Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-178

A Nemzetgyűlés 178. ülése 1921, évi április hó _ 22-én, pénteken. 270 Ezt tűrnie a kormánynak nem lehet. Az ipar egy ; nagy tényező, amely becsületes munkává

1 minden j külső segédeszköz nélkül állta meg a helyét, amely nélkül az ország pénzügyeit rendezni nem tudom, de más, sokkal nagyobb büvészmester sem tudná. i Rupert Rezső t. barátom Neekerhez hasonli- \ tott engem. Hogy az ember kihez hasonlít, azt \ maga tudja legkevésbé, senki sem tudhatja a saját tehetségét máséhoz hasonlitani. Descartes az a nagy filozófiai munkájában, a »Discours de lő méthode«-ban azt olvastam, hogy az emberi ész egyformán van elosztva, aminek legfőbb bizonyítéka, hogy mindenki magát tartja a legokosabb embernek. (Derültség.) Én tehát azt, hogy Neckernek volt-e több esze vagy nekem, megállapítani nem tudom. Azt azonban tudom, hogy Necker között és én köztem mindentől eltekintve egy lényeges különbség van, t. i. az, hogy Neckert egy diadalmas csoport nagy éljenzés között vezette a parlamentbe, engem pedig nem vezetett ide más, mint az ország gondjainak serege és ha ettől a csoporttól meg fogok szabadulni, akkor hálás leszek azért, hogy idehívtak ; hálásak lesznek önök, hogy itt voltam és hálás leszek különösen azért, hogy egyszer majd el szabad mennem. A Necker-féle példában csak egy momentum van, amelyet t. barátom megragadott, midőn ő is céloz arra, amit minden újságban olvasok, hogy talán pénzügyi reformjaim — és ezek között talán ez a mostani legnagyobb is — bizonyos álmodozás jellegét mutatják. Az egész külföldi sajtóban büvészmester gyanánt szerepelek, különösen e javaslat tekintetében, amely a legnagyobb péznügyi beavatkozást jelenti, amely Magyarországon valaha történt. Ma, mielőtt helyemre leültem, két barátom két külföldi újságot, egy spanyolországit és egy amerikait helyezett asztalomra. Mind a kettőben hosszú cikk van arról, hogy én büvészmester vagyok. Különösen azt irják, hogy én költő vagyok, akinél félni kell attól, épugy, mint Neckernél, hogy fantáziái nem fognak teljesedni. Az amerikai cikknek a teljes cime a következő : »Jókai unokaöccse. Pénzügyminister, aki novellákat ir.« (Derültség.) Evvel szemben én azt merem állitani, hogy az én javaslataim a legridegebb számításokon alapulnak, amit mutat az, hogy pontosan bevált az, amit én kiszámítottam. Ebben senki nem kételkedik, és az, amit elmondok a pénzkicserélési javaslatnál, az is be fog válni, hogy t. i. a magyar valutának emelkednie kell azért, mert ebben belső érték van és mert eddig is csak a külső körülmények akadályozták meg azt, hogy a külföldi vegyen tőlünk. Arról szó nem lehet, az nem igaz, hogy valutánk megállhat, mert belső értéket tönkre tenni nem lehet. A villamosokon, ha sikerül felkapaszkodnom, ami nem olyan könnyű dolog, — bár a múltkor sikerült egy villamosnak még a belsejét is meglátnom, ami ritkán sikerül halandónak — azt tapasztalom, hogy rólam beszélnek az emberek. Ezt nem kellemes hallani. Én mindig ugy érzem magamat, ha nevemet hallom emlegetni, mint amikor először dobtak a vizbe hosszú kötélen és amikor azt számítgattam, hogy mennyi vizet fogok nyelni. (Derültség.) A minap is hallgattam, amint a villamoson hárman beszéltek arról, hogy ki csinálta az olcsóságot. Az egyik kijelntette, hogy Hegedüs, a másik kijelentette, hogy az olcsóságmagától jött, mire a harmadik felállt és azt kérdezte, hogy hol van az olcsóság ? (Ugy van ! balfelől.) Erre a következő a válaszom. A Pester Lloyd cimü lap minden hónapban egy index-számot mutat ki annak az alapján, hogy hatvanegy fogyasztási cikknek mi a kivonatos ára. Ez az indexszám januárban volt 6900, ma pedig 5400. Ennélfogva 21%-kai haladt előbbre az olcsóság. Ennél gyorsabb növekedés még sehol sem volt a világon. Még Angliában is csak 42%-ot ért el egy esztendőben. Ennél nagyobb roham nem volt és ha nagyobb lett volna az iram, sokkal nagyobb lett volna a kiabálás miatta. Az olcsóságot nem én csináltam, nem a t. barátom csinálta és nem csinálta semmi más —mert a pénz erejét semmi más nem emelheti, mint magának a nemzetnek törhetetlen ereje. A nemzet csinálja az olcsóságot, a nemzet emeli fel a pénzt és nem egyes emberek nem a pénzügyministerek. (Igaz l Ugy van !) S most visszatérek arra, amit Rupert t. képviselő ur mondott, hogy álmodozó vagyok. Ez bizonyos tekintetben igaz, de önök is álmodoznak velem. Én nem önökért és nem magam miatt jöttem ide, hanem egy álomért és ennek az álomnak felépítéséért van ez a javaslat is. Mi mindannyian álmodunk. Álmodunk egy országról, amely ma nincs a térképen ; álmodunk egy nemzetről, amely ma össze van tépve. (Igaz ! Ugy van !) Ezért van ez a javaslat. És ha sokan ezért az álomért el tudtak pusztulni a Doberdón,^ÍÍ7éw& helyeslés és taps.) mások Szibériában megfagytak érte, akkor mi dolgozni tudjunk érte, ezért az álomért. Ajánlom a javaslatot elfogadásra. (Hoszszantartó élénk helyeslés és éljenzés és taps. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Az előadó ur nem kivan a szólás jogával élni. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : elfogadja-e a t. Nemzetgyűlés a betétek, a folyószámlakövetelések és a természetben elkülönítve őrzött készpénzletétek, továbbá a belföldi részvények és szövetkezeti üzletrészek, külföldi pénznemek és a külföldi értékpapírok vagyonváltságáról szóló törvényjavaslatot a pénzügyi és igazságügyi bizottság szövegezésében, általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? (Igen.) Eszerint határozatképen kimondom, hogy a t. Nemzetgyűlés a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Az idő előrehaladván, javaslatot kívánok tenni a legközelebbi ülés idejére és napirendjére vonatkozólag. Javaslom, hogy a Nemzetgyűlés legközelebbi ülését holnap, szombaton, április hó 23-án