Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-164

A Nemzetgyűlés 164. ülése 1921. évi március hó 12-én, szombaton. 545: hajtása, hogy ő a rend ellen izgat; azt mond­ják majd, ön a társadalmi rendet felforgatja és le fogják önt tartóztatni, (Ugy van ! Ugy van ! a szélsÖbaloldalon.) Ki* biztosit arról, hogy ha majd én a hitbizományok megszüntetéséről akarok beszélni, ... Rassay Károly: Magántulajdon elleni izgatás ! Balla Aladár: ...ha azt akarom, hogy a hitbizományi birtokokat a nincsteleneknek jut­tassuk megváltás mellett, nem fogják-e itt is reám fogni, hogy ez a társadalmi rend elleni izgatás. T. Nemzetgyűlés ! Bocsánatot kérek, amikor ezeket látom, akkor eszembe jut, hogy ha rá lehet majd sózni arra a gazdatársadalomra ilyen magatartás mellett azt, hogy a társadalmi rend ellen bűncselekményt követ el, akkor nehéz dolog humor nélkül összehasonlítást nem tenni a magyar történelem közelmúlt korszakában történtekkel. Talán méltóztatnak emlékezni, hogy volt itt nem régen egy olyan kormányhatóság, amely­nek minden intézkedése végén két nyájas szót olvashattunk : halállal büntettetik. Annak a kor­mányhatóságnak rendeletein, — olvashattuk a plakátokról — hogy aki csoportosul, vagy aki nem csoportosul, (Derültség.) aki a hidon, vagy a járdán megáll, vagy nem áll meg, aki jegy nélkül vesz vagy elad, aki házbizalmit, termelő­biztost vagy népbiztost nem tisztel, az vésztör­vényszék, forradalmi törvényszék elé állíttatik és halállal büntettetik. Benkő Gábor : így volt. Balla Aladár: Épen igy a társadalmi rend ellen vétőket is csekély 10—15 évi fegyházzal fogják büntetni. Bródy Ernő: Néha egy kis halállal. Taszler Béla : Majd jutalmazni fogjuk őket ! Balla Aladár : Megint eszembe jutott ez a szó, hogy: kezdeményez. Erro méltóztatnak súlyt helyezni, ez a tengelye, gerince ennek a törvényjavaslatnak, ezen van a hangsúly. Amit mondtam, ez nagyon szovjetizü rendelkezés, mert ebbe bele lehet magyarázni mindent. Méltóztat­nak emlékezni a proletárdiktatúra idejéből, hogy mindenféle megnyilatkozást, a legártatlanabbat is megakadályozták, ha azt gondolták, hogy a szovjetköztársaságnak kárára volna ez a meg­nyilatkozás. Es mit értek el azzal, hogy nap-nap után jöttek ezek a halálos Ítélettel rendelkező fenye­getések? Az a proletár, az a polgár az utca­sarkon megállt a plakát előtt és a fogai közt elmorogta: wat zach nicht halten! (Derültség.) ugy sem fogja ez magát tartani. így vagyunk ezzel a drákói szigorral. T. Nemzetgyűlés S A drákói szigorral hozott büntetőjogi rendelkezé­sekbe nem lehet semmiféle kautelát beleszori­teni, a közélet nyugtalanságait, feszültségét pa­ragrafusokba foglalt rendelkezésekkel nem lehet megszüntetni. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — VIII. KÖTI Miután az igen t. elnök ur figyelmeztet arra, hogy a tárgyalásra szánt idő hamarosan lejár . . . Elnök : A képviselő urnák joga van a be­szédet folytatni: két órakor félbeszakítjuk a tárgyalást és négykor folytatjuk. Balla Aladár: Nincs ugyan más hosszadal­mas tárgyam, de ha a mélyen tisztelt elnök ur megengedi, kérem, hogy a beszédemet délután négy órakor folytathassam. Elnök: Kérem, az ülést félbeszakítjuk. (Szünet után.) (Az elnöki széket Kenéz Béla foglalja el.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Balla Aladár képviselő urat illeti folytatólag a szó. Hornyánszky Zoltán : T. Nemzetgyűlés ! Kér­ném a tanácskozásképesség megállapítását. Elnök : Kérem a jegyző urakat, méltóztassa­nak a jelenlévők számát megállapítani. (Meg­történik.) Vasadi Balogh György jegyző : Negyven kép­viselő van jelen ! Elnök : A jegyző ur jelentése szerint negyven képviselő jelen lévén, a Ház tanácskozás képes. Felkérem Balla Aladár képviselő urat, méltóz­tassék beszédét megkezdeni. Balla Aladár : T. Nemzetgyűlés ! A törvény­javaslathoz általánosságban hozzászólva különösen az első és második szakasszal foglalkoztam. A har­madikkal ezúttal azért nem kívánok foglalkozni, mert ezt nagyon találóan a denunciálás, a spiclik szakaszának lehet elnevezni. Hogy miéit ? Méltóztassanak annak szövegét elolvasni és mindenki rá fog jönni, hogy ez egy biztatás, a régi bolsevizmus és proletárdiktatúra korára emlékeztető rendelkezés, amidőn minden­kit büntetéssel sújtottak akkor, ha valaki ember­társairól — különösen, ha mint agent provocateur minőségben volt alkalmazva — ha valami érdekes esetet tudott felettes hatóságának bejelenteni. Azonban foglalkozni kívánok a törvényjavas­lat 6. §-ával, amely azt mondja (olvassa) : »Aki a katonaság intézménye, a magyar fegyveres erő, a magyar királyi csendőrség vagy a magyar királyi államrendőrség, ezeknek szolgálati fegyelme vagy törvényes rendelkezése ellen izgat, vétséget követ el és öt évig terjedhető fogházzal büntetendő.« T. Nemzetgyűlés ! Mindenekelőtt ki akarom ragadni ebből a tételes rendelkezésből azt a gon­dolatot : »aki a magyar fegyveres erő törvényes rendelkezése ellen izgat«. Tagadhatatlan, hogy akármennyire a konszolidáció felé haladunk, azért mégis bizonyos jogbizonytalanságban élünk. Hi­szen látjuk, hogy a hatóságok legtöbbje nem tudja precíze megállapítani, melyik az a hatáskör, amelyben neki mozogni kell s amellyel rendel­kezve, ő kötelességét teljesíteni hivatott. , 69

Next

/
Thumbnails
Contents