Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-163
514 A Nemzetgyűlés 163. ülése 1921. felé., az első sorban ültem, szemben a tömeggel, nyugodt lélekkel kijelentem, bogy az indulatos kifakadások között ilyet nem hallottam. De ha ilyen hallatszott volna is, annak a rendőrtisztviselőnek módjában állott volna, ha valamelyik lelkipásztor ilyet mondott volna ott, az elnökkel nyiltan feltétetni a kérdést, ki volt az. Ismerem olyan becsületes és szókimondó embernek a magyar kálvinista papokat, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) hogy aki ilyet mondott volna, az azért helyt is állott volna. (Zaj balfelől.) Somogyi István : Kisajátitják a hazafiságot ! Szijj Bálint ". Nem szabad a sérelmeinket előadni ? Gaál Endre *. Mivel van itt kisajátítva a hazafiság ? Usetty Ferenc : Hogy fognak ma este a Eombach-utcában örülni ! Szabó István (nagyatádi) közéieimezésügyi minister : Ki az oka ennek % Gaál Endre ". Szégyen, hogy még mais a Tendőrkapitányi székben van az illető! (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak, különben kénytelen leszek az ülést felfüggeszteni. (Halljuk! Halljuk!) KovátS J. István : Nem arra gondolok, amire a t. képviselőtársam céloz, hogy a Rombach-utca mit szól ehhez. Méltóztassék meggyőződve lenni, engem ez igazán nem izgat. Engem az az egy dolog izgat . . . Berki Gyula (Somogyi István felé) : Te a HatványDeutsch-cég ügyésze vagy! (Derültség és felkiáltások a jobboldalon : Jó cég !) Somogyi István : A legnagyobb absurdum, szamárság, amit mond! (Nagy zaj.) Elnök : A képviselő urat rendreutasítom. Berki Gyula : Nem sértés az, ha valakiről azt mondják, hogy Deutsch ur ügyésze. (Derültség a jobboldalon.) Somogyi István : Bár lennék az ügyésze, percentet adnék magának belőle. KovátS J. István : Engem csak az izgat, hogy azoknak a lelkipásztoroknak és presbytereknek a hiradása nyomán, akik ennek a hírét szétvitték az egész országba és akik ezt az ügyet nem egyes lapok tendenciózus beállifcásából ismerik, hanem saját szemükkel látták és saját fülükkel hallották, milyen elkeseredés és fájdalom fogja feldúlni a sziveket országszerte (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon.) és ennek a nyomában micsoda nemzetbékességet megbontó indulatok kelnek szárnyra. Ez fáj az én szivemnek. (Zaj.) Somogyi István : Elég baj, hogy egy rendőri intézkedésből kifolyólag ilyeneket gondolnak. Tasnádi Kovács József : A rendőrség nem vallásfelekezet ! KovátS J. István : Annál fájóbb szivvel veszik ezt a lelkipásztorok, mert a kommunisták is csupán uralmuk legelej én éltek azzal a saját szabta jogukkal, hogy minden egyházi gyűlésen megjelenjenek. évi márczius hó 11-én, pénteken. Később ők maguk is távol maradtak az egyházi gyűlésekről. (Zaj és ellenmondások balfelől.) Somogyi István : Nemáll ! Az istentiszteleteken is ott voltak. KovátS J. István : Bocsánatot kérek, a t. képviselő ur megengedi, hogy én, mint pap sokkal több gyűlésen vettem részt, tehát jobban tudom. (Derültség a jobboldalon.) Somogyi István : Én mint hivő voltam templomban. Gaál Endre: A pap csak többször van templomban, mint a hivő ! Somogyi István : Nem biztos ! (Derültség.) Kováts J. István : Annál fájóbban esett a kálvinista papoknak ez a rendőri ellenőrzés, mert a komáromi egyházmegyének egyik jelen volt lelkész tagja hirt adott paptársainak arról, hogy a cseh kormány maga több jóindulattal kezeli a magyar kálvinista papok gyülekezését, mint Debrecenben kezelték. (Nagy zaj és felkiáltások közéfen és a baloldalon : Szégyen, gyalázat, ez a hazafiság !) Szmrecsányi György : Hogy lehet ilyet beszélni ! (Nagy zaj.) Usetty Ferenc : Senki sem azonositja magát a rendőrséggel ! (Folytonos nagy zaj.) Elnök: *. Az ülést felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Kováts képviselő u T at illeti a szó. (Halljuk ! Halljuk !) Szilágyi Lajos : Fejezd be a mondatot, mert félbeszakít oi: t ak. Elnök : Csendet kérek ! A zavargások épen abból támadnak, hogy minden képviselő ur azt hiszi, hogy joga van közbeszólni, mikor a szónok beszél. Kováts i. István : T. Nemzetgyűlés ! Méltóztattak látni, hogy igazán a lehető legtárgyilagosabban adom elő az egész dolgot (Egy hang balfelől : De nagyon hosszan !) és távol áll tőlem, hogy ebből az esetből még szomorúbb következtetéseket kivánnék levonni. Az előbb nem méltóztattak mondatom második felét meghallgatni. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Rassay Károly : Nem loyalis dolog ! Kováts J. István: Méltóztassanak meghallgatni, miről van szó. A komáromi egyházmegyéhez tartozó egyik lelkész elmondotta, hogy amikor a komáromi egyházmegye lelkészei abban a rendkívül fontos ügyben tanácskoztak, hogy a cseh-szlovák területen újonnan szervezett református egyházkerület kötelékébe kapcsolódjanak-e bele, avagy a régi egyetemes magyar református egyház testéhez tartozzanak továbbra is, dacára, hogy megszállott területen vannak, — j őllehet a cseh-szlovák kormány tudta, hogy ezen a gyűlésen azt fogják kimondani, hogy bár el vannak szakítva, ezt az elszakitást
