Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-149

50 A Nemzetgyűlés 149. ülése 1921. évi február hó 21-én, hétfőn. Patacsi Dénes Ez a fontos! Milotay István Ezzel a kérdéssel kapcsolatos a kormánynak az a feladata, hogy idebent megteremtse és létrehozza a társadalmi osztályok között az együttérzésnek azt a mértékét, amely lehetségessé teszi, hogy ezek a különböző társadalmi osztályok az erőnek azt a mértékét, azt az összességét, amellyel az adott pillanatban általában rendelkeznek, ennek a nagy célnak szolgálatába tudják állítani. Mert ez a tekintet, ez a szempont, hogy itt ma igenis minden társadalmi erőt, minden termelőosztálynak erejét ennek a gondolatnak szolgálatába kell állítani, azt hiszem, mindnyájunk előtt kétségtelen és igy mindnyájan át kell hogy hatva legyünk attól a gondolattól, amely keresi az erők ilyetén összesedésének lehetőségét és keresi a kiegyenlítődés lehetőségét is, amely azt a közös összefogást az egész nemzet társadalma számára lehetségessé teszi. (Helyeslés.) A kormány programmja fölött folytatott vitában Rubinek Gyula t. képviselőtársam megemlítette a munkáskérdést. 0 figyelmeztetett bennünket azokra a nagy érdekekre, amelyek a munkásság kibékitéséhez fűződnek, amelyek fűződnek ahhoz, hogy a munkásság közvetlen békés és munkás kapcsolatot találjon azokkal a nagy nemzeti érdekekkel, amelyek mindnyájunkat eltöltenek és amelyeknek megvalósítása céljából szükség van azokra a segítő erőkre, amelyeket ma a munkástömegek reprezentálnak. Nyéky József : Ezt már régen kellett volna ! Milotay István : Azt hiszem, ebben is mindnyájan egyetértünk. Egyetértünk mindnyájan abban a törekvésben, amely keresi az erők egyesítésére a módokat és eszközöket, keresi azokkal a politikai tényezőkkel szemben is, keresi, ha kell, a szociáldemokrata párttal is, amely — akárhogy és akármint gondolkozunk — egy adott politikai tényező, amelynek magatartását akkor, mikor mi ilyen nagy egyetemes célokra törünk, nem hagyhatjuk figyelmen kivül. Drozdy Győző: Ügy van! Ugy van! Nyéky József : Végre rájöttek erre ! Patacsi Dénes : De egy kérdés és gondolat : nemzeti ! Milotay István: Ha pedig keressük, vizsgálni akarjuk, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak erre, hol van az a terület, hol van az az érdekközösség, amely a legélesebb osztályellentétek mellett is módot ad ilyen közös munkára, ilyen, ha külön-külön pártokban is folytatott, de mégis csak vállvetett erőfeszítésre, akkor megint csak az integritás gondolatára kell visszatérnünk. (Ugy van!) Mert a magyarországi szociáldemokratapárt annak idején azzal követte el a legnagyobb hibát, azt mondhatnám bűnt, nemcsak a nemzettel, nem a polgári társadalommal és nem az u. n. nacionalista gondolattal szemben, hanem elkövette önmagával, saját pártérdekeivel, (Ugy van ! halfélol.) annak az osztálynak érdekeivel szemben, amelynek képviseletére hivatott, elkövette akkor, amikor ennek a területi integritásnak gondolatát feladta... Patacsi Dénes: Ez döntött nyomorba! Milotay István : ... amikor ennek hátat fordított, és a maga erejét, azt a hatalmas erőt, amely a szervezettségben és az öntudatban rejlik, nem annak a gondolatnak védelmére, nem annak a gondolatnak megoltalmazására és előbbrevitelére használta fel, hanem ellenkezőleg, ennek a gondolatnak bukását idézte fel a maga szerencsétlen és hibás magatartásával. Annak idején, emlékezzünk rá, mikor a háborút elvesztettük, és amikor a Károlyi-forradalom egyebek között az ország függetlenségének, az önálló magyar államnak és a területileg csorbítatlan Magyarországnak jelszavával indította meg a maga harcát a létező kormányzat ellen és ezeknek a jelszavaknak a tömegeket egyesítő erejével érte el azokat a sikereket, amelyeket elért, akkor, amikor a monarchia a háborús katasztrófa következtében felbomlott, azt kellett látnunk, hogy a cseh szocialisták kész segitőtársakul jelentkeztek annak a hóditó imperialista politikának szándékaihoz, amely ezt az alkalmat, a bomlásnak ezt a pillanatát arra használta fel, hogy igenis idegen területekre vigye át a maga hóditó célzatait, és részeket területeket szakítson ki Szent István koronájának testéből. A cseh szocialisták, áthatva az osztályöntudat mellett a külön nemzeti gondolatnak erejétől is, segédkeztek a cseh nacionalista politikának ebben a gondolatban és ebben a törekvésben. Ugyanakkor a mi szocialistáink nemhogy helytállottak volna amellett az integritási gondolat mellett, nemhogy helytállottak volna az ország területi épsége mellett, hanem elkapatva attól á marxi ideológiától, elkapatva a III. Internacionálénak eszmekörétől és törekvéseitől, azt hitték és azt hirdették,... Usetty Ferenc : Nem magyar szociáldemokrácia! Zsidó szociáldemokrácia! Milotay István : . . . hogy elérkezett a nemzeti határok összeomlásának és megsemmisülének pillanata és elérkezett az a pillanat, mikor ezeken a határokon túl minden nemzetiségi különbség nélkül kezet fognak fogni azok az osztályok, amelyeknek érdekei a kapitalista tényezőkkel szemben közösek. (Egy hang jobbfelől: Pécsett most is ezt hirdetik!) A forradalomnak, és a kommunizmusnak tanulságai megmutatták, mennyire nem volt igaza ennek a felfogásnak és megmutatták azt is, hogy mennyit vétett a szociáldemokrácia nemcsak az országnak, hanem önmagának, az úgynevezett szocialista- és proletárpolitikának avval, amikor ahelyett, hogy az adott viszonyokhoz alkalmazkodott volna, ahelyett, hogy teljesítette volna kötelességét ezekkel a nemzeti érdekekkel szemben, elhanyagolta őket vagy egyenesen szembe fordult velük és siettette romlásukat és annak a helyzetnek előkészítését, amelyben ma vagyunk.