Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-165

'A Nemzetgyűlés 165. ülése 1921. évi március hó lá-én, hétfőn. 597 Nem kell tehát félni, mélyen t. Nemzetgyűlés, mert az államnak és a társadalomnak az a törvényes rendje, amely ma fennáll, egyképen védelmet nynjt mind a legitimistáknak, mind a szabadkirály választóknak. És most azt kérdem, hogyha következik majd egy választás, hát az eddigi törvények megvédték a képviselőjelölteket az atrocitásokkal szemben? Ép "iigy vissza lehet élni ezzel is, mint ahogyan vissza lehetett élni az eddigiekkel; hiszen elvégre volt törvény a lopás ellen, mégis loptak az emberek, volt törvény a gyilkosság ellen, mégis gyilkoltak az emberek. Akkor tehát nem kell törvény? De kell törvényes az legyen erős, amely nem fél belenyúlni. Es az után következik az erkölcsöknek megnevelése. Becsületes embernek nincs szüksége törvényre, mert annak lelkében van a törvény, hogy senkit nem bánt, senkit nem sért. De aki idáig nem jutott el, annál erőszakkal, kemény kézzel kell belenyúlni dolgainak vitelébe és odairányitani, hogy tisztelje a törvényt, nem azért, mert az valami nagyszerű jó reá nézve, hanem azért, mert az védi az egész közt, tehát közvetlenül védi őt magát is, mint egyént. Még csak egy kérdéssel akarok foglalkozni, t. Nemzetgyűlés, amelyet incidentaliter belevetett a vitába Szilágyi Lajos t. képviselőtársam, amikor megemlékezett arról, hogy egy tisztviselő, dr. Halmay Jenő, bizonyos katonai diktatúrát tervezett itt az országban. Rassay Károly: Le van tartóztatva? Hornyánszky Zoltán : Nincs leeartóztátva. Elmondom, t. Nemzetgyűlés, hogy Halmay Jenő teljesen alkotmányos utón járt el és abszolúte nem tendált semmiféle katonai diktatúrát, hanem amikor a kormányzó ur őfőméltóságánál tavaly nyáron kihallgatást nyert, egy memorandumot nyújtott át őfőméltóságának : ebben ki volt fejtve egy gazdasági, egy pénzügyi és egy politikai programom dolog, és a kormányzó ur őfőméltóságának kezében maradt. Már pedig a kormányzó ur őfőméltóságát feltétlenül alkotmánytisztelőnek kell elismerni és igy következésképen nem forgott fenn az a veszély, hogy katonai diktatúra veszedelme fenyegetett, mert a kormányzó ur őfőméltóságához, mint alkotmányos fórumhoz fordult Halmay Jenő. Rassay Károly; Az a kérdés, mit adott elő! Hornyánszky Zoltán : Amit mondtam. Hogy Szilágyi t. képviselőtársam miért hozta fel ezt a dolgot, nem tudom, de hogy téves információk alapján adhatta elő, azt határozottan merem állítani, mert én a dolog iránt érdeklődtem. Szilágyi Lajos: Majd a vizsgálat kideríti! Hornyánszky Zoltán: Legyen szerencsém. Épen Halmay Jenő doktor érdekében kell hogy ez kiderittessék. Mélyen t. Nemzetgyűlés! A törvényjavaslatot a magam részéről általánosságban elfogadom, a részletes vita során azonban leszek bátor módosításokat benyújtani, amiket a Nemzetgyűlés t. figyelmébe ajánlok. (Éljenzés és taps.) Elnök: Szólásra következik? Vasadi-Balogh György jegyző: Nagy Pál! (Nincs itt!) Griesswein Sándor! (Nincs itt!) Elnök: Kivan még valaki szólásra jelentkezni? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, az általános vitát berekesztem. (Helyeslés.) Az előadó urat illeti a szó. Bernolák Nándor előadó : Mélyen t. Nemzetgyűlés! Ez után a hosszú, nagyon tartalmas és értékes vita után, amelynek során mintegy húsz, ezek közt több magas szárnyalású beszédben volt részünk, nem kívánom hosszasabban igénybe venni a t. Nemzetgyűlés figyelmét. Néhány alapvető kérdésre azonban, amely a vita során felmerült, lehetetlen ki nem terjeszkednem. Az egyes részletkérdésekre vonatkozó megjegyzéseket módomban lesz majd a részletes vita során megtenni. Nagyon üdvös eredménye volt ennek a vitának, hogy nincs már a Nemzetgyűlésnek egyetled tagja sem, ideértve a legszélsőbb ellenzéket is, aki ne tartaná szükségesnek a javaslatban lefektetett alapelveknek megfelelő módon való érvényesítését. Örömmel konstatálom, hogy a legutóbbi beszédekben, amelyek az ellenzék részérői elhangzottak, világosan kifejezésre jutott, hogy a javaslat alapgondolatait ők is magukévá teszik. Az természetes, hogy ilyen hosszú vitában vannak bizonyos kilengések. Pl. nem veszi talán zokon tőlem Kerekes t. képviselőtársam, ha felemlítem, sőt miután nagyon komolyan vettem minden elhangzott felszólalást, tartozom is azzal, hogy komolyan vegyem amit ő mondott, amikor beszéde során ráutal arra, hogy — szórói-szóra olvasom : »élhetett valaki abban az ideológiában — mondotta ő — hogy Marx marhaságával az ő elméletével jobb világot csinál« Én ezt egyszerű kilengésnek tartom, amit a t. képviselő ur nyilván nem szándékozott mondani ; mert, bár engem egy egész világ választ el attól a felfogástól, amelyet Marx hirdetett, azért ő mégis a XIX. század egyik legerősebb szelleme volt, akinek a hatását nemcsak destruktív, hanem konstruktiv irányban is érezzük és fogjuk is érezni. Még inkább kilengésnek tartom azt, amit ugyancsak a képviselő ur mondott, hogy »ha valakiről bebizonyul, hogy kommunista tanokat hirdetett, hogy bolsevista volt, akkor én ezt azonnal puskacső ele állítanám és nem elégedném meg a 15 esztendővel«. (Mozgás bal felöl.) T. képviselő ur, nem vagyunk egy állásponton. Ellenkezőleg. Én a magam részéről szivem mélyéből örültem annak a rendeletnek, amellyel a kormányzó ur amnesztiát adott annak a sok megtévedt embernek, aki a bolsevizmus karjaiba vetette magát. Én nem akarok mindenkit puskacső elé állítani, i többet mondok, én nem akarok mindenkit, aki-