Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-162
A Nemzetgyűlés 162. ülése 1921. kormányzatra nézve, amely az egész idő alatt az ország ügyeit vezette. (Élénk helyeslés.) De mondom, ezt nem hiszem. Az egyetlen helyzet, az egyetlen állapot, amely egyszersmindenkorra véget vet minden sok oly jelenségnek, amely ellen a 6. § koercitiv repressziv intézkedésekkel akar fellépni, az, ha visszaadatik minden intézmény a maga természetes rendeltetésének, (TJgy van ! Vgy van !) ahol azután feltétlenül számítani lehet annak helyes működésére. Ezen a téren várom, hogy a t. kormány erélyesen intézkedjék. Mélyen t. Nemzetgyűlés! Ha volna, vagy ha van antimilitarista szellem ebben az országban, amit nem hiszek hogy van, kivévén a kommunizmusnak még lappangó fészkeit, de ha ezenkivül van, merem állítani, hogy ez el fog tűnni egy varázsütésre, mihelyt keresztülvitetik az, amit én kívánok, hogy t. i. minden tényező a maga hatáskörében működjék. (Általános taps.) Rassay Károly: A katona legyen katona! Gr. Apponyi Albert : Kíméljék meg a nemzeti hadsereget attól, hogy annak egyes tagjai vagy alkotásai oly területen használtassanak, oly funkciókkal ruháztassanak fel, amelyeket, nyíltan kimondom, az illetők a legjobb akarat mellett is előképzettség hiányában és ama légkör folytán, amelyben élnek, megfelelően, modern ember lelkiismeretét kielégítő módon nem végezhetnek el. (TJgy van! TJgy van!) Itt is, mélyen t. Nemzetgyűlés, a 6. § mögött — amelyet nem akarok kontrovertálni, csak egyes kifejezéseket óhajtok benne módosítani — van egy nagy reform, illetve nagy regeneráció, a normális államéletbe való visszaalakulásnak nagy feladata, aminek megoldása nélkül hiába hozunk törvényeket az egyes jelenségekkel szemben. Már most, mélyen t. Nemzetgyűlés, áttérek a 7. §-ra, a nemzet ellen szórt rágalmak represszáliáira. Ki volna, t. Nemzetgyűlés az, aki érzemileg magát ezzel a paragrafussal teljesen ne azonosítaná? Ki volna az, aki ne találná büntetésre méltóknak azokat, akik rosszhiszemüleg a nemzetnek jó hírnevét a külföld előtt bepiszkítják, akik egyébként is a nemzet erkölcsi hitelót lerontani iparkodnak? Aki ezt rosszhiszemüleg cselekszi, azt alávaló tényezőnek tekintem, akivel szemben minden represszió meg van engedve, sőt követelhető is. De, mélyen t. Nemzetgyűlés, akarnak radikális gyógyszert a 7. §-ban felpanaszolt bajok ellen? Akarnak radikális gyógyszert a nemzet megrágalmazása, a nemzet jó hírnevének* ellenőrizhetetlen, meg nem fogható beszennyezése ellen? Egyet ajánlok. Ez a sajtószabadság helyreállítása. (Élénk helyeslés és taps.) Legyen szabad ennél a témánál némileg időznöm. A nyilvánosság a modern embernek annyira életszükséglete, annyira az a levegő, amelyben egyedül tud lélegzeni, hogy hiszen még egy évi márcz. hó 10-én, csütörtökön. 475 olyan ember is, aki a magánéletét holmi titokzatossággal veszi körül, már gyanússá válik embertársai előtt. (TJgy van! TJgy van!) Még a független bíróságnak is, dacára annak a tiszteletnek és megérdemelt bizalomnak, amely környezi, szüksége van rá, hogy eljárása a nyilvánosság ellenőrzése alatt legyen. A nemzet választottjainak, törvényhozásának működése is, a történelem tanúskodik arról, hová degenerálódott akkor, amikor a nyilvánosság kontrolja alatt nem állott. (TJgy van! TJgy van!) Ma, akinek titkolni valója van, az gyanús. Az a tény tagadhatatlan, hogy ma sajtószabadság nincs és ez a tény maga megrágalmazója a mi nemzetünknek . . . (Felkiáltások a szélsőbalról : A kormánynak !) ... megrágaimazója a mi nemzetünknek, mert a nemzet nem szolgált rá azokra a következtetésekre, amiket ebből a tényből vonnak, vagy vonni fognak. És az eredmény micsoda ? Az eredmény az, hogy közállapotainknak szabad kritikája a belföldi sajtóban, amelyet felelősségre vonni, amelyet ellenőrizni lehet, elfojtatik, (TJgy van! TJgy van!) semmi kényelmetlen-kelletlen, úgynevezett kényes ügy minálunk a közönség előtt felelős tényezők által — mert a sajtó is felelős tényező — nem tárgyalható, és annál inkább terjed suttogások, pletykák utján. (TJgy van!) Mert azt nem lehet elérni, hogy a közönség ne foglalkozzék ezekkel a dolgokkal (TJgy van!) ellenőrizhetetlen suttogások, pletykák által. így érik el azután a mi határainkat, s igy megnagyobbítva, hazugságokkal tetézve, mennek át abba a külföldi sajtóba, amelyet mi nem bírunk felelősségre vonni, amelytől nem tudjuk még a rektiíikációt sem kieszközölni, hacsak jóhiszeműséggel nem járt el. A sajtószabadság hiánya egyenesen a legnagyobb és a legtermékenyebb melegágya a nemzetünk ellen szórt rágalmaknak. (TJgy van!) Ha egy szigorú sajtótörvényben, amelyet a jelenlegi körülmények között én is szükségesnek tartok, méltóztatnak precíze megállapítani azt, hogy mit szabad ésmit nem szabad írni, s ha egy szigorú sajtótörvény be, amely különösen a valótlanságok terjesztését tiltja, (Helyeslés.) Deák Ferencnek 1844-ben javaslatba hozott azt az egyetlen paragrafust tesszük be, hogy nem szabad hazudni, (Helyeslés.) ha tehát van egy sajtótörvényünk és eljárásunk, mely a felelősséget szigorúan érvényesiti : akkor nincs nagyobb megvédője a nemzet jóhirnevének, mint az ... Szilágyi Lajos: És hitelének! Gr. Apponyi Albert: ...ha az egész külföld a maga információit Magyarországból, a mi sajtónkból fogja meríteni, abból a sajtóból, amelyet felelősségre vonhatunk, ha rágalmat szórt, abból a sajtóból, amelyet a mi törvényeink korlátoznak. Holott igy a rólunk való híradás olyanok kezébe játszódik át, akiket, mi sem ellenőrizni, sem feleiősségre vonni nem tudunk. (TJgy van!) S ne pepecseljenek, javit60*
