Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.
Ülésnapok - 1920-173
172 A Nemzetgyűlés 173, ülése 1921. évi április hó 6-án, szerdán. Ugron Gábor : Ahol nincs bolsevizmus ! Rassay Károly: ...ahol nyitott ajtók vannak, ahol az emberek lelkiismeretüket minden eshetőségre megnyugtathatják, ahol propagálhatják és hirdethetik azt is, hogy a Nemzetgyűlés félretételével is lehet az államfő kérdését megoldani. Ha tehát a törvényhozás kötelességét akarja teljesíteni a nemzettel szemben, akkor kötelessége ezeket az alkotmányjogi kérdéseket haladéktalanul megoldani, befejezett egésszé tenni a magyar nemzet alkotmányjogi épületét, hogy azon ne legyenek rések, amely réseken mindent felborító veszedelmekkel, kalandorok betörhessenek. (Ugy van ! a jobb- és a szélsőbaloldalon.) A ininísterelnök ur és a külügy minister ur ugy állította be a kérdést, hogy a magyar nemzet lealaesonyittatott azzal, hogy idegen beavatkozás és erőszak döntötték el a királykérdést, legalább átmenetileg. Uraim, ha ez igy is volna, akkor is a ministerelnök urat illeti ezért a felelősség, mert ő akadályozta meg, hogy a Nemzetgyűlés, mint ennek a nemzetnek hivatalos és kizárólagos képviselője, ezt a kérdést megoldja és, ha kell, a nép szavazása alá bocsássa. (Ugy van ! Ugy van ! a jobb- és a szélsobaloldalon.) Ha ez megtörtént volna, akkor vagy valamennyien ott állanánk a nép akaratának védelme mellett, vagy nem következett volna be ez a szomorú helyzet, amely — mint a ministerelnök ur mondja — a magyar nemzet tekintélyét lealacsonyítja. (Ugy van! a szélsobaloldalon.) A mi kötelességünk az, hogy ezekkel a kérdésekkel egyszer már végre is bátran szembenézzünk. Követeli ezt a nemzet érdeke, biztonsága és jövője. E tekintetben elsősorban azokra a képviselőtársaimra és arra a pártra hárul a felelősség, amely a nemzet előtt az alkotmányos szabad királyválasztás alapjára helyezkedett. (Ugy van! a szélsobaloldalon.) Ha a nemzet tűrte azokat a játékokat, amelyek itt végbementek, ez csak azért volt, mert volt neki egy megnyugtató érzése: az a megnyugtató érzése, hogy az ő képviselőjének, a Nemzetgyűlésnek többsége akarata szerint fogja megoldani ezt a kérdést és meg fog akadályozni minden azzal ellentétes megoldást. Ha azonban most a nemzet azt fogja látni, hogy amikor a kérdés ilyen elementáris erővel felvetődött, most is kitérnek azok a képviselők, (Felkiáltások jobb felöl: Nem térünk ki!) és kitér az a párt, akik vallomást tettek a szabad királyválasztás elve mellett, akkor a nemzet el fogja veszíteni bizalmát az ő hivatott törvényhozói testületében. (Ugy van ! Ugy van! a jobb- és a szélsobaloldalon.) Itt nincs tovább szentimentalizmusnak helye, mert legyen valakinek korona a fején, vagy legyen valaki egyszerű állampolgár, érdemtelenné válik a nemzet bizalmára abban a pillanatban, amikor hatalmi érdekből képes felidézni a legnagyobb katasztrófát milliók és milliók fejére. (Ugy van ! Ugy van! Taps a jobb- és a szélsobaloldalon.) Nem lehetnek tovább már közjogi aggályok és aggodalmak sem. A közjogi szőrszálhasogatásoknak a nemzet nagy érdeke előtt el kell tűnniük, el kell némulniok. Itt csak egy szempont lehet : a nemzet nagy érdeke. Amint Lamartine, a legnagyobb francia történetírók és költők egyike mondja... (Közbeszólások a középen.) 'En a magam részéről elég nagynak találtam, hogy azokból a nehéz időkből tanulságot merítsek a magam részére. Amint Lamartine a legnagyobb francia történetírók egyike mondja, nincs olyan elmélet, amely hamissá ne válnék abban a pillanatban, amikor a társadalom jólétével jön összeütközésbe. Bármilyen közjogi elméletet állítsanak is fel, bármilyen elméletet vitassanak, abban a pillanatban, mikor az a nemzet érdekével és jövőjével ellentétbe jön, hamissá válik az. Homonnay Tivadar : Ez vonatkozik a Vízivárosra is! (Derültség a középen. Zaj jobbfelöl.) Rassay Károly : Ne áltassa magát a t. Nemzetgyűlés abban a tekintetben, hogy a fele'ősséget elháríthatja magától akkor, ha ezeket a kérdéseket nem oldja meg azzal talán, hogy a szuverenitását egy államfővel megosztotta. A felelősség egyedül és kizárólag a Nemzetgyűlésé, mert az 1920 : I. te. az államfő és az alkotmányforma, az államforma tekintetében a Nemzetgyűlés kizáró'agos szuverenitását megőrizte. Ha tehát a Nemzetgyűlés nem tud felemelkedni történelmi hivatása magaslatára és nem tudja megérezni azt a felelősséget, amely e percben terheli, és nem fogja megoldani ezeket a kérdéseket : a felelősség a történelem előtt és a bekövetkezendőkért pusztán reája ós egyedül reája háramlik. (Ugy van! a szélsobaloldalon.) Könnyű a döntés! Mert ha egy Napoleon arra tudott hivatkozni katonái előtt Egyptom harcterein, hogy 40 század néz le rájuk a döntő pillanatban, akkor azt hiszem, a Nemzetgyűlés elé elég azt odaállítanom, hogy négy századnak keserűsége, . . . (Ugy van! Ugy van! Taps a jobb- és a szélsobaloldalon.) Pákozdi András: Mennyi vérpad! Rassay Károly : . . . négy század vértanusága, nemzetünk elsorvasztása az, ami lenéz önökre akkor, mikor önöknek kötelességük lesz e történelmi feladatukat teljesíteni. (Ugy van! jobbfelöl. Egy hang jobbfelöl: Muszkavezetök most is vannak még !) De legyenek önök férfiak, vagy ne legyenek . . . Pákozdi András: Beszéljen Arad! Rassay Károly : ... a magyar nép már döntött, még pedig abban a gondolatban, amely Kossuth Lajost vezette 1849 április 14-én. Döntött abban a gondolatban, hogy a nemzetre rájöhetett a múlton minden szenvedés és nyomor, széttéphették, megcsonkíthatták, de azt a nyomort és szenvedést, hogy a Habsburgok uralma itt még egyszer megszilárdittassik, az Isten nem mérheti még egyszer az országra. (Zajos helyeslés, éljenzés és taps a szélsőjobbés a szélsobaloldalon. Zaj a középen.)
