Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-162

A Nemzetgyűlés 162. ülése 1921. évi márcz. hó 10-én, csütörtökön. 473 amelynek rövid ideig tartó diadalának keserűségét mi ebben az országban átéreztük. (ügy van! half elöl és a középen.) Ennek folytán a kormány részéről élénkbe állított azon aggodalmakat, amelyek a törvényjavaslat benyújtását a kormány szerint szükségessé tették, chimérikusoknak senki sem mondhatja, azoknak ténybeli hátterét mindenki elismerni kénytelen. A második indok, amely miatt én a javaslatot elfogadom, az, hogy amennyiben ilyen aggasztó tünetek fenforognak, amennyiben a társadalom védelmére szükség van : akkor az egyetlen helyes ut az, hogy ez a védekezés törvény által történjék. (Általános helyeslés.) Azáltal, hogy a védelmi akció a törvény útjára tereltetik, eleje vétetik olyan önvédelmi, u. n. egyéni akcióknak (Élénk helyeslés.) és hívatlan tényezők közbelépésének, amelyeket azonban ennek a törvénynek meghozatalával egyidejűleg egyszersmindenkorra lehetetlenné kell tenni. (Élénk helyeslés és taps.) Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! Megvallom, hogy én azt szerettem volna, ha ez a törvényjavaslat, vagy ehhez hasonló, — mert őszintén szólva, minden egyes intézkedésével nem tudom magamat azonosítani (Helyeslés a szélsőbaloldalon,) — egy más atmoszférában nyújtatott volna be. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Az én koncepciómban is helyet foglalnak az állami és társadalmi rendnek bizonyos hatályosabb biztosítékai, de ezeket a hatályosabb törvényes biztosítékokat beleállitva szeretném látni a közszabadságok helyreállítására irányuló akcióba. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Nincs ellenmondás, mélyen tisztelt Nemzetgyűlés, ezen két megállapításom közt ; azon megállapításom közt, amely szerint elismerem, hogy nemcsak nálunk, de nálunk is vannak a társadalomban jelenségek és .mozgolódások, amelyek — mondjuk így — a közszabadságok egy bizonyos megszorítását, egy bizonyos korlátozását szükségessé teszik, és azon másik beállításom közfc, hogy a közszabadságoknak helyreállítását kívánom a gyülekezési, egyesülési és sajtójog terén egyaránt. (Helyeslés és taps a jobb- és a szélsöbaloldalon.) En magának a társadalmi rendnek, — kivévén egyes kritikus pillanatokat, amikor ideigóráig diktatúrákra szükség van — de ezektől a pillanatoktól eltekintve magának a társadalmi rendnek igen nagy veszedelmeit látom a közszabadságok elfojtásában, (ügy van ! ügy van ! jobb felől és a szélsőbaloldalon.) En nem abban látom a veszélyt, ami napfényre kerül, ami ellenőrizhető, ami ellen fel lehet venni a küzdelmet, hanem azokban a sötétben bujkáló, titkosan működő erőkben, amelyeket sem ellenőrizni, sem velük szemben a küzdelmet felvenni nem lehet. (Helyeslés a jobb- és a szélsöbaloldalon.) Már pedig, mélyen - NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — VIII. KÖTET, tisztelt Nemzetgyűlés, ha a sajtó, a gyülekezés, az egyesülés terén a szabadság nem érvényesül, akkor a társadalomnak olyan elemei is, amelyek a maguk meggyőződését rendes körülmények között lojális, nyilt fellépéssel és küzdelemmel akarják érvényesíteni, ha annak lehetőségétől megfosztatnak, visszatereltetnek és visszatolatnak azokba az odúkba, amelyekbe különben csak a be nem vallható céloknak bajnokai dolgoznak (ügy van ! a jobboldalon.) és közel hozatnak azokhoz az elvekhez, amelyektől őket távol tartani az állami és társadalmi politikai bölcseségnek alfája és ómegája. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Ezért az én gondolatom az volna, hogy közszabadságainkat állítsuk helyre, azok élvezetébe a honpolgárokat helyezzük vissza, egyúttal azonban törvényileg állapítsuk meg azokat a korlátokat, amelyeken túl a közszabadság törvényes védelme többé nem élvezhető. Ilyen feltevés mellett ezeket a korlátokat még ennél a törvényjavaslatnál szűkebbre is lehetne szabni. En példának okáért a törvényjavaslatban — mindig hangsúlyozom: beállítva abba az atmoszférába, ahol a közszabadságok helyre vannak állítva — a közszabadságoknak egy korlátját abban látnám, hogy egyáltalán tilos akár sajtóban, akár gyűlésen, akár egyesülés utján valamely osztálynak vagy bármely közéleti tényezőnek kizárólagos uralma mellett propagandát csinálni, (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) mert az a nemzetnek, a honpolgároknak egy töredéke a hatalmat kizárólag magának vindikálja, meg legyenek védve. Ez nem szabadság, ez nem fedi a szabadság fogalmát, az ilyen törekvés nem méltó arra, hogy sub titulo közszabadság a törvények oltalmát élvezze. Ennek azonban minden oldalra ki kell terjeszkednie. Akármilyen társadalmi osztálynak, az állami élet akármelyik tényezőjének kizárólagos uralomra, diktatúrára való felhasználása ellen, proletárdiktatúra vagy katonai diktatúra ellen (ügy van ! a jobb- és a szélsöbaloldalon.) a törvénynek kell oltalmat nyújtania ; ezek érdekében való minden cselekvés és kezdeményezés kell hogy büntető szankcióval lehetetlenné tétessék. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Mélyen t. Nemzetgyűlés! En abban a reményben élek, és épugy, mint ahogy igen t. előttem szóló képviselőtársam a törvényjavaslatot abban a reményben fogadta el, hogy a társadalmi rend biztosításának szempontjából elsőrendű fontossággal bíró, erőteljes szociális politika foganatba vétessék, ép ugy én abban a reményben fogadom el a törvényjavaslatot általánosságban, hogy ezzel karöltve fog járni közszabadságainknak az egész vonalon való helyreállítása . . . Szilágyi Lajos: Akkor egyhangúlag megszavazzuk ! Giesswein Sándor : Junktimban ! 60