Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-165

578 A Nemzetgyűlés 165. ülése 1921. évi március hó 14-én, hétfőn. mindenesetre kizárandók lennének a törvényjavaslat szövegezésében. Ugron Gábor: Most csendőrtartalékok. Bárczy István : Igen, minden uj minister alatt átszervezéseket hallunk és azt hiszem, hogy ezekre tulaj donképen az a spanyol közmondás áll, hogy : »Los mismos perros con otros collares.« S ezt sértő szándék nélkül s csak abból a szándékból mondom, hogy itt bizonyos alakulatok mindig megmaradnak, csak más elnevezés alatt. Itt tehát világosan megjelölendő épen ezen körülményre tekintettel, hogy a fegyveres erő alatt mit értünk, hogy azután a büntetés teljes pontossággal legyen kiszabható azokra az esetekre, amelyeket tényleg érni akar a törvény. Továbbmenőleg ezt mondja a kamara (olvassa) : Eendkivül aggályosnak találjuk a javaslat 7. és 8. §-aiban foglaltakat. Elfogadjuk ugyan a javaslat indokolásának azon megállapítását, hogy az utolsó időkben tett, feleltte elszomorító tapasztalatok szerint a hazánk közállapotairól külföldön terjesztett rágalmak rendidvüli károkat okoztak a magyar nemzetnek és ezeken a tapasztalatokon okulva a magunk részéről is szükségesnek tartjuk, hogy a hazug rágalmazók súlyos megtorló intézkedésekkel elnémittássanak, de a javaslatban tervezett szabályozás mellett félő, hogy teljesen lehetetlenné fog válni, hogy a magyar viszonvokról a külföldi lapokban kedvezőtlen hirek lássanak napvilágot és bírálatok jelenjenek meg, pedig néha épen az ország érdekében feküdne, hogy a valót megtudják, még ha az esetleg az uralmon lévő kormánvra vagv politikai pártra kellemetlen is.« Erre vonatkozik a külföldi hirlapirók szindikátusának az a memorgnduma is, amelyről már itt a vita folyamán szó volt s azt hiszem, hogy e tekintetben is egyet fogunk érteni, hogy erről is gondoskodni kell és valószínűleg fog is történni gondoskodás. Kerekes Mihály: Megállapodás történt. Bárczy István : Ugv-e, tehát erről valószínűleg tört érák gondoskodás. (Tovább olvassa) : »A javaslatnak ezen §-ai elsősorban a sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés azon eseteit kivánják igen szigorú büntetéssel sújtani, amikor a cselekmény a magyar állani vagy a magyar nemzet ellen irányul. A sajtóval szemben első követelmény gyanánt állítják fel helyesen azt, hogy való tényeket közöljön. Ha tényeket közöl a sajtó, a jogszabály szerint felelős személy nem eshetik büntetés alá, feltéve, hogy maga a közlés is már nem képez büntetendő cselekményt.. Ebből a szempontból kifogásolnunk kell a javaslatnak szövegezését, mely szerint nemcsak a valótlan tény állítása, hanem a való ténynek elferditéssel való előadása vagy terjesztése is büntetés alá esik. Ez a kifejezés : »tényt elferditéssel ad elő« nagy bizonytalanságra és zavarokra adhat a gyakorlatban alkalmat. Nézetünk szerint vagy való a tény és akkor lehet nem elferditve vagy el van ferdítve, akkor pedig már nem tény és nem is való. Az ily határozatlan, kétértelmű meghatározás, mint amilyet a javaslat tartalmaz, büntető törvényben nem foglalhat helyet.« Itt t. i. a magam részéről is azt tartom, hogy ennek a világosabb körülhatárolására van szükség. Itt elképzelhető, ugyebár az, hogy egy való tényt valaki nem lényeges körülményeknek valamelyes elferdítésével ad elő, maga a tény azonban igaz ; ilyenkor tehát, nézetem szerint, büntetésnek nincs helye, csak akkor, ha maga a tény változtattatik meg, amikor az már nem való és tényleg büntetendő cselekménynek lesz tekintendő. (Tovább olvas.) »A javaslat szávai és |bizonyára intenciója szerint is azokat a rágalmazásokat és becsületsértéseket kivánja a javasolt szigorú büntetéssel sújtani, amelyek a magyar állam és a magyar nemzet ellen irányulnak. Ugy véljük, hogy a magyar állam és a magyar nemzet kifejezések alatt a törvényjavaslat szempontjából sem érthetők a törvény által alkotott testület, bizottság vagy tagja, hatóság vagy közhivatalok, illetve magyar nemzetnek csak egy részét alkotó valamely néposztály.« T. i. erre vonatkozólag az 1914 : XLI. te. 3. §-a intézkedik ; a kamara tehát kívánatosnak tartja, hogy ez világosan kimondass ék, hogy ezen esetekre nézve továbbra is vonatkozik az 1914 : XLI. te. 3. §-a. A többiekről nem akarok itt még részletes előadást tartani, csak a legutolsó pontot említem fel, amely az in contumaciam bűnösség kimondását mint jogrendszerünkkel ellenkezőt, nemtartja helyesnek. Ami az in contumaciam, azaz a távollevőkkel szemben való bíráskodást illeti, e tekintetben különösen utalok arra, hogy sokkal súlyosabb báncselekmények esetében halállal büntetendők, — ilyen pl. halállal büntendő a felségsértés, vagy az életfogytiglani fegyházzal büntetendő hűtlenség esete — nem lehet távollevőkkel szemben eljárni ; ilyen esetben azonban, amely sokkal kisebbfokú bűncselekménynek tekintendő, lehetséges lesz a távollevők elleni eljárás. összefogva a gondolatokat , a kamara ezzel végzi előterjesztését (olvassa) ; »A törvényjavaslat azon alapgondolatát és célját, hogy a bolsevista mozgalmak csirájukban elnyomassanak, helyeseljük,de ennek dacára a javaslat előterjesztését a kifejtett okokból kivánatosnaknemtaláljuk, de különösen kifogásoljuk a javaslatban foglalt részletes szabályozás fentebb kiemelt részeit és azokat módositandóknak tartjuk. Az a meggyőződésünk, — fejezi be a kérvényt a kamara, — hogy a szükségeseknek megjelölt változtatásokon kívül a javaslat törvényerőre való emelkedése a magyar állam j óhirnevének nagyobb ártalmára lesz, mint amennyire hozzá fog járulni hazánk közviszonyainak konszolidációjához, amelynek elszomorító állapotát a múltban és nem annyira a megfelelő büntet őt örvénykönyrnek hiánya, mint inkább a fennálló törvények