Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-163
A Nemzetgyűlés 163. ülése 1921. évi márczius hó 11-én, pénteken. 517 is felhívtam már a figyelmet a legutóbbi kormányválsággal kapcsolatban. Ott azt a választ kaptam, hogy az is sorra jön, de bizonyos nehéz ügyeken kell előbb átesni és csak aztán jöhet más. Ott is megmondtam és itt is megmondom, hogy nagyon félek, hogy talán későn jön már. Arra kérem a t. kormányt, hogy ezzel a szomorú debreceni esettel kapcsolatban mutassa meg, hogy téves volt az én felfogásom a múltkor is. Mutassa meg, hogy erős kézzel tud rendet csinálni s a felekezeti békesség érdekében áldozatoktól vissza nem riadva, a szükséges intézkedések megtételétől nem félve, ezt a féltve őrzött kincset meg akarja őrizni a nemzet számára. Ezért a következő interpellációt intézem a belügyministeiium ideiglenes vezetésével megbizott igazságügyminist er úrhoz. (Olvassa) : »Hajladnó-e a belügyministerium vezetésével ideiglenesen megbizott igazságügyminist er ur az ország féltve ŐTzendő felekezeti békessége érdekében a gyors egymásutánban megismétlődő, szerencsétlen és tapintatlan intézkedéseivel egyfelől a magyar református egyház százados küzdelmek árán kivivott autonómiáját, másfelől a magyar református lelkészi kar önérzetét mélyen sértő debreceni rendőrfőkapitányt, haladéktalanul elhelyezni, hasonlóképen Debrecen város főispánjánakt öbbször megigért felmentése tárgyában sürgősen intézkedni ?« (Élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon és a szélsőbaloldalon.) Elnök : A házszabályok 215. §-ára való hivatkozással Birtha József képviselő ur szót kért. A szó megilleti. Birtha József : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Minden félreértés elkerülése végett nyomatékosan kijelentem és egész határozottsággal megmondom, hogy a debreceni lelkészegyesület közgyűlésének felosztásává] kapcsolatos rendőri beavatkozást sajnálatos eseménynek tartom és elitélem. (Felkiáltások : Mindnyájan ! Ez a személyes kérdés ? !) Igaz, hogy a törvény előirja a beavatkozást, azonban tapintatlan eljárásnak tartom a rendőrség részéről . . . (Zaj. Felkiáltások : Milyen címen beszél ?) Rögtön rátérek a személyes kérdésre. (Zaj.) Elnök : A képviselő ur a házszabályok 215. §-a értelmében kért szót. (Felkiáltások : Senki sem támadta meg. Zaj.) Azt a képviselő ur itéli meg. Hencz Károly : Azt az elnöknek kell megítélni. (Állandó zaj.) Elnök : Tévedésben van Hencz képviselő ur, mert a képviselő nem, köteles megmondani az elnöknek semmi egyebet, csak azt, hogy a 215. § értelmében kér szót és akkor a szó őt megilleti. Hencz Károly; Az elnök ur van tévedésben. Ez Házszabálysértés ! Házszabálysértés ! Elnök : A képviselő urat rendreutasítom. Birtha József: Igaz, mélyen tisztelt Nemzetgyűlés, hogy a rendelet megengedi a rendőrség beavatkozását, azonban a hazafias kálvinista papság egybegy ülése alkalmával ezt a eljárást tapintatlannak tartom. * ., Elnök ; Ez nem, személyes kérdés, Birtha József: Kötelességemnek tartottam leszegezni. . . (Állandó zaj. Felkiáltások : üljön le !) Méltóztassék megengedni nekem, hogy az a kijelentést tegyem és azt hiszem, az egész Nemzetgyűlés e tekintetben egy véleményen van, hogy elvárjuk a kormánytól e kérdésben . . Elnök : Képviselő ur, ez nem személyes kérdés. (Folytonos zaj.) Birtha József: Ami engem felszólalásra késztetett, az Kováts J. István képviselőtársamnak megjegyzése, amely a gyorsírói feljegyzések szerint a következőképen hangzik (olvassa) : »Annál fájóbban esett a kálvinista papoknak a rendőri ellenőrzés, mert a komáromi egyházmegyének egyik jelenvolt lelkésztagja hirt adott paptársainak arról, hogy a cseh kormány maga több jóindulattal kezeli a magyar kálvinista papok gyülekezését, mint Debrecenben.« (Állandó zaj. Felkiáltások : Ez nem személyes kérdés !) Elnök : Csendet kérek. Birtha József: Szerintem ez a kijelentés, amely nem Kováts J. István t. képviselőtársamnak véleménye és meggyőződése, hanem amelyet hallomás után mondott itt el, méltó felháborodást keltett . . . (Folytonos zaj. Felkiáltások : Nem személyes kérdés ! Elnök : A képviselő úrtól a szót megvonom. Következik Berki Gyula képviselő ur, aki a 215. §-ra való hivatkozással szót kér. Berki Gyula : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Kováts J. István tisztelt barátom beszéde alatt (Zaj.) közbeszólás hangzott el részemről, amikor Somogyi t. képviselőtársam engem itt inszinuált és ő erre azt válaszolta, hogy amit én mondok, az hazugság. Tisztelt Nemzetgyűlés ! Nagy súlyt helyezek arra, hogy még közbeszólás formájában is csak az igazságot mondjam itt a Nemzetgyűlésen. Épen ezért, amikor Somogyi tisztelt képviselő ur bizonyos sémita barátsággal hozott bennünket kapcsolatba, azt a megjegyzést tettem, hogy nagyon csodálkozom rajta, hogy ő, a hatvani cukorgyár ügyvédje lévén, ezen ilyen borzasztóan fel van háborodva, ö erre azt felelte, hogy ez hazugság. Én ismételten állítom, és bizonyítani tudom hogy ő a hatvani cukorgyárnak és a Hatványcsaládnak ügyvédje, sőt, továbbmegyek, amikor itt a botbüntetésről szóló törvényjavaslatot tárgyaltuk és amikor elkésett erről a tárgyalásról, — hivatkozom itt tanukra — Somogyi t. képviselőtársam akkor is egy nem rokonvallásu polgártársnak védelmével volt elfoglalva. Es, mélyen tisztelt Nemzetgyűlés, még egy közbeszólás volt, ha jól értettem, olyanféle közbeszólás, hogy mi forradalmárok vagyunk. Van szerencsém bemutatni a mélyen tisztelt Nemzetgyűlésnek a gyöngyösi Nemzeti Tanács elnökének egyik irását, amely véletlenül itt van a zsebemben, mert sohasem tudja az ember, mi éri a Nemzetgyűlésen. (Derültség. Halljuk! Halljuk!) Ennek lényege a következő : »A Nemzeti Tanács végrehajtó-bizottsága a mai ülésen elhatározta, hogy Steinitz Gábor — nem római katholikus -*•