Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-149

A Nemzetgyűlés 149. ülése 192. Kerekes Mihály : Azt hiszem, .egyáltalában nem szégyen liberálisnak lenni. Frühwirth Mátyás: Szégyen bizony 1 Kerekes Mihály: Miért szégyen? Lehet az önök szemében szégyen, a mi szemünkben nem szégyen ! Beszédem elején kifejtettem, hogy nem azt tartom kompromittálónak, hogy ki hogyan született és milyen ember, hanem azt tartom kompromittálónak, ha valaki nem becsületes ember. Ha valaki nem becsületes ember, mindegy, akár keresztény, akár zsidó, az ugy sem hoz a konyhára az állam szempontjából semmit sem. (Derültség. ) Orbók Attila: Adópolitika! (Derültség.) Kerekes Mihály : A kommün után a Mávon utazott egy amerikai ezredes, aki megdicsérte az itteni fegyelmet és rendet. Azonban a kommün után azt láttuk, hogy ártatlan embereket, akik ellen á kir. ügyészség nem tudott vádat emelni, feljelentettek, természetesen nem kellett hozzá még névaláirás sem és ezeket az embereket heteken keresztül meghurcolták. Mikor a kir. ügyészség nem tudott ellenük vádat emelni, akkor fegyelmi eljárást indítottak ellenük és azon a címen, hogy a létszámot csökkenteni kell az államvasutaknál, ezeket az embereket fokozatosan elbocsátják a szolgálatból. Én azt, hogy a létszám csökkentése céljából embereket fegyelmi utón bocsássunk el, erkölcstelennek tartom. A létszámot másként kell csökkenteni, ha erre szükség van, nem pedig azoknak az embereknek és családoknak tönkretételével, akik évtizedeken keresztül saját zsebükből fizették be a nyugdíjintézetbe azt az összeget, amelyet később élvezni akartak. Nemcsak az illető családapa, hanem a nő, a gyermek is jogot szerez a vasútnál a nyugdíjra. Hol van a kormánynak, a kereskedelemügyi ministernek, vagy az államvasutak elnökigazgatójának erkölcsi alapja ahhoz, hogy az ártatlan gyermek szájából vegye el azt a fillért, amelyet apja évtizedeken keresztül a pénztárba befizetett? Hol van ehhez az erkölcsi jogosultságuk ? Ehhez nincs erkölcsi joguk. Azok az emberek, akik ellen akkor bűntetőjogi szempontból nem lehetett vádat emelni, ezrével itt járnak, sétálnak, ki félfizetéssel, ki egész fizetéssel, ki felfüggesztve és nem produkálnak semmit. Azt jegyezte meg a múltkor valaki a túloldalon, hogy még nem érett meg az idő arra, hogy aki egy esztendőn keresztül bebizonyította, hogy becsületesen jár közöttünk és nem szól arról egy szót sem, hogy van szociáldemokrácia és nem szól arról egy szót sem, hogy van kommün vagy ilyen gondolat a világon, aki becsületesen járkál itt közöttünk, pedig dolgozhatna ellenünk, hogy azt megint visszaállítsuk a termelő munka szolgálatába? Az állam fizet nekik pénzt azért, hogy ., évi február hó 21-én, hétfőn. 63 sétálnak, hogy nem csinálnak semmit, de politikai okból nem engedik őket vissza a vasúthoz. Haller István: Sok embert nem lehet munkába állítani, mert nincs meg az a terület, ahol dolgozhatnának. Hány vasutast nem lehet foglalkoztatni ebben a 16 vármegyében ! Sándor Pál : De ne fegyelmi utón bocsássák el őket! Kerekes Mihály: T. Nemzetgyűlés! Én, aki egy kicsit értek hozzá és ismerem a vasutat, arra nézve, hogy a termelő munka szolgálatába beállítható-e valaki vagy sem, nyugodtan állithatom, hogy a vasutasságnak nem a salakja sétál és hogy a bizalmi emberek a kommün alatt nem az ügyetlenek közül kerültek ki, hanem a vasutasok azokat maguk közül, még pedig a java közül választották. Haller István: Nem mindig! Sokszor azt, aki a legszájasabb volt! Kerekes Mihály: En arra kérném a kereskedelmi minister urat, és arra kérném a pénzügyminister urat is, hogy ha fizetjük az alkalmazottakat, állítsuk is őket a termelő munka szolgálatába. Van munka elég. Akkor, amikor a kereskedelmi minister úrral szemben beszéltem, rámutattam arra, hogy tessék elvenni a szállítóktól, aki milliárdokat szereztek a vasúton, a szállító eszközöket és tessék azt a vasútnak magának szolgálatába állítani. Tegyék ugyanezt a menetjegyirodával, amelyet el kell venni a banktól. Ehhez joga van a kormánynak, mert erkölcsi kötelessége, hogy munkaalkalmat teremtsen, ezt azonban még áldozatok árán is ugy kell keresztülvinnünk, hogy az országnak javára szolgáljon. (Az elnöki széket Bahovszhy István foglalja el.) Fegyelmi utón bocsátják el az embereket az államvasuttól. Mi az a fegyelmi ut? Egy Darvas József nevű munkást elbocsátottak az északi főműhelyből, mert 1919-ben karácsonykor az ottani kápolna részére a szegény gyerekeknek karácsonyfát állított fel és ennek hulladékfából talpat csinált. Ez 22 fillér anyagot képvisel. Ez az elbocsátás nem üti meg a megfelelő mértéket. Azonban hiába tettem lépéseket én is, a keresztényszocialista párt is az érdekében, nem veszik vissza ezt az embert, aki munka közben megsérült, sőt karambolt is szenvedett. Ez valóban igazságtalanság, amire hiába mondják, hogy a fegyelmi bíróságnak megvan a maga mentalitása. Hol van az a mentalitás? Itt egy felsőbb hatalom dolgozik, amelyet abban látok, hogy Kelety kérte is Rubinek volt minister úrtól, hogy meglegyen a hatalma korlátlanul elbocsáthatni és a létszámot igy csökkenthesse. Ez mégis sok egy ember kezébe. Ilyen mentalitása van a fegyelmi biróságnak. Öreg, törődött munkásemberek jártak nálam, kik 1892-ben jöttek a vasúthoz, akik az északi főműhelyben dolgoztak, de csökkentették fizeté-