Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-164
A Nemzetgyűlés 164. ülése 1921. évi március hó 12-én, szombaton, Rakovszky István és Kenéz Béla elnöklete alatt. Tárgyai : Orbók Attila bejelenti mentelmi jogának megsértését. — Az állami ós társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalása. — Elnöki előterjesztések. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. - Az indítvány- és interpellációs-könyvek felolvasása. — Cserti József interpellációja a fehérmegyei főispán ügyében. — A ministerelnök válasza. — Kutkafalvy Miklós interpellációja a magyarországi rutének ügyében. — Patacsi Dénes interpellációja a baranyai állapotok ügyében. — A ministerelnök válasza. — Perlaki György interpellációja a bányahivatalnokok nyugdíja ügyében. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány réseérői jelen vannak : gr. Teleki Pál, Hegyeshalmi} Lajos, Szabó István (nagyatádi), Vass József, Tomcsányi Vilmos Pál. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 50 perekor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Birtha József jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi VasadiBalogli György jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Gerencsér István jegyző ur. Következik az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása. Orbók Attila: Mentelmi jogom megsértését kivánom bejelenteni. Elnök : A szó a képviselő urat megilleti. Orbók Attila: T. Nemzetgyűlés! A budapesti büntető járásbíróság dr. Bácz Vilmos Elemér rágalmazási pőrében ma reggel mint tanút megidézett, egy, a meg nem jelenés következményeit tartalmazó idézőcédulával. Én ezt a formai hibára való tekintettel visszautasítottam, de a kézbesítő az idézőcédulát erőszakkal lakásomon hagyta. Vagyok bátor mentelmi jogomnak ezt a sérelmét bejelenteni. Elnök : Ez a bejelentés a házszabályok 188. §-a értelmében minden vita nélkül a mentelmi bizottsághoz tétetik át, a mentelmi jogsérelem megvizsg és az előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett. Szólásra következik? Kontra Aladár jegyző: Pető Sándor! Pető Sándor : T. Nemzetgyűlés ! Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslat körülbelül háromnegyed év óta kisórt bennünket. Az igazságügyi bizottságban nagy kálváriája volt ennek a javaslatnak. A bizottság különböző szakaszok elvetésével vagy háromszor utasította vissza a javaslatot. Az igazságügyi minister ur a bizottság hangulata ellenére csodálatos szívóssággal ragaszkodott ehhez a javaslathoz, míg végre hosszas kálvária után, nagy vajúdások közepette létrejött az igazságügyi bizottság szövegezésében, mely lényegesen különbözik az eredetitől. Jobb is, meg rosszabb is. Jobb egyes intézkedéseiben, rosszabb pedig abban, hogy az eredeti javaslat mint rendkívüli intézkedés — és csakis ilyen formában lehetne az ilyen törvényjavaslatokat akceptálni — egy évre terveztetett. Ez volt az eredeti szövegben. Később azonban ez elmaradt és most elődjének, a belügyminister urnák ezt a törvényjavaslatát is bizonyára azok közé számítja az igazságügyminister ur, amelyek közé Justinianus római császár a maga törvényeit számította, amidőn azoknak örök életet jósolt. Amikor a törvényjavaslat hivei itt a Ház ülésein tapasztalták a nagymértékben jelentkező antipátiát, akkor találtak — aminthogy most mindig megtalálják — furmulát arra, hogy a t. Nemzetgyűlés valamikép mégis bevegye a keserű labdacsot. Különösen tegnap Túri Béla t. képviselőtársam igen erélyesen és részletesen hangoztatta azt, hogy ez a törvényjavaslat tulajdonképen a polgári ós a munkástársadalom részére egy egészen ártatlan dolog, mert hiszen ez tisztán a bolsevizmus ellen való védelemre szól, tehát mindenki, aki a proletárdiktatúrának, a bolsevizmusnak ellensége, egész nyugodtan elfogadhatja azt. Ha ez a szöveg, amely előttünk fekszik, megegyeznék ezzel az interpretációval, akkor nem igen hiszem, hogy volna ebben a Házban és ebben az országban is valaki, aki szembehelyezkednék a törvényjavaslattal, mert Magyarország eljutott saját szeren-
