Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-164

A Nemzetgyűlés 164. ütése 19S1, Pető Sándor: Azután látjuk azt a makacsságot, amellyel a kormány a cenzúrához ragaszkodik. Ennek sincs semmi haszna, mert hiszen a büntetőjogi felelősség megvan és megvan a politikai felelősség is, de mégis látjuk, hogy amikor a kormány bizonyos attakoknak nem tud ellentállani, amikor bizonyos rohamok ellen védekező irányban akar haladni, akkor mindig javit egyet a cenzúrán, de minden ilyen »javítás« csak rosszabbodását jelenti a helyzetnek, úgyhogy azt hiszem, a sajtószabadság,- illetőleg a cenzúra tekintetében most, amikor már harmadszor javították a dolgokat, most a legroszszabb a helyzet. Taszler Béia : Majd ha a sajtótörvény revideálva lesz, nem lesz szükség a sajtócenzurára. Pető Sándor: Ismétlem, hogy még sohsem volt olyan rossz a cenzúra, mint most és ez abszolút nem használ annak az irányzatnak, amely irányzat petrifikálása kedvéért a cenzúrát alkalmazzák. Itt van azután a gyülekezési jog kezelése. Most, amikor az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló ezt a törvényjavaslatot tárgyaljuk, egy igen klasszikus példa mutatja, hogy nálunk a gyülekezési jogot menynyire egyenlőtlen mértékkel kezelik. (Zaj.) Ne essék engem félreérteni. Szóba akarom hozni a társadalmi egyesületek szövetségének holnapra tervezett felvonulását, zárt és nyilt gyűlését. Semmi kifogásom nincs az ellen, hogy a hatóság ezt megengedte,... Dánér Béla: Nem is lehet! Pető Sándor :... bár nagyon jól tudom, hogy ezen szövetség, •— amelynek felvonulásában egyébként némely egyesület, ugy látszik, nyilatkozott, hogy nem vesz részt — olyan irányt propagál, amely nekem nem tetszik. Patacsi Dénes : Nemzeti irányt ! (Igaz ! Ugy van!) Pető Sándor : A nemzeti irány ellen semmi kifogásom, de a felekezeti gyűlölködést szitó irány az, amely ellen szólok. Patacsi Dénes: Azok csinálják a felekezeti gyűlölséget, akik a két veszekedő fél között, mint harmadik, örülnek! A zsidók! Drozdy Győző: A »Magyarország« mindig sovén magyar lap volt! Üzleti érdek, amit csinálnak. Pető Sándor : Nekem semmi közöm ahhoz, és én vagyok olyan liberális gondolkozású ember, hogy nem tehetek kifogást az ellen, ha politikai ellenfeleimnek a legmesszebbmenő agitációs szabadságot engedélyezik addig, mig a törvényes területen maradnak. Tehát félreértések elkerülése végett kijelentem, hogy ha holnapi mozgalom, az a felvonulás, az a zárt és nyilt gyülésezés a törvényes rendet nem sérti és nem bánt senkit, semmi kifogásom az ellen, hogy a tisztelt hatóság ezt megengedte. Azonban ugyanebben az időben ugyancsak most ugyanezen törvény uralma alatt eltiltotta a t. kormány a év* már cms hó 12-én, szombaton, 527 szociáldemokrata-párt kongresszusát, amelyet zárt teremben, kiküldöttek jelenlétében akart tartani. Sallay János: Ez volt a szülőanyja a kommunizmusnak hosszú időre! Usetty Ferenc : A keresztényszocialistákét is betiltotta. (Zaj.) Elnök : Kérem, képviselő urak, ne méltóztassanak itt konverzációkat folytatni ! Pető képviselő urat illeti a szó. Pető Sándor: Ha a keresztényszocialisták pártkongresszusát itt betiltották, . . . Szabó József (budapesti) : Szakszervezeti gyűlését ! Pefő Sándor : ... ép oly súlyos hibát követett el, mint amikor a szociáldemokrata-párt kongresszusát betiltotta és nagyon helyesen tenné igen t. képviselőtársam, . . . Usetty Ferenc : Egy kis különbség van ! Pető Sándor : . . . ha szolidáris volna azokkal, akiktől különben a politika elválasztja, és a kormány ellen fellépve, szintén erélyesen tiltakoznék az ellen, hogy a gyülekezési jogot ily primitiv módon kezeljék. A világon még nem hallottam azt, hogy a küldötteknek zárt teremben megtartani szándékolt kongresszusát megtiltják és megakadályozzák. Miféle ellentétben áll ez azzal a frázissal, amelyet mindig hallunk a másik részről, hogy ők igenis keresik az összhangot, a barátságot, keresik a megértést és az összebékülést a szociáldemokrata munkásokkal is. Hiszen nékik a levegő, a világosság, működésüknek első feltétele az, hogy szervezeteik összejöhessenek és határozatokat hozhassanak. Avarffy Elek : Ha azt akarják határozni, hogy nemzeti alapra helyezkednek ! Pető Sándor: Hogy mit fognak határozni, azt ép ugy nem lehet nekik megszabni, mint ahogy a t. képviselő urnák sem lehet megszabni, hogy milyen álláspontot foglaljon el. Patacsi Dénes : Azt meg lehet szabni, hogy a haza ellen nem lehet működni ! Pető Sándor : Elég az hozzá, hogy sem az állami, sem a társadalmi rendet, sem semmit a világon nem kockáztatunk azzal, ha ilyen kongresszust megengedünk és különösen kirívó dolog az, hogy ugyanabban az időben ezt a diszes felvonulást ezt a nagy tüntetést megengedik, a szociáldemokratáknak zárt kongresszusát pedig nem engedik meg. Patacsi Dénes : A szabadkőművesek is zárt körben tanácskoztak! Pető Sándor : Mindezeket elmondani kívántam épen Túri Béla t. képviselőtársam fejtegetésével szemben, hogy beigazoljam, hogy nem egészen ugy van, amint ő mondja, hogy ez a törvényjavaslat egy különleges alkotás az esetleges bolsevista veszedelmek letörésére, hanem szerény nézetem szerint ez a felépíteni kivánt alkotmánynak és a mai kormányzati építkezésnek egyik oszlopa, amely méltán csatlakozik a többihez, amellyel mindenáron el akarunk zár-