Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-169

A Nemzetgyűlés 169. ülése 1921, évi március hó 19-én, szombaton. 119 amely szembehelyezkedett a ministerelnök ur által kiboostott 10500. sz. rendelettel. Szóval, tömérdek visszaélés van, amit mind felsorolni nem akarok, mintán ngy hallottam a ministerelnök úrtól, hogy ebben a dologban hajlandó intézkedni és szigora vizsgálatot tartam. Épen azért nem terjeszkedem ki a részletekre és nem olvasom fel mindazokat a jegyzőkönyveket, amelyek rendelkezésemre állanak és azokat a megdöbbentő adatokat, amelyek az ottani visszaéléseket fényesen dokumentálnák az igen t. Nemzetgyűlés előtt. Csupán arra szorítkozom, hogy felolvassam a következő interpellációmat (olvassa) : »1. Van-e tudomása at. kormánynak az Általános Fogyasztási Szövetkezetnél előfordult viszszaélésekről ? | 2. Hajlandó-e a kormány a szövetkezet ügyeinek megvizsgálására ministeri biztost kiküldeni és az ott történő tűrhetetlen visszaélések megszüntetéséről gondoskodni ?« (Élénk helyeslés balfelől és a középen.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a ministerelnök urnák. A ministerelnök ur kivan szólni. Gr. Teleki Pál ministerelnök: T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassék megengedni, hogy csak pár szóban válaszoljak erre az interpellációra. (Halljuk ! Halljuk !) Az Általános Fogyasztási Szövetkezetre vonatkozólag december 14-én kibocsáttatott a 10.500/1920. sz. ministerelnöki rendelet. Ebben a rendeletben az foglaltatik, — és erre akarom felhívni különösen a figyelmet — hogy (olvassa) : »tekintettel arra, hogy a szövetkezeti tagoknak rendkivül nagy száma miatt a fennálló kivételes viszonyok között akadályokba ütközik az összes tagoknak összehivása közgyűlésre, ennek következtében avégből, hogy a szövetkezeti tagok öszszességét megillető jogok gyakorlását a fennálló akadály mellett is alkalmas módon lehetővé tegye a kormány, a szövetkezet részéről elfogadott alapszabálynak a közgyűlések tartására vonatkozó pontjainak figyelembevételével az 1914:50. te. 12. §-ában nyert felhatalmazás alapján rendeli a következőket.« A kormány tehát evvel a rendelettel akkor, amikor a fennálló viszonyokra tekintettel a közgyűlés megtartásának lehetőségére módot akar nyújtani, — egyszersmind bizonyos mértékig garanciát és erkölcsi kötelezettséget is vállalt a tagokkal szemben, hogy a közgyűlés megtartásának ez a változott módja a tagok jogainak a sérelme nélkül fog végbemenni és ez a közgyűlési forma a tagok jogainak a sérelme nélkül fog megtartatni. (ügy van! bal felől.) Az utóbbi időben érkezett először egy és később mind több panasz és feljelentés azon kiküldöttek választása ellen, akik az uj közgyűlésen a vezetőséget kell hogy válasszák. Ezek a panaszok vizsgálat tárgyává tétettek, ügyészi megállapítás is van és tanúkihallgatások is történtek ; ugy hogy annyi bebizonyíttatott, hogy egyes visszaélések feltétlenül voltak, csak azok mértékét nem lehet még tudni. A kormány kötelességének tartotta a tagokkal szemben, — mert erkölcsi garanciát vállalt velük szemben, hogy jogaik sérelme nélkül fognak a választások megejtetni, — hogy erre vonatkozólag a vizsgálatot elrendelje. Ezt csak most közölhettem először a képviselő úrral, mert amikor az első panaszok megérkeztek, az után kellett járnom, vájjon ezek — legalább részben — megfelelnek-e a valóságnak és tényleg fennáll-e annak szüksége, hogy egyáltalán vizsgálatot indítsunk, igen vagy nem. Miután meggyőződtünk, hogy igenis, fennállanak olyan körülmények, melyek erkölcsi kötelességünkké teszik ezt, ennélfogva ennek a kötelezettségnek eleget akarunk tenni és vizsgálatot rendeltünk el abból a szempontból, hogy a választások miként ejtettek meg és tényleg igaz-e, hogy kisebbségek jutottak többségbe bizonyos olyan választási eljárások következtében, amelyek szabályellenesek voltak és amelyek nem feleltek meg az emiitett ministerelnöki rendeletben lefektetett rendelkezéseknek. Most nem akarom a vizsgálat egyes részleteit felolvasni, csak általánosságban akartam rámutatni a t. képviselő ur és a t. Nemzetgyűlés informálása végett, hogy igenis, a szükséges intézkedést megtettük ; különben erre fel voltunk j ogositva az 1912. évi LXIII. te. 9. §-ában lefektetett rendelkezés alapján is és erről az Általános Fogyasztási Szövetkezet vezetőségét értesítettük azzal, hogy a holnapi közgyűlést ne tartsák meg. (Helyeslés középen.) Itt azonban azt szeretném leszegezni, hogy ez semmiképen sem azt jelenti, hogy e közgyűlés megtartását teljességgel meg akarnók akadályozni, sőt ellenkezőleg, — hiszen bár előre volt tudomásunk róla, — a feljelentések azonban csak az utóbbi időkben érkeztek — tehát meg fog tartatni a közgyűlés, nekünk azonban erkölcsi kötelességünk a tagokkal szemben, mielőtt ezt megengednék, meggyőződni arról, hogy a szövetkezet rövid idő alatt elénk tárja a helyzetet a saját szempontjából is. Ezt akartam csak leszögezni egész röviden az idő előrehaladottságára tekintettel nem akarok a kérdéssel bővebben foglalkozni, de azt hiszem, ez is megnyugtatja a t. képviselő urat és a Nemzetgyűlést. Kérem válaszomnak szives tudomásul vételét. (Helyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Kontra Aladár : T. Nemzetgyűlés ! Az a kérésem az igen t. ministerelnök úrhoz, hogy ne csak erre vonatkozólag méltóztassék a vizsgálatot megindítani és lefolytatni, hogy t. i. szabályszerűen mentek-e végbe az illető közgyűlések vagy nem, az ottani választások megfelelnek-e az alapszabályokak vagy nem ; hanem méltóztassék az itt felsorolt visszaélések tekintetében is szigorúan elrendelni és kiterjeszteni a vizsgálatot és különösen a legszigorúbban eljárni, hogy a tagokat ne kény-