Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-173

"A Nemzetgyűlés 173. ülése 1921. évi április hó 6-án, szerdán. 159 Gr. Teleki Pál ministerelnök : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Azokhoz, amiket tegnap volt szerencsém előterjeszteni, a következőket szeretném fűzni. Elsősorban ahhoz a bejelentéshez, hogy a király Szombathelyről elutazott, azt a bejelentést kívánom fűzni, hogy négy órakor a vonat a magyar határt átlépte. (Felkiáltások jobb felöl : Hála Istennek ! Zaj és felkiáltások balfelől : Hogy hálálkodnak !) B. Szterényi József : Ez a tisztelet ! Gr. Teleki Pál ministerelnök: Elsősorban azt akarom egy pár rövid vonásban elmondani, hogyan következett be ez az esemény. A király . . . Beniczky Ödön : A király Őfelsége ! (Derültség a szélsőbaloldalon.) Gr. Teleki Pál ministerelnök : ... Ez ugyanaz. A király egyedül, illetőleg csak egy kisérő vei lépte át a határt és érkezett Szombathelyre. Rassay Károly : A tényeket halljuk, hiszen ez mellékes ! (Zaj. Elnök csenget. Halljuk ! Halljuk !) Gr. Teleki Pál ministerelnök : Én, amikor az osztrákokkal a tárgyalásokat megkezdettük a visszautazásra vonatkozólag, ugyanakkor érdeklődtem aziránt, hogy ki lehetett, aki ezt a tanácsot adta Őfelségének. MeskÓ Zoltán : Többen voltak ! Gr. Teleki Pál ministerelnök : Erre vonatkozólag ma annyit állapithatok meg, hogy a terv külföldön született meg . . . Rassay Károly : Mert ott volt a király ! Gr. Teleki Pál ministerelnök : ... és ugy érdeklődéseim, mint Szombathelyen szerzett tapasztalataim alapján is nem látom azt, hogy magyar ember ebben a tanácsadásban benne lett volna. (Derültség a szélsőbaloldalon.) Különben Vass őxcellenciája is, aki az első pillanatban már ott volt az érkezéskor, valamint én is konstatáltam, hogy mindenkire a legnagyobb meglepetés volt a király megérkezése. A külföldi sajtó egyes orgánumai az egész eseményt roppant hamis szinben tüntették fel és vad hireket lansziroztak a közvéleménybe, híreket egyrészt Magyarország helyzetéről, másrészt az eseményekről, továbbá a király szándékairól, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ahá I) nyilatkozatairól ; vad hireket, amelyek közül csak egy-kettőt említenék, mint pl. azt, hogy >> 15.000 ember áll Szombathelyen, akik Budapest ellen vonulnak« és más ilyenféle hireket. Csak erre az emiitett egy hírre nézve megjegyzem, hogy amidőn húsvét hétfőn éjjel Szombathelyre megérkeztem, Szombathelyen kevesebb katona volt, mint amit magam is szükségesnek tartottam arra, hogy az őrségi szolgálatokat a megfelelő váltásokkal elvégezzék. Ez mindenesetre igazolja, hogy ezek a hirek nemcsak hogy túlzottak, hanem abszolúte fantasztikusak voltak és azt hiszem igen sok részükben rosszakaratuak, rossz. akaratú uszítások. Hasonlóképen rosszakaratuak voltak azok a dolgok, amiket a külföldi sajtó egyes orgánumai a király terveiről és szándékairól hoztak. Sem ő maga nem adott semmi néven nevezendő intervjut, sem pedig azok, akik ővele beszéltek, nem nyilatkoztak, tehát a külföldi sajtónak módjában sem volt ilyen tervekről és szándékokról értesülni. Mindezek abszolút koholmányok voltak, és az, hogy ilyen hirek megjelentek, semmi másra nem alkalmas, mint arra, hogy a külföld egyes köreit izgassák s talán ezzel a célzattal is jelentek meg. Visszatérve magára az eseményre, meg akarom állapítani, hogy őfelségét félrevezették. Rassay Károly : Ahá ! Felelőtlen elemek ! (Felkiáltások jobbfelől : Nem először/ És nem is utoljára ! — Elnök csenget.) Gr. Teleki Pál ministerelnök : Félrevezették abban a tekintetben, hogy az, országban egészen más a helyzet ma, más a helyzetünk a külfölddel szemben is. Szóval nem orientálták mindarról, amiről nekünk később alkalmunk volt orientálni ; minderről azok, aki k a külföldről őt felvilágosították, nem tájékoztatták ugy, ahogy a valóságnak megfelelőleg kellett volna. (Felkiáltások jobbfelöl : Kik azok ?) Kérem, azt már mondottam, hogy külföldiek. Méltóztassék megengedni, hogy épen arra való tekintettel, mert nem látom a dolgot egész tisztán e külföldiekre vonatkozólag, én neveket most ne említsek. Én csak azt akartam megállapítani, hogy külföldiek orientálták a királyt, egyébre nem akarnék itt kitérni. (Zaj. Halljuk 1 Halljuk !) Nekünk el kellett oszlatnunk ezeket a beállításokat, a tényeknek és a helyzetnek azt az elferdített képét, amelyet a király elé projiciáltak, — és mondhatom, hogy miután ez megtörtént, mikor a tények alapján ugy a felelős tényezőknek maguknak, mint a felelős tényezők által bejelentett, részben pedig maga a király által odainvitált egyének, részben pedig önként jelentkező bizalmasai Őfelségének előadták a helyzetet, s ő ezek előadásából és jelentéseiből a helyzetről meggyőződött : akkor Őfelsége maga határozta el azt, hogy az országot elhagyja. Amint a rossz tanácsokra a helyzet megnehezítése következett be, épugy igyekezett a király a jó tanácsokra az ország helyzetét megkönnyíteni, s itt még azt szeretném leszögezni, hogy egyénileg sem tett ki senkit lehetetlen lelkiismereti tehernek. Viszont azt is le kell szögeznem azokkal szemben, akik a rossz tanácsokat adták, hogy nemcsak az ország ellen vétettek, hanem vétettek a király ellen is, mikor e tanácsokat adták. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon és jobb felől.) B. Szterényi József : Ez igaz ! Ez volt a cél ! Gr. Teleki Pál ministerelnök : Annyi megpróbáltatás után, amikor e nemzetnek fenékig kellett a megpróbáltatások poharát ürítenie, ez a nemzet talpraállt és talpraállva józanul igyekszik fokról-fokra visszaszerezni a maga erejét, fokról-fokra előrehaladni, tudva azt, hogy ez csak kis lépésekkel történhetik és hogy nagy lépéseket,