Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-165

618 A Nemzetgyűlés 165, ülése . évi március hó lé-én, hétfőn. Kérem tehát at. Nemzetgyűlést, méltóztassék azt. a szakaszt odamódositani, hogy annak máso­dik bekezdése a »nem gátolja« kifejezés kihagyásá­val olykép szövegeztessék, hogy : »A meghatáro­zott bűntettek és kétségek eseteiben a távollét ese­tén is az eljárás megindítandó és részitélet ho­zandó.« Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Nem !) Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Az előadó ur kivan szólni. Bernolák Nándor előadó : T. Nemzetgyűlés I A magam részéről a 12. §-t abban a szövegben fo­gadom el, ahogy azt az igazsagügyminister nr elő­terjesztette. Itt t. i. szó van a bűnvádi perrendtar­tás 472. §-ának módositásáról, s az a szöveg, ame­lyet az igazsagügyminister ur bemutatott, ehhez a 472. §-hoz kapcsolódiK. T. i. ez az első bekezdésé­ben azt mondja (olvassa) ; »A bíróság elé nem állitható távollevő ellen sem vád alá helyezésnek, sem főtárgyaiásnak, sem Ítélethozatalnak nincs helye.« Most már van egy általános elv, amep, sze­rint az eljárást le kellene folytatni. Ez az alól ki­vétel. Most már az a szöveg, amelyet az igazsag­ügyminister ur előterjesztett ezzel a szöveggel s nemben, ezzel a kivétellel szemben megállapitja, hogy igenis itt a rendes szabályok az irányadók. Azért van ilyen negativ formában szövegezve az egész. A magam részéről felhasználom ezt az alkal­mat arra is, hogy feleljek Bródy Ernő t. képviselő urnák, aki a múltkor felemiitette, hogy ilyen ren­delkezés csak a régi katonai jogszabályokban volt található, hogy ő e tekintetben tévedett; t. i. a magyar jog is, pl. az 1867-ben kiadott sajtóeljárás is ismerte ezt az eljárást és ha időm engedné, rész­letesen kimutatnám a bűnvádi perrendtartás indo­kolásából, hogy egy egész sereg európai állam is ismeri ezt az eljárást még ma is. Ennélfogva a magam részéről ajánlom a t. Nemzetgyűlésnek, méltóztassék e javaslatot az igazsagügyminister ur által ajánlott szövegben elfogadni. (Élénk he­lyeslés.) Elnök : A tanácskozást berekesztem. Követ­kezik a határozathozatal. A kérdést akként kivánom feltenni, hogy a 12. § változatlan elfogadását szembeállítom az indítványokkal. Amennyiben a szakasz változat­lanul fogadtatik el, elesnek az indítványok, amennyiben a szakasz nem fogadtatik el válto­zatlanul, akkor felteszem a kérdést először Tom­csányi minister ur módosítására. Ha ez a módo­sítás elfogadtatik, akkor — miután ellentétben van Zákány Gyula képviselő ur módosításával — Zákány képviselő ur módosítása elesik, ha pedig nem fogadtatik el, akkor fel fogom tenni a kér­dést Zákány Gyula képviselő ur módosítására. Méltóztatik a kérdés ekkénti feltevéséhez hozzájárulni ? (Igen.) Ha igen, akkor felteszem a kérdést : méltóztatik-e a 12. §-t változatlanul el­fogadni ? (Nem !) Ha nem, akkor felteszem a kér­dést, méltóztatik-e a 12. §-t Tomcsányi minister ur zet ellen meggyalázó kifejezést használ, vagy ily cselekményt követ el, vétség miatt három évig ter­jedhető fogházzal büntetendő.» (Helyeslés.) Elnök : Kivan még valaki szólni 1 (Nem !) Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Követ­kezik a határozathozatal. A kérdést akként kivánom feltenni, hogy a 8. § változatlan elfogadását szembeállítom a mi­nister ur által indítványozott módosított szakasz­szal. Ha a szakaszt változatlanul méltóztatnak el­fogadni, akkor elesik a módosítás, ha nem, akkor a módosítással fogadtatott el a 8. §. Méltóztatnak a kérdés ekként való feltevéséhez hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor felteszem a kérdést, méltóztatnak a 8. §-t változatlanul el­fogadni, szemben az igazsagügyminister ur által tett módosítással, igen vagy nem ? (Nem I) Ha nem, akkor a 8. § a minister ur által tett módosi­tással fogadtatott el. Következik a 9. §. Szabóky Jenő jegyző (olvassa a törvényjavastat 9—11. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak, olvassa a 12. §-t). Hornyánszky Zoltán / (Fel­kiáltások*: Nincs itt I) Elnök : A minister ur kivan szólni. Tomcsányi Vilmos Pál igazsagügyminister: T. Nemzetgyűlés ! A 12. §-hoz a következő módo­sítást vagyok bátor előterjeszteni (olvassa) : »A 12. § második bekezdésében »sem az eljárást, sem az Ítélethozatalt« szavak helyébe ez a szöveg tétes­sék : »sem a vád alá helyezést, sem a főtárgyalást, sem az Ítélethozatalt (Bp. 472. §).« Az utolsó sorban az »uj főtárgyalást kell tar­tani« szavak elé tétessék : »a Bp. 460—462. §-ai szerint.« Szabóky Jenő jegyző; Zákány Gyula! Zákány Gyula ; T. Nemzetgyűlés ! A 12. §-hoz egy módositványt kívánok előterjeszteni. Ez ajszakasz, amely a hatásköri eljárási szabályo­kat tárgyalja, a második bekezdésében említi, hogy az ott meghatározott bűntettek és vétségek esetében a terhelt távolléte az eljárást és az Ítélet­hozatalt nem gátolja. Bátor vagyok a t. Nemzet­gyűlés figyelmét felhívni ennek a negativ kifeje­zésnek, negativ rendelkezésnek a hibájára. Ez szerintem helytelen, mert nem ilyen nega­tive, hanem parancsolólag kellett volna kimondani és expressis verbis kifejezni, hogy a kontradiktórius eljárás lehetetlensége esetén is részitélet hozandó és a vagyoni elégtételadás megállapítandó. En megkérdeztem az erre illetékes bírákat és ügyé­szeket, akiknek egyértelmű volt a felfogása ebben a kérdésben arra nézve, hogy ez a rendelkezés nem preciz, nem ad útmutatást, s a bírósági gya­korlatban ez ugy is odafejlődnék ki, hogy az ilyen bűntettet |és vétséget elkövető távollevő egyén ellen sem az eljárást nem indítanák meg, sema bűnösségét kimondó Ítéletet nem hoznának. Ez pedig szerintem nem volna helyes, mivel itt bolse­vista és kommunista vétségekkel vádolt és emigráns egyénekről van szó.

Next

/
Thumbnails
Contents