Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-150

88 A Nemzetgyűlés 150. ülése 1921. évi február M 22-én, kedden. ülések, előidéznek belügyministerválságot. (ügy van ! jobb felöl.) Tehát én felhívom az igen tisztelt ministerelnök urat, akit sajnálattal nélkülözünk, (Felkiáltások half elől : Itt van I) hogy minél előbb oldja meg a belügyministerválságot, mert a közigazgatási reformra olyan szükség van, mint egy falat kenyérre. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Bar la-Szabó József : Nem lehet taktikázni ) Szijj Bálint : Hogyha a közigazgatás reformja nem lesz meg, akkor a földbirtokreformot végrehajtani nem tudjuk; (ügy van! ügy van! jobbfelől) ha pedig a földbirtokreformot meg nem oldjuk, akkor — midőn tavasszal az a bejelentett veszedelem ideér hozzánk — hiába mondjuk meg a népnek, hogy van itt számára, egy törvény, ha nem látja a mesgyét, amely elhasitja egyik földet a másiktól — akkor be fog hódolni a vörös veszedelemnek, amit már a saját testünkön éreztünk. Birtha József : Azért épen nem kell behódolnia ! Szijj Bálint : Ezért a ministereinök úrtól, illetve a jövő belügyministertől követelnünk kell a földbirtokreformot. Barla-SzabÓ József : Elintézi majd a földbirtokreformot a Lakáshivatal.la? együtt. (DerültSzijj Bálint: En e helyről, kisgazdatársaim részéről is. felhívom a miniszterelnök ur figyelmét arra is, hogy az országban nagyon sok hir hangzik a belügyministerség betöltéséről és arról is hir kering, hogy azt egy tiztagu arisztokrata társaságból akarják betölteni ; nem tudom, hogy ez igaz-e vagy sem. (Derültség.) Már sok békát lenyeltünk, de ezt a békát nem fogjuk lenyelni. (Mozgás.) Először is Mohamednek kell mennie a hegyhez és nem a hegynek Mohamedhez, hogyha találkozniuk kell. E tekintetben csak ezt akartam az igen t. ministereinök ur figyelmébe ajánlani. Tovább menve, megint csak a szabadforgalom sürgősségéről akarok beszélni. Itt nem lesz addig nyugalom, csend, nem lesznek addig a panaszok orvosolva, amíg a szabadforgalomra való áttérés be nem következik. Birtha József: Nem lesz rend és nyugalom addig, amig ország nem lesz ! Szijj Bálint : Mi lesz ? Birtha József: Ha meglesz az ország megint, akkor rend lesz ! Szijj Bálint : Hát bocsánatot kérek, a képviselő urnák lehet ez az álláspontja, de az én álláspontom más. Birtha József : Sajnos, de veszedelmes lehet, ha valaki beletörődik ebbe az álláspontba. (Zaj.) Barla-Szabó József: Azt is a kisgazdák fogják visszaszerezni, nem a tiszteletes urak ! / Elnök: Csendet kérek! Szijj Bálint : T. Nemzetgyűlés ! Amig az állam erőszakos eszközökkel, szabott árral veszi el a földmivelőnek véres verejtékével szerzett gyümölcsét, addig tagadhatatlanul a kommunizmusban élünk, ami annál gyűlöletesebb, minél részlegesebb. Tessék megnézni a falvakban, hogy hogyan rekvirálnak tüzzel-vassal, ami vért és könnyet fakaszt. Tessék ott előállani és a kötött forgalmat követelni, (Egy hang balfelöl : Adják meg önként /jakkor majd megfogják rá kapni a választ. (Egy hang jobbfelől : Az ipart is maximálni kell. Folytonos zaj a jobb- és baloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Szijj Bálint : Csak a szabadforgalom, szabad államban, szabad polgároknak vagyonuk felett való szabad rendelkezési joga nyitja meg a megnyugvás és a boldogulás útját. Ezidőszerint a kormányzó párthoz tartozom és azért hi vom fel a kormány tagjainak figyelmét azokra a körülményekre, amelyeket most hangoztattam, kérve, méltóztassanak azokat megszívlelni. Kijelentem, hogy sem a részleges, sem az általános megkötöttségbe többé soha bele nem megyünk. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Hiszen épen egy évvel ezelőtt beszélt az akkori közélelmezési minister arról, hogy csak néhány kilót kell leadni holdanként csupán a katonaságnak, a tisztviselőknek és a hadirokkantaknak az ellátására, a többi szabad lesz. (Mozgás a jobboldalon.) Láttuk, hogy hogyan lett szabad. Ezért nem fogok én belemenni semmiféle részleges megkötöttségbe sem. Azt kérdem én minden nemzetgyűlési képviselőtársamtól, hogy a katonaság, hadirokkantak és a tisztviselők ellátása épen csak a kisgazda közönséget terhelje ? Mert csak a kisgazdaközönségtől rekvirálnak. Csak nekünk van a hadseregre és a tisztviselőkre szükségünk ? Én elismerem és azt hirdettem mindig kivül is, hogy a hadseregre olyan szükségünk van — még akkor is ezt mondtam, amikor nem volt nemzeti hadsereg, ma pedig hatványozottabban hirdetem — mint a betevő falatra, mert ha nem lesz hadseregünk, akkor nem lesz betevő falatunk. Láttuk, hogy mikor nem volt hadseregünk, mi volt ebben az országban. Az egyéni vagyont, a személyes szabadságot, az ország határait csak hadsereggel lehet biztosítani, megőrizni. Ha nincs hadseregünk, akkor nincs személyi biztonság, nincs vagyonbiztonság, nincs állambiztonság, nincs törvénytisztelet, nincs semmi a világon. Ez tehát nem csak mireánk tartozik, ez nem csak a mi terhünket képezheti,, hanem mindenkinek a terhét kell, hogy képezze. Szeretném látni, hogy melyik képviselőtársam mondaná itt azt, hogy nem kell hadsereg, hogy nincs rá szükségem. Ugyebár, van rá szüksége, hogy itt jogrend, személyi és vagyonbiztonság legyen és hogy határainkat ne bánthassa az ellenség. Bárcsak akkor lett volna itt hadsereg, amikor kardcsapás nélkül elfoglalták az ország kétharmadrészét. Ha tehát elismerik azt, hogy hadsereg kell, akkor tessék a hadsereg terheit is megosztani, viseljük azt mindannyian. Mi is szívesen hozzájárulunk adónkkal a hadsereg fentartásához és pedig annak ugy kenyérszükséglete, valamint ruházati és fegyverszükséglete kielégítéséhez. Ami pedig a tisztviselői kérdést illeti, mi el-