Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-173

A Nemzetgyűlés 173. illése 1921. évi április hó 6-án, szerdán. 161 Gr. Teleki Pál ministerelnök: ;-.-. S itt kap­tam egy hirt arról, bár még nincsenek teljesen autentikusan megerősítve annak a részletei, hogy egy incidens történt, amelyet azután a vonatot vezető osztrák tisztviselőnek sikerült eloszlatnia. Az történt ugyanis, hogy a vonat Brück an der Muhmál késedelmet szenvedett feltartóztatás foly­tán. Azt hiszem, ez is világosan meg fogja mu­tatni, hogy mennyivel határozottabbak, mennyi­vel konszolidáltabbak vagyunk, mennyivel jobban a kezünkben van országunk irányítása, mint más országokban, ahol egy kormány Ígéretet tesz s nem képes velünk szemben ennek az ígéretnek teljes végrehajtására. Barla-Szabó József : Ott már a belügymínís­ter is lemondott ! Gr. Teleki Pál ministerelnök : Másrészt még egy köszönettel tartozom, mielőtt beszédemet befejezném s ez egy semleges hatalom iránt való köszönet. T. i. ugyanakkor, amikor az entente­nagyhatalmakhoz is fordultunk az utazás meg­könnyítése tekintetében, ezzel párhuzamosan a spanyol kormányhoz is fordultunk, amelytől ugyan elkésve s most már feleslegesen szintén megkap­tuk az utazás lehetővé tételére és sima lefolyására nézve a biztosítást, illetőleg az ennek vállalására vonatkozó készség kifejezését. Ebben a tekintetben kívántam itt, a Nemzetgyűlés előtt köszönetünket leróni ezen semleges hatalom előtt, (Helyeslés.) amely mindenféleképen igyekezett minket azokon a nehézségeken átsegíteni, amelyek Ausztriában támadhattak volna. Azokhoz, amiket előterjesztettem, még csak azt a kérést fűzöm, hogy méltóztassék ugyanavval a nyugalommal tekinteni tovább is az események elé és a kormánynak ténykedése elé e kérdésben, mint amilyen nyugalommal méltóztattak azt eddig venni. (Mozgás a szélsőhaloldalon.) Ezután a kül­ügyminister ur a maga részéről is fog még néhány szót szólni s röviden rá fog világítani a külügyi helyzetre és azokra az indokokra, amelyek Őfelsége előtt kifejttettek és amelyek Őfelségét meggyőzték arról, hogy az országban való időzése nem alkalmas arra, hogy az ország békéjét biztosítsa. Méltóz­tassék ezeket tudomásul vermi és utána a külügy­minister urat meghallgatni. (Élénk helyeslés bal­felől. Zaj a jobboldalon.) Elnök : A külügyminister ur kivan szólni. Gratz Gusztáv külügyminister: T. Nemzet­gyűlés ! Miután ugy a magyar közvéleményben, mint a Nemzetgyűlés tegnapi ülésén is egyes közbe­szólások formájában kételyek merültek fel aziránt, hogy a király Őfelségének magyar területen való maradása valóban olyan külső bonyodalmakat vont-e volna maga után, amelyek Magyarországból való eltávozását indokolhatnák . . . (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Ez'igen fontos nyilatkozat. Méltóztassanak csendben lenni. Gratz Gusztáv külügyminister: ... minthogy továbbá a helyzetnek, valamint a kormány és a király eljárásának helyes megítélése szempontjából feltétlenül szükséges, hogy a t. Nemzetgyűlés e NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — IX. KÖTET. kérdésben teljesen tisztán lásson, a magam részé­ről kötelességemnek tartom, hogy e tekintetben teljes nyíltsággal és őszinteséggel megadjam a kí­vánt felvilágosításokat és feltárjam az előállott helyzetet. Ismeretes, t. Nemzetgyűlés, a kis entente ve­zető államférfiainak többrendbeli régebbi nyilatko­zataiból is, hogy a prágai és belgrádi kormány, és bizonyos mértékben a bukaresti és római kormá­nyok is, egymással bizonyos megállapodásokra léptek, amelyek az uralkodó-család visszatérésé­nek esetére vonatkoztak. Ezekre a megállapodá­sokra támaszkodva jelentette ki két hónappal ez­előtt Benes cseh külügyminister, hogy a Habsburg­háznak Magyarországra való visszatérése casus bellit jelentene. (Mozgás.) Hasonló kijelentések történtek nem nyilvános nyilatkozatokban jugo­szláv részről is, (Zaj.) és román, valamint olasz részről jött (Nagy zaj. Elnök csenget.) a szavak­ban kevésbé határozott kijelentések ugyanezt a tendenciát szolgálták. Amikor őfelsége Magyarországon váratlanul megjelent, ezek a nyilatkozatok az emiitett államok képviselői által a magyar kormány előtt közvetlenül is megismételtettek. Elsőnek március 28-án a román követ jelentette ki határozottan, hogy Románia Károly király visszatérését Ro­mánia érdekeivel ellenkezőnek lenne kénytelen tekinteni. (Nagy zaj half elől.) Ugron Gábor : Persze ! B. Szterényi József : Román beavatkozás ! Tapsoljunk ! Hozsánna néked Románia ! (Nagy zaj. Elnök csenget.) Balla Aladár : Kérdezzék már meg a magyar népet, cenzúra nélkül ! Szabó József (budapesti) : Októberben meg­kérdezték ! Akkor mi történt ? Balla Aladár : Félnek a magyar néptől ! Elnök : Méltóztassanak csendben lenni, mert ha nem tudom a csendet fentartani, kénytelen lennék az ülést felfüggeszteni. Ezt a házszabályok alapján köteles vagyok előbb bejelenteni, tehát bejelentem a Háznak. Kérem, méltóztassanak csendben lenni. (Folytonos zaj. Halljuk ! Halljuk !) Gratz Gusztáv külügyminister: Ugyancsak március 28-án az olasz ügyvivő is kijelentette, hogy a Habsburg-ház restaurációjának megaka­dályozása (Nagy zaj. Halljuk ! Halljuk ! Elnök csenget.) az olasz külpolitika sarkalatos elve és hogy az olasz kormány ennek megfelelően fog eljárni. Ä jugoszláv kormány megbízottja (Felkiál­tások balfelől : Ahá ! Megérkezett az Andrássy­útról f) március 29-én jelentette ki, hogy Károly királynak Magyarországba való visszatérése casus bellit jelentene. (Nagy zaj.) Balla Aladár : Az osztrákok majd meghagyják a nyugati részeket ! (Nagy zaj a baloldalon.) Sándor Pál : Hol van a független Magyar­ország ? B. Szterényi József: Raguzában ! 21

Next

/
Thumbnails
Contents