Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-162
A Nemzetgyűlés 162. ülése 1921. sánál nem történt meg és én épen ez ellen szólaltam fel, mert ebben az esetben azok a cédulák itt a teremben osztattak szét. Azt hiszem tehát, hogy valami másra vonatkozik az, amit a t. elnök ur a kezében tart. Elnök: Itt van a jegyzék, amely szerint azok a cédulák szétosztattak és ellenőriztetett az, hogy ki kapott, ki nem, s az, aki nem kapott, utólagosan kapja meg. Mondom, itt van a jegyzék; azonkívül ez az értesítés a táblán is ki volt függesztve. Szmrecsányi György: Legyen szabad röviden hozzászólanom a házszabályokhoz. Elnök: Tessék! Szmrecsányi György: Én az idő rövidsége miatt — mert abban a pillanatban léptem be a terembe —- nem értem reá elleninditványomat házszabályszerüleg írásban benyújtani. T. i. Ereky Károly képviselő ur indítványával kapcsolatban voltam bátor felszólalni és indítványozni azt, hogy a naplóknak a képviselők részére történő negyedévi kiosztása is ezentúl változatlanul maradjon fenn. Usetty Ferenc: Régi gyakorlat! Szmrecsányi György : Minthogy ez az indítvány nem volt benne Ereky Károly képviselő ur indítványában, ennélfogva legyen szabad érdeklődnöm aziránt, hogy az vonatkozik-e a negyedévi kiosztásra is, (Felkiáltások bálfelöl : Vonatkozik !) hogy ezt megnyugvással tudomásul vehessük. Kérek tehát erre nézve nyilatkozatot az elnök úrtól. Elnök: T. képviselő ur, a bizottsági jelentós azt mondotta, hogy beszüntettetik a napi kiosztás és csak havonta vagy negyedévenként — ugy, mint azelőtt — fog eszközöltetni a kiosztás. Ez utóbbi tehát továbbra is megmarad. Ereky Károly képviselő ur pedig azt indítványozta, hogy a gazdasági bizottságnak az a határozata, hogy a naponkénti kiosztás szüntettessék be, változtattassék meg. A Nemzetgyűlés ezt meg is változtatta. Érvényben maradt azonban a gazdasági bizottságnak az a másik határozata, hogy negyedévenkint, vagy ha ugy tetszik, havonta osztassék szét a Napló ugy, mint eddig, (Helyeslés.) ellenben a gazdasági bizottságnak az a határozata, hogy a Napló naponta nem fog szétosztatni, hatályon kivül helyeztetett és ennélfogva a Napló ezentúl is, ugy mint eddig, naponta szét fog osztatni. (Helyeslés.) Most áttérünk napirendünk negyedik pontjára: az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának a folytatására. Szólásra következik? Vasadi Balogh György jegyző : Haller József ! Haller József : T. Nemzetgyűlés ! Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslat ellenzőit, azokat, akik az ellen felszólaltak, vezette a közszabadságok féltése. Én szintén élénken emlékszem azokra az időkre. évi márcz. hó 10-én, csütörtökön. 467 amikor, ha szólni akartunk, ezt csak suttogva tehettük, s ha suttogva megtettük, volt okunk menten meg is bánni, mert nem tudtuk, hogy a kiejtett szóért egy óra, egy nap, egy hét múlva nem fogunk-e a forradalmi tribunát elé állíttatni. Ha irni akartunk, akkor egyszerűen nem volt hova, s ha magunkat mindenre elszántuk, elhatároztuk, hogy szavunkat nyíltan felemeljük, nem találtuk gyülekezeteinket, hiába kerestük híveinket. Emlékezem azokra az időkre, amikor sokan rótták az országutat és ugy lopták önéletüket és nem tudták, hogy amikor elkerülték a politikai kopók egyik falkáját, vájjon azt az ajtót, amelyen bebocsátásért kocogtatnak, nem tartja-e már elfoglalva a másik. Emlékezem arra a dühre, amely keblünkben viharzott, amikor rabjai lettünk egypár elvetemült embernek, a félrevezetett tömegnek. Én tehát tudom azt, hogy a közszabadságok féltésére a közelmúltból olyan intőjel áll előttünk, amely indokolttá teszi a közszabadságokórt való aggodalmat. S ha most látom, hogy képviselőtársaimnak nagy része szintén a közszabadságok féltésében — s meg vagyok róla győződve, hogy teljes jóhiszeműséggel és a meggyőződés tiszta zászlaját lobogtatva a harc élén — vonul fel ezen törvényjavaslat ellen, szükségét érzem annak, hogy a magam részéről indokoljam azt, hogy a közelmúlt tanulságai után, miért nem csatlakozom én is ehhez a zászlóhoz, hanem miért tartom azt, hogy ezt a törvényjavaslatot el lehet és el is kell fogadni. (Halljuk! Halljuk I) Szerény nézetem kifejtésénél legyen szabad az indokoló részt mindjárt fordítva előadnom és megállapítanom, hogy elfogadandónak ezt a törvényjavaslatot épen azért tartom, mert intenciója szerint azt célozza, hogy többé ilyen esztelen tömeguralomnak ököljoga alá, az anarchiának törvényenkivüli állapotába, ilyen jogfosztottságba ne kerüljünk, mint voltunk a közelmúltban. Köztudomású, a törvényjavaslat indokolásából, az előadó ur előadásából, a minister ur hivatalos nyilatkozataiból mindannyian tudjuk, hogy ez a törvényjavaslat irányul mindenekelőtt a kommunista, bolsevista, nihilista, anarchista törekvések ellen, mindenféle felforgató törekvés, minden forradalmi velleitás ellen. Ha pedig mi több forradalmat nem akarunk, mint ahogy meg vagyok róla győződve, hogy a Nemzetgyűlés egy tagja sem akar, akkor nem tűrhetünk és nem engedhetünk meg olyan biztatásokat, perszvadeálásokat, agitációkat, mozgalmakat és szervezkedéseket sem, amelyeknek végső konklúziója, végső következménye, akár vonják le azt nyíltan, akár hallgatják el csalárdul, a fennálló társadalmi és állami rendnek nem a fokozatos fejlődés utján jobbá átalakítása, hanem erőszakos forradalmi lépéssel ujabb, olyannal helyettesítése, amely a múlttal semmiféle szerves kapcsolatban nem áll. Hogy e tekintetben a létező jogszabályok nem elegendők ilyen [felforgató törekvések le5£T
