és az illető cég jóságára adtak. Ezeket én nem adóztathatom meg, hiszen sohasem volt bennük semmi, ellenben ha valaki letétet vagy folyószámlát tett le, ott van valami, amit elvehetek. Ennélfogva egészen világos, hogy én egyszerűen azt adóztatom meg, ami van és nem adóztatom meg azt, ami nincs. Ennélfogva kérem, méltóztassék elfogadni az eredeti szakaszt szemben a képviselő ur két módosításával, (Helyeslés.) Elnök : Kíván még valaki szólni ? Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Felteszem a kérdést szavazásra. A kérdést ugy teszem fel, hogy szembeállítom a javaslat eredeti szövegét Rupert Rezső t. képviselő ur módosításával. Amennyiben méltóztatnak elfogadni az 1. § eredeti szövegét, a módosítások elesnek, ameny36*