Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-163

502 A Nemzetgyűlés 163. ülése 1921. évi márczius hó 11-én, pénteken. azt írja (olvassa) : »A kommunista-párt voltaképen a négymillió munkásból csak hatszázezret foglal magában«, — még most is, amikor már három esztendeje fennáll ! — »és hogy 1917-ben«, — amikor tehát Oroszországban a proletárdiktatúra kitört — »csak 40.000 tagja volt ennek a kommunistapártnak és a Putilov-művek 8.000 munkása közül most is csak 300 vallja magát bolsevistának«. És mégis azt látjuk, hogy a bolsevizmus három év óta áll fenn ami azt bizonyítja, hogy a bolsevizmus és a proletárdiktatúra olyan sajátszeiüen veszedelmes dolog, hogy igen kevesen csinálhatják meg (Zaj a baloldalon.) akkor, ha a tömegnek a lelke arra preparálva van, vagy ha másképen a társadalom el van ernyedve vagy le van törve. (Zaj a baloldalon.) Amikor tehát én védekezem a bolsevizmus ellen, akkor nagyon helyesnek tartom azt, amit a törvényjavaslat csinál, hogy a régi büntetőtörvénykönyvvel szemben egyszerűen előbbre tolja a védekezési állást. Mert annyit jelent ez a törvényjavaslat, hogy t. i. előbbre tolja a védekezési állást. Nekem már meg kell tudnom fogni nemcsak magát a bűncselekményt, hanem minden mozgalmat vagy szervezkedést, amely annak kitörésére irányul. Kerekes Mihály : Akkor iktassuk ezt bele ! Túri Béla : S én leszek bátor javasolni még egy pótlást, s ne méltóztassanak még jobban megriadni attól, (Zaj a baloldalon), hogy én még igy sem tartom elégnek az 1., illetőleg 5. §-t arra, hogy a bolsevizmus elterjedésével szemben tökéletesen védelmi gátat nyújtson. Pető Sándor : Azt hiszi, hogy ilyennel lehet ? Túri Béla : Én nem megyek annyira, mint amennyire gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam elment, akinek méltóztatnak elfeledkezni arról a kijelentéséről hogy ő belevenné azt is, hogy egy osztálynak kizárólagos uralmára való törekvését is büntessük. En nem megyek idáig akkor, ha ezt alkotmányos utón akarják elérni, mert az már a közszabadságok sérelme. S ha ezt nem tudják megszövegezni ugy, hogy abban tényleg ne lehessen azután az üldözése bizonyos szociális irányoknak, akkor azt nem fogom elfogadni. Ezt azért állitom igy szembe, mert amenynyire nem fogadok el semmi büntetést arra nézve, ha valaki valamit alkotmányos utón akar elérni, épen olyan szigorúan és már az első megnyilvánulásában a dolognak akarom büntetni azt, ha valaki erőszakkal, erőszakosan, jogellenes utón akarja az állami és társadalmi rendet felforgatni. Rassay Károly : Az indokolás nem azt mondja, hogy csak az erőszakos utón történő, hanem hogy még az alkotmányos utón történő ilyen törekvést is meg kell akadályozni ! Elnök : Kérem a képviselő urat, ne méltóztassék a szónokkal párbeszédet folytatni. Túri Béla : Ismerem az indokolásnak azt a részét, amely ezt célozza. Abban az van, hogy az eszmének a propagálása csak akkor engedhető meg Rassay Károly : Ha alkalmas î Túri Béla : ... ha annak megvalósítására alkotmányos utón törekszik, vagyis az indokolás szerint még az eszmének a propagálása sincs megengedve akkor, ha nem alkotmányos utón akarják azt megvalósítani. Az előbb már kijelentettem, hogy én ezt is meg akarom akadályozni és hogy indítványom, amelyet be fogok terjeszteni, ezt fogja célozni, hogy t. i. a törvényjavaslatnak indokolását jobban közelitsük meg, mert szerintem ínég a törvényjavaslatnak ezek a rendelkezései sem fedik azt egészen és nem fogják meg ennek az ideának a propagálását. Már most én azt is mondom, hogy bármennyire méltóztatnak is megütközni azon, hogy ilyen törvényjavaslattal jön ide a kormány, s bármennyire elismerem azt, hogy ez valamiképen büntetőtörvénykönyvünk eddigi szellemével ellentétben van és más színezetet fog annak adni, ez még sem egészen uj dolog. Méltóztatnak ismerni a királyság védelméről szóló törvényt. Bródy Ernő : Papiros ! Túri Béla : Ott ráismerünk egynéhány kifejezésre is. Bródy Ernő : Papiroson maradt ! (Zaj a baloldalon.) Túri Béla : Bár én monarchikus érzésű ember vagyok és ennek az államformának vagyok a hive, — különben nálunk az az államforma — de én a köztársasági törekvést nem tudom összehasonlítani a bolsevizmussal, a proletárdiktatúrával, azzal a veszedelemmel, amelyet az a társadalomra és a civilizációra nézve jelent. Ha tehát már a királyság védelmére hoztak egyszer olyan törvényt . . . Rassay Károly : Ott körülirtak ! Túri Béla : ... és látták, hogy bizonyos előzetes cselekményt a büntetőjog nem tud megfogni, akkor méltóztatnak megengedni, hogy menynyivel szükségesebb ez a proletárdiktatúrával szemben. (Élénk felkiáltások half elől : Ezt meg kell mondani / Be kell imi !) Pető Sándor : Ez nem az ! Rassay Károly : Ott körülirtak, hogy mit akarnak ! Túri Béla : Ennek a törvényjavaslatnak a legelső szavai világosan azt mondják, hogy (olvassa) : »Aki az állam és a társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására stb . . .« Ez tehát az alapgondolat minden mozgalomra, szervezkedésre nézve ez a kritérium. (Zaj a baloldalon.) Arra az esetre, ha nincs ilyen erőszakos törekvés, ez a törvényjavaslat semmiféle büntető rendelkezést nem tartalmaz. A törvényjavaslat 1. §-ában előforduló »ily« szó mindig az állami és társadalmi rend egészének erőszakkal való fel forgatását jelenti. (Zaj a baloldalon.) Ha pedig ez igy van, hogy t. i. az egész állami és társadalmi rend ilyen erőszakos felforgatására irányuló minden kezdeményező mozgalmat és szervezkedést meg akarunk fogni, akkor méltóztassanak mégis megengedni, hogy a büntető törvénykönyv erre nem elegendő. Hiába hivatkozott