Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-173

A Nemzetgyűlés 173. illése 1921. évi április hó 6-án, szerdán. 161 Gr. Teleki Pál ministerelnök: ;-.-. S itt kaptam egy hirt arról, bár még nincsenek teljesen autentikusan megerősítve annak a részletei, hogy egy incidens történt, amelyet azután a vonatot vezető osztrák tisztviselőnek sikerült eloszlatnia. Az történt ugyanis, hogy a vonat Brück an der Muhmál késedelmet szenvedett feltartóztatás folytán. Azt hiszem, ez is világosan meg fogja mutatni, hogy mennyivel határozottabbak, mennyivel konszolidáltabbak vagyunk, mennyivel jobban a kezünkben van országunk irányítása, mint más országokban, ahol egy kormány Ígéretet tesz s nem képes velünk szemben ennek az ígéretnek teljes végrehajtására. Barla-Szabó József : Ott már a belügymíníster is lemondott ! Gr. Teleki Pál ministerelnök : Másrészt még egy köszönettel tartozom, mielőtt beszédemet befejezném s ez egy semleges hatalom iránt való köszönet. T. i. ugyanakkor, amikor az ententenagyhatalmakhoz is fordultunk az utazás megkönnyítése tekintetében, ezzel párhuzamosan a spanyol kormányhoz is fordultunk, amelytől ugyan elkésve s most már feleslegesen szintén megkaptuk az utazás lehetővé tételére és sima lefolyására nézve a biztosítást, illetőleg az ennek vállalására vonatkozó készség kifejezését. Ebben a tekintetben kívántam itt, a Nemzetgyűlés előtt köszönetünket leróni ezen semleges hatalom előtt, (Helyeslés.) amely mindenféleképen igyekezett minket azokon a nehézségeken átsegíteni, amelyek Ausztriában támadhattak volna. Azokhoz, amiket előterjesztettem, még csak azt a kérést fűzöm, hogy méltóztassék ugyanavval a nyugalommal tekinteni tovább is az események elé és a kormánynak ténykedése elé e kérdésben, mint amilyen nyugalommal méltóztattak azt eddig venni. (Mozgás a szélsőhaloldalon.) Ezután a külügyminister ur a maga részéről is fog még néhány szót szólni s röviden rá fog világítani a külügyi helyzetre és azokra az indokokra, amelyek Őfelsége előtt kifejttettek és amelyek Őfelségét meggyőzték arról, hogy az országban való időzése nem alkalmas arra, hogy az ország békéjét biztosítsa. Méltóztassék ezeket tudomásul vermi és utána a külügyminister urat meghallgatni. (Élénk helyeslés balfelől. Zaj a jobboldalon.) Elnök : A külügyminister ur kivan szólni. Gratz Gusztáv külügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Miután ugy a magyar közvéleményben, mint a Nemzetgyűlés tegnapi ülésén is egyes közbeszólások formájában kételyek merültek fel aziránt, hogy a király Őfelségének magyar területen való maradása valóban olyan külső bonyodalmakat vont-e volna maga után, amelyek Magyarországból való eltávozását indokolhatnák . . . (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Ez'igen fontos nyilatkozat. Méltóztassanak csendben lenni. Gratz Gusztáv külügyminister: ... minthogy továbbá a helyzetnek, valamint a kormány és a király eljárásának helyes megítélése szempontjából feltétlenül szükséges, hogy a t. Nemzetgyűlés e NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — IX. KÖTET. kérdésben teljesen tisztán lásson, a magam részéről kötelességemnek tartom, hogy e tekintetben teljes nyíltsággal és őszinteséggel megadjam a kívánt felvilágosításokat és feltárjam az előállott helyzetet. Ismeretes, t. Nemzetgyűlés, a kis entente vezető államférfiainak többrendbeli régebbi nyilatkozataiból is, hogy a prágai és belgrádi kormány, és bizonyos mértékben a bukaresti és római kormányok is, egymással bizonyos megállapodásokra léptek, amelyek az uralkodó-család visszatérésének esetére vonatkoztak. Ezekre a megállapodásokra támaszkodva jelentette ki két hónappal ezelőtt Benes cseh külügyminister, hogy a Habsburgháznak Magyarországra való visszatérése casus bellit jelentene. (Mozgás.) Hasonló kijelentések történtek nem nyilvános nyilatkozatokban jugoszláv részről is, (Zaj.) és román, valamint olasz részről jött (Nagy zaj. Elnök csenget.) a szavakban kevésbé határozott kijelentések ugyanezt a tendenciát szolgálták. Amikor őfelsége Magyarországon váratlanul megjelent, ezek a nyilatkozatok az emiitett államok képviselői által a magyar kormány előtt közvetlenül is megismételtettek. Elsőnek március 28-án a román követ jelentette ki határozottan, hogy Románia Károly király visszatérését Románia érdekeivel ellenkezőnek lenne kénytelen tekinteni. (Nagy zaj half elől.) Ugron Gábor : Persze ! B. Szterényi József : Román beavatkozás ! Tapsoljunk ! Hozsánna néked Románia ! (Nagy zaj. Elnök csenget.) Balla Aladár : Kérdezzék már meg a magyar népet, cenzúra nélkül ! Szabó József (budapesti) : Októberben megkérdezték ! Akkor mi történt ? Balla Aladár : Félnek a magyar néptől ! Elnök : Méltóztassanak csendben lenni, mert ha nem tudom a csendet fentartani, kénytelen lennék az ülést felfüggeszteni. Ezt a házszabályok alapján köteles vagyok előbb bejelenteni, tehát bejelentem a Háznak. Kérem, méltóztassanak csendben lenni. (Folytonos zaj. Halljuk ! Halljuk !) Gratz Gusztáv külügyminister: Ugyancsak március 28-án az olasz ügyvivő is kijelentette, hogy a Habsburg-ház restaurációjának megakadályozása (Nagy zaj. Halljuk ! Halljuk ! Elnök csenget.) az olasz külpolitika sarkalatos elve és hogy az olasz kormány ennek megfelelően fog eljárni. Ä jugoszláv kormány megbízottja (Felkiáltások balfelől : Ahá ! Megérkezett az Andrássyútról f) március 29-én jelentette ki, hogy Károly királynak Magyarországba való visszatérése casus bellit jelentene. (Nagy zaj.) Balla Aladár : Az osztrákok majd meghagyják a nyugati részeket ! (Nagy zaj a baloldalon.) Sándor Pál : Hol van a független Magyarország ? B. Szterényi József: Raguzában ! 21