Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-169

Á Nemzetgyűlés 169. ülése 1921. merülő, mint méltóztatnak tudni, ránk nézve igen nagyfontosságú kérdések, és ezek keretében azután különösen az egyházi és iskolai ügyek, valamint a kiutasított egyének visszahelyezésére és visszatelepítésére vonatkozó kérdések is.-"Végül ide tartoznak az 1918 október hó 28-án a Felvidéken alkalmazásban állt állami- és egyéb közhivatalnokok illetményeinek ügye, valamint a nyugdíjasok és árvák nyugdíjainak, illetve nevelési járulékainak rendezése is, továbbá az alapítványok kérdése, az erkölcsi testületek javainak elosztására vonatkozó kérdések, az ipari, irodalmi és művészeti tulajdont illető kérdések, a biztosítási tartalékok ügye, továbbá a levéltárakra vonatkozó szerződéses intézkedések végrehajtása. Egy másik bizottság, t. Nemzetgyűlés, foglalkozni fog a pénzügyi kérdésekkel, amelyek vonatkoznak a kölcsönös követelések kiegyenlítésére, a fizetési módozatoknak, határidőknek megállapítására, a készpénzben való leszámolás utján kiegyenlítendő összegek átszámítási árfolyamának íikszirozása, a postatakarékpénztár és a bankok fiókjainak ügyére, esetleg a hosszú lejáratú jelzálog- és községi kötvényekre vonatkozó különböző speciális kérdésekre, a magyar államadósság felosztásával összefüggő kérdésekre, különböző adó- és illetékügyi kérdéseire, a letétek kölcsönös felszabadítására, a kettős megadóztatás elkerülésére, a nosztrifikációval kapcsolatos ügyekre stb., stb. A harmadik bizottság a két összeg közti gazdasági viszonyra vonatkozó kérdésekkel fog foglalkozni. E tekintetben már most kilátásba vétetett, hogy a két állam közötti gazdasági viszony a kölcsönös legnagyobb kedvezmény elve alapján fog rendeztetni, függetlenül a békeszerződés azon intézkedéseitől, amelyek a győztes párton lévő hatalmaknak ezt a legnagyobb kedvezményt egyoldalúan is biztosítják. Ebben a keretben fog megvitatásra kerülni az a kérdés is, hogy mennyiben vétessék igénybe a két állam részéről a trianoni szerződés 205. cikkében foglalt az a felhatalmazás, mely szerint Csehszlovákia és Magyarország oly gazdasági kedvezményeket nyújthatnak egymásnak, amelyek más államok részéről — az entente-államok részéről is — a legnagyobb kedvezményre való hivatkozással, a legtöbb kedvezményre való jog érvényesítésével igénybe nem vehetők. Végül egy negyedik bizottság foglalkozni fog a közlekedésre vonatkozó kérdésekkel, különösen a két állam közötti vasutforgalomra és a tranzitó-forgalomra vonatkozó kérdéseknek szabályozásával. Megbeszéléseink értelmében, t. Nemzetgyűlés, a két első helyen emiitett bizottság Prágában, a két másik bizottság Budapesten fogja működését megkezdeni, még pedig közvetlenül húsvét után, április első napjaiban. A megbeszélések alapjául tervezetek fognak szolgálni, amelyeknek előzetes kidolgozását és évi március hó 19-én, szombaton. 95 előkészítését részben a magyar, részben a cseh tárgyaló urak vállalták magukra. Mindezek az imént felsorolt kérdések, t. Nemzetgyűlés, azokhoz tartoznak, amelyek feltétlenül szabályozást igényelnek ugy a mi, mint a cseh-szlovák állam érdekeiből, egészen függetlenül attól, hogy a két állam közt minő politikai viszony áll fenn. Ami már most azokat a kérdéseket illeti, amelyek a két állam közti viszony jövőbeni kialakulására fognak döntő jelentőséggel birni, ezekre nézve, t. Nemzetgyűlés, igen kimerítő és mindkét részről teljes nyíltsággal és őszinteséggel folytatott konverzációink voltak a cseh külügyminister úrral. Ezeknek a konverzációknak során mindkét állam jövőbeni politikai ós gazdasági viszonyára befolyást gyakorló kérdéseket érintettünk és ezeknek a kérdéseknek egyikét-másikát illetőleg nagy részletességgel fejtettük ki álláspontunkat ugy, amint ezt a cseh külügyminister ur is megtette. Nem titkoltuk egymás előtt azt, hogy a speciális bizottságokra bizott kérdések között is van számos olyan, — csak a jövő gazdasági viszony kérdésére utalok — amelynek mikénti megoldása szükségszerűen függ attól, hogy a két állam közti politikai viszony miként fog kialakulni és a magunk részéről rámutattunk arra is, hogy a politikai közeledés létesítésére szükséges barátságosabb atmoszféra megteremtése érdekében általában és minden körülmények között, de különösen a csehniagyar viszonylatban az az állam, amely a győztesek hatalmi pozíciójának részese és ennek gyümölcseit élvezi, aránytalanul többet tehet, mint az, akire nézve a háborúban a sors kedvezőtlenül döntött. Egészen természetes, t. Nemzetgyűlés, hogy ezekben a kérdésekben, amelyek a két állam egymáshoz való politikai viszonyát illetik, és amelyek között természetszerűleg a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségek jogait és helyzetét illető kérdések játszották a legnagyobb szerepet, semmiféle megállapodás nem jött létre, és nem is volt tervezve. De a hosszas konverzációk abba a helyzetbe hoztak bennünket és abba a helyzetbe hozták — mint remélem, — a cseh külügyminister urat is, hogy tiszta fogalmat nyerjünk azokról a feltételekről, amelyektől a két állam közötti közeledésnek lehetősége függ, és csak hozzáteszem ehhez, hogy konverzációink minden nyíltságuk és őszinteségük mellett akkor is, amikor a legkényesebb kérdéseket voltunk kénytelenek egyik és másik részről is érinteni, elejétől végig barátságos hangon folytak le, azzal a végig fentartott tendenciával, hogy a körülmények folytán a két ország között tényleg fenforgó antagonizmus ne élesedjék továbbra is ki. T. Nemzetgyűlés! Már maga az a tény, hogy a két ország illetékes kormánytényezői közvetlen eszmecserére összejöttek, némileg talán hozzájárult a létező feszültség enyhítéséhez- Ez külsőleg is kifejezésre jut abban, hogy a meg-