Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.
Ülésnapok - 1920-170
126 A Nemzetgyűlés 170. ülése 1921 hozástól felhatalmazást nem kapott. Ami már most a rendelet érdemi rendelkezéseit illeti, be kell mutatnom, t. Nemzetgyűlés, hogy mennyiben sértik ezek tulajdonképen a magánjogokat. Tisztelt Nemzetgyűlés ! Amint méltóztattak hallani, a rendelet a mozgófényképüzemekre vonatkozólag akként intézkedik, hogy az uj engedélyes a helyiséget minden kártérítés nélkül igénybe fogja venni. Ugyanakkor kegyesen megengedi azt, hogy a berendezésre nézve szabad egyezkedésnek van helye. Ezt is azonban csak 8 napra engedi meg, mert ha 8 nap alatt az uj engedélyes nem tud megegyezni az előbbi tulajdonossal, vagyis ha 8 napig igen erősen fogja magát az uj engedélyes tartani és nem lesz hajlandó becsületes árat fizetni, akkor az előbbi tulajdonos abba a helyzetbe fog kerülni, hogy a berendezést az utcára hordhatja. (TJgy van! balfelül.) Mert hogy hova fogja ma elhordani, igazán» nem tudom. (Zaj a baloldalon.) Végeredményben azonban nem ez a súlyos sérelem. Miről van itt ugyanis szó ? Egy csomó székről, a gépről, a vászonról van szó. Ellenben nem vonható a berendezés fogalma alá maga az épület, s itt van tulajdonképen a legsúlyosabb magánjogi sérelem, amely az eddigi mozgófényképüzem engedélyeseit éri. (Zaj a baloldalon.) Drozdy Győző : Kun Béla legalább kenyeret adott az illetőnek, mert termelőbiztos lehetett ! Birtha József : Nagyon messze van attól ! Rassay Károly : Amint méltóztatnak tudni, ezek a mozgófényképszinházak rendesen vagy bérházakból lettek átalakítva a mozgófényképszinház céljaira, vagy pedig egészen üres telkeken lettek az engedélyes által felépítve. Hiszen hogy csak egypár példát mondjak el, itt van például — ami hozzám közel áll — a Budai Apolló Mozgó. Ezt 1915-ben építette fel egy hadirokkant, aki a jelenlegi ministerelnök ur ajánlatára kapta meg ezt a moziengedélyt. Belekerült 5—6 millió koronába annak a felépítése. Bródy Ernő: Ettől is elveszik? Rassay Károly : Most jön ez a rendelet és amint értesültem, ettől az egyéntől is elvették a moziengedélyt. (Zaj a baloldalon.) Bródy Ernő : Hadirokkantul ? Rassay Károly: Az illetőnek jogában áll a berendezési értékeket elvinni, ellenben kártéri' tés nélkül köteles átengedni a maga épületét annak az uj engedélyesnek. Ugron Gábor: Kinek? Rassay Károly: Azt nem tudom. Bródy Ernő: Hadirokkanttól is elveszik! Rassay Károly: Ebben a tekintetben csak találgatásokra vagyunk utalva, nem tudjuk, hogy kik azok. Talán a minister ur lesz szives egyúttal informálni bennünket, hogy kik a mostani uj engedélyesek. (Mozgás.) T, Nemzetgyűlés ! Már most méltóztassanak nekem megmondani, hogy lehet-e ilyenkor magánév« március hó 21-én, hétfőn. jogok sérelméről beszélni, amikor valakinek egy 4—5 évvel ezelőtt beépített 5—6 millió korona értékét minden kártérítés nélkül elveszik és egy más egyénnek adják oda, aki kap egy X millió korona értékű üzleti tőkét ajándékba. (Egy hang balfelöl : Ez lehetetlen!) En is ugy érzem, hogy ez lehetetlen, de hát ugy látszik, hogv a kormány nem ezen az állásponton volt. Itt van azután a Royal Yio mozgófényképszinház esete. Ez a mozgófénykópszinház felépíttetett a város által engedélyezett telken. Ez még 1910-ben épült fel. Hozzávetőleges számítás szerint 400—500 ezer koronába került 1910-ben ennek az uj épületnek a felemelése. Már most mit csinál az uj rendelet? Elveszi az illetőtől ezt az épületet, amelybe ő esetleg egész vagyonát beépítette és odaadja egy másik magánegyénnek, egy uj engedélyesnek s ugyanakkor az ő kártérítési igényét expressis verbis kizárja. (Felhiáltásoh balfelöl : Hallatlan !) Sándor Pál: Jogállam! Ereky Károly: Bért sem fizet? Ezt nem értem. Rassay Károly : Hogy méltóztatik gondolni azt, hogy a közvélemény és a Nemzetgyűlés szankcionálni fogja az ilyen kormányrendeletet ? Hiszen elmondhatok egy egész csomó esetet, mert végeredményben ez majdnem minden egyes mezgófényképszinháznál megismétlődik azzal a különbséggel, hogy vannak esetek, ahol — például a vidéki mozgófényképszinházaknál -—• egész rendszerré vált az, hogy üres olcsó telkeken drága pénzen felépítették a mozgófényképszinházat és most azután a rendelet ezt igénybe veszi, az uj engedélyesnek odaadja s az előbbi tulajdonosnak semmi egyéb joga nem lesz, — legalább én nem tudok más jogot megállapítani a rendeletből — mint hogy talán valami bért fog kapni azért a helyiségért, amelybe egész vagyonát beépítette. Az igen t. igazságügyminister ur mint belügyminister egész nyugodtan mutatott rá, mikor ezekről a kérdésekről volt szó, hogy hiszen olyan nagy sérelem nem történik, mert más állami engedélyeket is, mint az italmérési engedélyeket, a trafikengedélyeket revízió alá veszik és ott is elveszik az illető egyéntől azt a bizonyos engedélyt kártérítés nélkül. Azonban itt nagy különbség van. Mert ezek az italmérési és trafikengedélyek tényleg konceszsziók. Az engedélyes tulajdonképen itt semmi egyéb, mint az államnak egy elosztőszerve, aki abba az üzletbe rendszerint . . . Orbók Attila: Monopóliumról van szó! Rassay Károly : ...nem is visz bele valamely forgótőkét, hanem csak pár stelázst. De egészen más természetű az olyan engedély, ahol nagyiparról, milliós befektetésekről és * nem koncesszióról van sző, hanem egy rendőri játszási engedélyről, amelynek alaki formaságaiba most belekapaszkodva, attól az egyéntől magát az
