Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-170

126 A Nemzetgyűlés 170. ülése 1921 hozástól felhatalmazást nem kapott. Ami már most a rendelet érdemi rendelkezéseit illeti, be kell mutatnom, t. Nemzetgyűlés, hogy mennyi­ben sértik ezek tulajdonképen a magánjogokat. Tisztelt Nemzetgyűlés ! Amint méltóztattak hallani, a rendelet a mozgófényképüzemekre vonatkozólag akként intézkedik, hogy az uj engedélyes a helyiséget minden kártérítés nél­kül igénybe fogja venni. Ugyanakkor kegyesen megengedi azt, hogy a berendezésre nézve szabad egyezkedésnek van helye. Ezt is azonban csak 8 napra engedi meg, mert ha 8 nap alatt az uj engedélyes nem tud megegyezni az előbbi tulajdonossal, vagyis ha 8 napig igen erősen fogja magát az uj engedélyes tartani és nem lesz hajlandó becsületes árat fizetni, akkor az előbbi tulajdonos abba a helyzetbe fog kerülni, hogy a berendezést az utcára hordhatja. (TJgy van! balfelül.) Mert hogy hova fogja ma el­hordani, igazán» nem tudom. (Zaj a baloldalon.) Végeredményben azonban nem ez a súlyos sére­lem. Miről van itt ugyanis szó ? Egy csomó székről, a gépről, a vászonról van szó. Ellenben nem vonható a berendezés fogalma alá maga az épület, s itt van tulajdonképen a legsúlyo­sabb magánjogi sérelem, amely az eddigi mozgó­fényképüzem engedélyeseit éri. (Zaj a baloldalon.) Drozdy Győző : Kun Béla legalább kenye­ret adott az illetőnek, mert termelőbiztos lehetett ! Birtha József : Nagyon messze van attól ! Rassay Károly : Amint méltóztatnak tudni, ezek a mozgófényképszinházak rendesen vagy bérházakból lettek átalakítva a mozgófénykép­szinház céljaira, vagy pedig egészen üres telke­ken lettek az engedélyes által felépítve. Hiszen hogy csak egypár példát mondjak el, itt van például — ami hozzám közel áll — a Budai Apolló Mozgó. Ezt 1915-ben építette fel egy hadirokkant, aki a jelenlegi ministerelnök ur ajánlatára kapta meg ezt a moziengedélyt. Belekerült 5—6 millió koronába annak a fel­építése. Bródy Ernő: Ettől is elveszik? Rassay Károly : Most jön ez a rendelet és amint értesültem, ettől az egyéntől is elvették a moziengedélyt. (Zaj a baloldalon.) Bródy Ernő : Hadirokkantul ? Rassay Károly: Az illetőnek jogában áll a berendezési értékeket elvinni, ellenben kártéri­' tés nélkül köteles átengedni a maga épületét annak az uj engedélyesnek. Ugron Gábor: Kinek? Rassay Károly: Azt nem tudom. Bródy Ernő: Hadirokkanttól is elveszik! Rassay Károly: Ebben a tekintetben csak találgatásokra vagyunk utalva, nem tudjuk, hogy kik azok. Talán a minister ur lesz szives egyúttal informálni bennünket, hogy kik a mos­tani uj engedélyesek. (Mozgás.) T, Nemzetgyűlés ! Már most méltóztassanak nekem megmondani, hogy lehet-e ilyenkor magán­év« március hó 21-én, hétfőn. jogok sérelméről beszélni, amikor valakinek egy 4—5 évvel ezelőtt beépített 5—6 millió korona értékét minden kártérítés nélkül elveszik és egy más egyénnek adják oda, aki kap egy X millió korona értékű üzleti tőkét ajándékba. (Egy hang balfelöl : Ez lehetetlen!) En is ugy érzem, hogy ez lehetetlen, de hát ugy látszik, hogv a kormány nem ezen az állásponton volt. Itt van azután a Royal Yio mozgófénykép­szinház esete. Ez a mozgófénykópszinház fel­építtetett a város által engedélyezett telken. Ez még 1910-ben épült fel. Hozzávetőleges számítás szerint 400—500 ezer koronába került 1910-ben ennek az uj épületnek a felemelése. Már most mit csinál az uj rendelet? Elveszi az illetőtől ezt az épületet, amelybe ő esetleg egész vagyonát beépítette és odaadja egy másik magánegyénnek, egy uj engedélyesnek s ugyan­akkor az ő kártérítési igényét expressis verbis kizárja. (Felhiáltásoh balfelöl : Hallatlan !) Sándor Pál: Jogállam! Ereky Károly: Bért sem fizet? Ezt nem értem. Rassay Károly : Hogy méltóztatik gondolni azt, hogy a közvélemény és a Nemzetgyűlés szankcionálni fogja az ilyen kormányrendeletet ? Hiszen elmondhatok egy egész csomó esetet, mert végeredményben ez majdnem minden egyes mezgófényképszinháznál megismétlődik azzal a különbséggel, hogy vannak esetek, ahol — pél­dául a vidéki mozgófényképszinházaknál -—• egész rendszerré vált az, hogy üres olcsó tel­keken drága pénzen felépítették a mozgófény­képszinházat és most azután a rendelet ezt igénybe veszi, az uj engedélyesnek odaadja s az előbbi tulajdonosnak semmi egyéb joga nem lesz, — legalább én nem tudok más jogot meg­állapítani a rendeletből — mint hogy talán valami bért fog kapni azért a helyiségért, amelybe egész vagyonát beépítette. Az igen t. igazságügyminister ur mint bel­ügyminister egész nyugodtan mutatott rá, mikor ezekről a kérdésekről volt szó, hogy hiszen olyan nagy sérelem nem történik, mert más állami engedélyeket is, mint az italmérési engedélyeket, a trafikengedélyeket revízió alá veszik és ott is elveszik az illető egyéntől azt a bizonyos engedélyt kártérítés nélkül. Azon­ban itt nagy különbség van. Mert ezek az italmérési és trafikengedélyek tényleg koncesz­sziók. Az engedélyes tulajdonképen itt semmi egyéb, mint az államnak egy elosztőszerve, aki abba az üzletbe rendszerint . . . Orbók Attila: Monopóliumról van szó! Rassay Károly : ...nem is visz bele vala­mely forgótőkét, hanem csak pár stelázst. De egészen más természetű az olyan engedély, ahol nagyiparról, milliós befektetésekről és * nem koncesszióról van sző, hanem egy rendőri játszási engedélyről, amelynek alaki formaságaiba most belekapaszkodva, attól az egyéntől magát az

Next

/
Thumbnails
Contents