Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-149

50 A Nemzetgyűlés 149. ülése 1921. évi február hó 21-én, hétfőn. Patacsi Dénes Ez a fontos! Milotay István Ezzel a kérdéssel kapcsola­tos a kormánynak az a feladata, hogy idebent megteremtse és létrehozza a társadalmi osztá­lyok között az együttérzésnek azt a mértékét, amely lehetségessé teszi, hogy ezek a különböző társadalmi osztályok az erőnek azt a mértékét, azt az összességét, amellyel az adott pillanat­ban általában rendelkeznek, ennek a nagy cél­nak szolgálatába tudják állítani. Mert ez a te­kintet, ez a szempont, hogy itt ma igenis min­den társadalmi erőt, minden termelőosztálynak erejét ennek a gondolatnak szolgálatába kell állítani, azt hiszem, mindnyájunk előtt kétség­telen és igy mindnyájan át kell hogy hatva le­gyünk attól a gondolattól, amely keresi az erők ilyetén összesedésének lehetőségét és keresi a kiegyenlítődés lehetőségét is, amely azt a közös összefogást az egész nemzet társadalma számára lehetségessé teszi. (Helyeslés.) A kormány programmja fölött folytatott vitában Rubinek Gyula t. képviselőtársam meg­említette a munkáskérdést. 0 figyelmeztetett bennünket azokra a nagy érdekekre, amelyek a munkásság kibékitéséhez fűződnek, amelyek fűződnek ahhoz, hogy a munkásság közvetlen békés és munkás kapcsolatot találjon azokkal a nagy nemzeti érdekekkel, amelyek mindnyá­junkat eltöltenek és amelyeknek megvalósítása céljából szükség van azokra a segítő erőkre, amelyeket ma a munkástömegek reprezentálnak. Nyéky József : Ezt már régen kellett volna ! Milotay István : Azt hiszem, ebben is mind­nyájan egyetértünk. Egyetértünk mindnyájan abban a törekvésben, amely keresi az erők egye­sítésére a módokat és eszközöket, keresi azokkal a politikai tényezőkkel szemben is, keresi, ha kell, a szociáldemokrata párttal is, amely — akárhogy és akármint gondolkozunk — egy adott politikai tényező, amelynek magatartását akkor, mikor mi ilyen nagy egyetemes célokra törünk, nem hagyhatjuk figyelmen kivül. Drozdy Győző: Ügy van! Ugy van! Nyéky József : Végre rájöttek erre ! Patacsi Dénes : De egy kérdés és gondo­lat : nemzeti ! Milotay István: Ha pedig keressük, vizs­gálni akarjuk, hogy milyen lehetőségek kínál­koznak erre, hol van az a terület, hol van az az érdekközösség, amely a legélesebb osztály­ellentétek mellett is módot ad ilyen közös mun­kára, ilyen, ha külön-külön pártokban is foly­tatott, de mégis csak vállvetett erőfeszítésre, akkor megint csak az integritás gondolatára kell visszatérnünk. (Ugy van!) Mert a magyarországi szociáldemokrata­párt annak idején azzal követte el a legnagyobb hibát, azt mondhatnám bűnt, nemcsak a nem­zettel, nem a polgári társadalommal és nem az u. n. nacionalista gondolattal szemben, hanem elkövette önmagával, saját pártérdekeivel, (Ugy van ! halfélol.) annak az osztálynak érdekeivel szemben, amelynek képviseletére hivatott, el­követte akkor, amikor ennek a területi integri­tásnak gondolatát feladta... Patacsi Dénes: Ez döntött nyomorba! Milotay István : ... amikor ennek hátat for­dított, és a maga erejét, azt a hatalmas erőt, amely a szervezettségben és az öntudatban rejlik, nem annak a gondolatnak védelmére, nem annak a gondolatnak megoltalmazására és előbbrevitelére használta fel, hanem ellenkezőleg, ennek a gondolatnak bukását idézte fel a maga szerencsétlen és hibás magatartásával. Annak idején, emlékezzünk rá, mikor a há­borút elvesztettük, és amikor a Károlyi-forra­dalom egyebek között az ország függetlenségé­nek, az önálló magyar államnak és a területileg csorbítatlan Magyarországnak jelszavával indí­totta meg a maga harcát a létező kormányzat ellen és ezeknek a jelszavaknak a tömegeket egyesítő erejével érte el azokat a sikereket, ame­lyeket elért, akkor, amikor a monarchia a hábo­rús katasztrófa következtében felbomlott, azt kellett látnunk, hogy a cseh szocialisták kész segitőtársakul jelentkeztek annak a hóditó imperialista politikának szándékaihoz, amely ezt az alkalmat, a bomlásnak ezt a pillanatát arra használta fel, hogy igenis idegen területekre vigye át a maga hóditó célzatait, és részeket területeket szakítson ki Szent István koronájá­nak testéből. A cseh szocialisták, áthatva az osztályöntudat mellett a külön nemzeti gondo­latnak erejétől is, segédkeztek a cseh naciona­lista politikának ebben a gondolatban és ebben a törekvésben. Ugyanakkor a mi szocialistáink nemhogy helytállottak volna amellett az integri­tási gondolat mellett, nemhogy helytállottak volna az ország területi épsége mellett, hanem elkapatva attól á marxi ideológiától, elkapatva a III. Internacionálénak eszmekörétől és törek­véseitől, azt hitték és azt hirdették,... Usetty Ferenc : Nem magyar szociáldemok­rácia! Zsidó szociáldemokrácia! Milotay István : . . . hogy elérkezett a nem­zeti határok összeomlásának és megsemmisülé­nek pillanata és elérkezett az a pillanat, mikor ezeken a határokon túl minden nemzetiségi különbség nélkül kezet fognak fogni azok az osztályok, amelyeknek érdekei a kapitalista tényezőkkel szemben közösek. (Egy hang jobb­felől: Pécsett most is ezt hirdetik!) A forra­dalomnak, és a kommunizmusnak tanulságai megmutatták, mennyire nem volt igaza ennek a felfogásnak és megmutatták azt is, hogy mennyit vétett a szociáldemokrácia nemcsak az országnak, hanem önmagának, az úgynevezett szocialista- és proletárpolitikának avval, amikor ahelyett, hogy az adott viszonyokhoz alkalmaz­kodott volna, ahelyett, hogy teljesítette volna kötelességét ezekkel a nemzeti érdekekkel szem­ben, elhanyagolta őket vagy egyenesen szembe fordult velük és siettette romlásukat és annak a helyzetnek előkészítését, amelyben ma vagyunk.

Next

/
Thumbnails
Contents