Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-163

A Nemzetgyűlés 163. ülése 1921. igazságszeretettől áthatott ez a beállítás, hanem az egyik debreceni római katholikus lappal, amely­nek Than Gyula a szerkesztője, neki az alcímek között ezt irja : »Kováts J. István nagy beszéde a keresztény felekezetek testvéri megértéséről«. Majd a vezető helyen, az összefoglaló részben a következőket irja (olvassa) : »A történetíró feladata lesz az országnak ezt a mai eseményét a történelem mérlegére tenni. Mi, a napi krónikások .csak kiemeljük nagy jelentőségű momentumait. Örömmel jegyez­hetjük fel : a mai ünnepnap bebizonyította, hogy nincs itt felekezeti háborúskodás.« Berki Gyula: A »Magyarország« csinál! (Zaj.) Kováts J. István (olvassa) : »Kováts J. István nemzetgyűlési képviselő gyújtó beszédében mint­egy hatalmas isteni ige zengett a gyülekezet felett, hogy a magyar haza ellen vét, aki a testvérfelekezetek között a szerető testvériséget, (Felkiáltások jobbfelöl : Ez az !) a felekezeti egyetértést akarja megingatni. Debrecen keresz­tény népe, vésd ezt az aranymondást a szi­vedbe mélyen, hogy onnan soha ki ne kopjék.« S most leszek bátor még a Nemzetgyűlés szives engedelmével néhány sort szószerinti idé­zetben ugyancsak ebből a római katholikus lapból felolvasni annak illusztrálására, hogy mennyire nem igaz az, ,hogy politikai indulat izzott át beszédemen. Én az utolsó órában értesültem arról, hogy Kiss Ferenc t. képviselőtársam sú­lyosan megbetegedett. Engem kértek fel, hogy helyette azt a határozati javaslatot, amelyet a hétfői nemzetgyűlési ülésen is voltam bátor be­mutatni, előterjesszem. Többek között a követ­kezőket mondottam (olvassa) : »Hazánk ellen, nemzetünk ellen vétenek, akik az alkotó munka alatt felgyújtják a talajt, a lelkek egységét. A protestánsok fájdalmaiban osztozni jöttünk ide, mint egy testnek, Krisztus testének a tagjai. Testvéries együttérzésünk pecsétjét akarjuk ráütni erre az ünnepélyre. A magyar haza esdve kér mindnyájunkat: ha van haragotok egymásra, tegyétek el arra az időre, amikor a magyar haza megengedheti magának azt a luxust, hogy fiai haragudjanak egymásra. Most dolgozzunk és imádkozzunk azért a lelki ^egységért, amelyet megbontani nem engedünk. Ort akarunk állani a keresztyén felekezeti béke mellett. Csak a mi testünkön keresztül vehetnék el a nemzetnek ezt a leg­féltettebb kincsét : a keresztyén felekezeti békes­séget. Ünnepélyesen kijelentjük, hogy az Isten által nekünk adott magyar haza ellen vét, aki a testvér felekezetek között akár szóval, akár írással, akármiféle cselekedettel ezt a közös szent kincset elhomályosítani akarja.« (Elénk helyes­lés jobbfelöl.) Szabó Balázs: így volt! Berki Gyula : Mi van ebben politika ? Kováts J. István : A debreceni r. katholikus testvérek lapjából olvasom ezt és tanúul hívom >vi mÁrczius hó 11-én, pénieken. 5Ü az ott jelenvolt t. képviselőtársaimat, tegyenek ők is bizonyságot arról, igaz-e az, hogy üldö­zésekről és veszedelmekről beszéltem? (Felkiál­tások jobb felöl: Nem igaz!) Igaz-e az, hogy a magam forradalmi szereplését igyekeztem iga­zolni. . . Berki Gyula: Nincs rá szüksége! Kováts J. István : ... Az előtt a tábor előtt, amely nem szorult arra, hogy megmondjam, mit tettem a forradalom alatt? Berki Gyula : Milotay ur tanulhatna Kováts Istvántól ! (Zaj és felkiáltások jobbfelöl : Rágal­mazott! Rágalmazásból él! Huszonöt botot kel­lene kiróni a rágalmazókra is ! A cenzúra ezt nem törölte ki ! Hazudni szabad az újságoknak ! Zaj a ház minden oldalán. A ki ir, az ne hazudjék, irja meg az igazat! Nagy zaj a Ház minden oldalán. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk !) Milotay István : Majd öntől fogok tanulni hazafiságot ! (Zaj.) Kováts J. István : ... és igaz-e az, hogy az 1849-iki detronizációt emiitettem ott a temp­lomban ? (Felkiáltások jobbfelöl : Nem igaz !) T. képviselőtársaim bizonyságtétele és a debre­ceni római katholikus testvérek lapja bizonyíték arra, hogy mennyire tendenciózus beállí­tás, amelyet Milotay t. képviselőtársam megen­gedett magának. (Felkiáltások jobbfelöl : Szé­gyelje magát ! Zaj a baloldalon.) Usetty Ferenc: Ezt az újságokban kellene elintézni. Gyömörey György : Nem tartozik ide. (Élénk felkiáltások jobbfelöl: De igenis, ide tartozik! Ezt nem lehet eltussolni! Strohmann interpel­láló! Zaj a Ház minden oldalán.) Barla-Szabó József: Ez nem megrendelt interpelláció ! Fábián István : Üljön nyugodtan és hall­gasson ! Berki Gyula : Tegnap türelemmel meghall­gattuk ! Gyömörey György : En a rendőrség szere­péről beszéltem és nem saját magamról. (Igaz ! Ügy van! a baloldalon.) Somogyi István : Intézzék el a »Magyarság«­gal! (Zaj.) Balla Aladár: Odakünn már úgysem beszél­hetünk, hát legalább itt hagyjanak beszélni. (Zaj.) Elnök (csenget) : Én a t. képviselő urat a legmesszebbmenőleg engedtem beszélni, de azt hiszem, a képviselő ur az ülés feloszlatásáról akart szólni. Kováts j. István : Ugy van ! Mindjárt rá­térek ! Berki Gyula: Kell egy kis bevezetés! (Derültség.) Kováts J. István: Azért tértem ki erre, t. Nemzetgyűlés, mert ugy akarják beállítani a dolgot, hogy mi tervszerűen izgattuk a lelkeket és készítettük elő arra a bizonyos botrányra,

Next

/
Thumbnails
Contents