Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-169

à Nemzetgyűlés 169. ülése 19Ê1. képzőt, öt főgimnáziumot és egy teológiai akadé­miát, nevezetesen az eperjesit, amelyet bezártak. A dunáninneni egyházkerület veszitett 132 anya­egyházat, 198 elemi iskolát 266 tanítóval, egy pol­gári iskolát, egy tanítóképzőt, két gimnáziumot és egy teológiai akadémiát. A bányai egyházkerü­let vészitett 41 anyaegyházat, hatvan elemi isko­lát 80 tanítóval, egy gimnáziumot. Az evangéli­kusok tehát veszitettek összesen 283 anyaegyházat 397.000 lélekkel. Ezek közül színmagyar 53.000 lélek ; a gyülekezetnek több mint egyharmadrésze magyar érzésű német és tót, de magyar érzésű több mint a fele, ugy hogy csak csekély töredék volt az, amely pánszláv érzésű és törekvésű az evangélikus egyház kebelében. Ezt a statisztikát azért voltam bátor bemu­tatni az igen t. Nemzetgyűlésnek, hogy megmu­tassam azt, mennyire nem igaz a cseh népszámlá­lásnak az a munkája, az az eredménye, amelyet legutóbb napfényre hozott. A legutolsó népszám­lálás szerint a Felvidéken már alig van magyar­ság, csak tót és cseh mindenki. Mózer Ernő: Mondják a csehek! Birtha József: Pedig, amint ezt bemutattam a statisztikában, a Felvidéken több mint negyed­millió tiszta szinmagyar protestáns lélek él. Ha hozzászámítjuk ehhez a csaknem háromszor ilyen nagyszámú római katholikus tiszta szinmagyar népet, másfél millióra megy a magyarok száma a Fel­vidéken. A csehek mégis el tudták érni különböző módozatokkal azt, hogy már alig mutattak ki magyarságot a Felvidékről. Mindenféle eszközt felhasználtak erre, elsősorban is a terrort, meg­félemlítettek mindenkit, nehogy magát magyar­nak vallja. Használták a kiutasítást, százezerszámra utasitottak ki magyar véreinket a Felvidékről. Karafiáth Jenő: Hallatlan! Birtha József: Használták végül a leghatal­masabb fegyvert, amely kezükben volt teljesen : a statisztika teljes meghamisítását. (Mozgás.) És ezt a leggyökeresebb módszerrel és módon a protestáns egyházakkal szemben hajtották végre, mert ezekkel az egyházakkal szemben valóságos harakirit végeztek el a csehek akkor, amikor a protestáns egyházaknak autonómiáját függesz­tették fel, Tasnádi Kovács József: A legmagyarabb részének ! Birtha József: Ide vonatkozólag el kell mon­danom azt, hogy pánszláv törekvésű egyházi és világi papok egyességet kötöttek Srobárral, a cseh-szlovák államnak Szlovenszko részére kine­vezett teljhatalmú ministerével és ezzel megálla­podtak abban, hogy ő egy rendeletet fog kibocsá­tani, amellyel az evangélikus egyház autonómiáját fel fogja függeszteni. Karafiáth Jenő : Hallatlan Î * Birtha József : Ez a rendelet a kezemben van s annak második pontja ekként hangzik (olvassa) : »A Szlovenszkóban lévő ágostai hitvallású evan­gélikus egyház legfőbb felügyeleti joga a cseh-tót állam kormányát illeti meg, mely ezt Szlovenszko Mi március hó 19-én, szombaton. 111 részére kínevezett ministere által fogja gyakorolni.« A 3. § pedig ezt mondja (olvassa) : »Az összes egy­ház 1 ", esperességi, kerületi és egyetemes tisztviselők eddigi egyházi méltóságuktól megfosztatnak s az eddigi méltóságukkal egybekötött jog és köteles­ség gyakorlásától eltiltafcnak.« Mózer Ernő : Hallatlan ! Birtha József: Az autonómiát felfüggesztet­ték. Hogy mi lett ennek az'eredménye, majd ké­sőbb fogom vázolni a beszédemben. Most csupán azt akarom kiemelni, hogy ezek a hazaárulók, ezek a hazafiatlan papok és világi emberek mind­annyian megkapták a maguk jutalmát azért, hogy behódoltak a cseheknek, behódoltak Srobárnak. Ez a rendelet már előlegezte nekik est a jutalmat a 10. §-ban, amikor azt mondja, hogy (olvassa) : »A cseh-tót állam a Szlovenszkón levő ágostai hit­vallású evangélikus egyháznak és intézményeinek kifizeti mindazon segélyeket, amelyeket a volt magyar állam fizetett ki.« Ezenkivül kijárt még a hazaárulóknak na­gyobb jutalom is. Kijárt Zoch Sámuel püspöknek, adminisztrátornak, modori evangélikus lelkész­nek, később pozsonyi zsupánnak a püspöki stal­lum, a püspöki cím is . . . Mózer Ernő: A Júdásnak! Birtha József: . . . judáspénz gyanánt, méltó bér gyanánt, s kijárt azután az ő társának, Jánoska György liptószentmiklósi esperesnek is szintén a püspöki méltóság. Ugy látszik, hogy erre reflek­táltak ők elsősorban s ezért állottak be a haza­árulók táborába. Karafiáth Jenő: Gyalázat! Birtha József : Hogy mit veszitett az evangé­likus egyház autonómiájának felfüggesztésével, legyen szabad idevonatkozólag nekem az egyik egyháznak a feljajdulását, illetőleg ennekafel­jajdulásnak néhány passzusát idéznem ebből az alkalomból, amelyik bemutatja nekünk a magyar érzésű protestáns gyülekezetnek a fájdalrhát és sérelmét, amelyet az egész Felvidék magyarsága, illetőleg protestáns magyarsága magáévá tett. Azt mondja itt ez a gyülekezet (olvassa): »Soha, még a vallásos üldözések legszomo­rúbb korszakában sem — a pátenst kivéve — nem kiséreltetett meg, hogy autonómiánk megszünteté­sével evangélikus egyházunkra egyházi alkotmány oktrojáltassék. Nem valami formalitásról, csekély jogigényről van itt szó, hanem leglényegesebb életelvünkről, örökértékü hitelveinkről, pozitiv törvényekről és egyházunknak ezeken nyugvó törvényes szabadságáról. Életbevágó örök jogain­kat látjuk megtámadtatva e rendeletek által. Nem ismerjük el, hogy bármilyen kormánynak is joga volna egyházunk belügyeibe rendelkezőleg, törvényhozólag beleavatkozni, inkább élünk egy ideig alkotmányon kivüli állapotban, szegénység­ben, nyomorban és törvényes jogainkhoz, szabad­ságunkhoz elszántan ragaszkodva béketűréssel, néma szenvedéssel, az igazságosan ítélő Istenbe vetett törhetetlen hittel hordozzuk el a nehéz napok súlyos megpróbáltatásait, de egyházi ön-

Next

/
Thumbnails
Contents