Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-161
442 A Nemzetgyűlés 161. ülése 1921 szélsőségesebb keresztény politikát. Ezután egy közbevetésre, hogy nem gondolják-e azt, hogy az Ilyen fiatal katonák egyrészt nem fognak tudni megfelélni kötelességeiknek, másrészt ily fiatalon nagy hatáskör birtokába jutott katonák esetleg megszédülnének az ilyen funkciókkal járó kísértésekre. Halmai ur erre azt válaszolta : »Azokat elküldjük Orgoványba !<< (Zaj. F elhullások a szélsőbaloldalon : Hát ez mi ?) A további érdeklődésre, hogy a jelenleg a parlamentben képviselt politikai pártok közül melyikkel állanak összeköttetésben, Halmai ur az ifj uság vezérének azt felelte, hogy egyikkel sem. (Derültség.) Arra a kérdésre, hogy mikép gondolják ezt a tervet katonailag megoldhatni, azt válaszolta Halmai, hogy a mozgalom katonai vezetését Prónay alezredes ur vállalta magára. Közbevetésre, hogy a hirlapi közlemények, hivatalos helyről történt nyilatkozatok, a közvéleményben korportált hirek azt a látszatot keltik, hogy az az ügy, amelyet Prónayék támogatnak, nem lehet jó és igaz ügy, Halmai hosszasan védelmezte Prónayékat. Ezután emiitette még, hogy a gyárak munkássága a felébredt magyarok programmját tette magáévá, ugyanigy a magyar királyi budapesti államrendőrség legénysége is. (Felkiáltások half elől : Hallatlan !) Azután azt mondta még Halmai, hogy a királykérdést a maguk részéről kikapcsolják, mondván, hogy a nép csak akkor döntsön ebben a kérdésben, hogyha jóllakott. Ezután Halmai ur a jelen voltakat ugyanaznap délután négy órára a Nádor-kaszárnyába Prónay alezredes úrhoz küldte a karhatalom katonai részének megbeszélése végett. Prónay távollétében Ranzenberger százados fogadta a műegyetemi kiküldötteket. Ranzenberger kijelentette, hogy a tudományegyetemi csendőrzászlóalj felajánlotta szolgálatait nekik. (Zaj. Halljuk ! Halljuk!) majd a következő szemrehányás kiséretében, hogy t. i. a műegyetemiek idáig távol tartották magukat a politikától, azután pedig, ellentétben az egyetemiekkel, nem verték ki a zsidókat a beiratkozás alkalmával az egyetemről. Nyéki József: Jobb is, ha tanulnak! Szilágyi Lajos : . . . elismerését fejezte ki afelett, hagy végre ők is — a műegyetemiek — arra az útra tértek, hogy érdeklődnek terveik iránt és hogy őkis ráj öttek arra, hogy a j övőj ükről lévén szó, most már maguk veszik kezükbe jövőjük irányítását. Egyben felszólitotta Ranzenberger a műegyetemi kiküldötteket, bogy kezdjék meg a műegyetemi csendőrzászlóalj ilyen irányú szervezését. Erre a műegyetemiek azt feletek, hogy a műegyetemi csendőrzászlóalj tagjai politikával nem foglalkoznak. A zsidókat pedig azért nem verték ki az egyetemről, mert a fennálló rendelkezések értelmében eljáró elöljárók, különösen pedig a szakosztályi dékánok pontosan kezelik a műegyetemre való felvételek ügyét s igy a zászlóalj tagjai is döntéseikben feltétlenül megbiznak s igy szükségév? márczius hó 7-én, hétfőn. telén volt ott — a műegyetemen — minden egyéni akció. Ami a zászlóalj szervezését illeti, erre a műegyetemi kiküldöttek azt felelték, hogy az szükségtelen, mert a zászlóalj fegyelmezett és egységesen áll parancsnoka mellett ; továbbá pedig nem is volna célirányos szerintük ilyen politikai gondolatokat a zászlóaljba bevinni, amelyek fiatalok között sok szóbeszéd tárgyát képezik. 28-án délben újból megjelentek a műegyetemiek a Nádor-kaszárnyában, ezúttal Prónay Pál alezredes urnái, akinek azonban azt mondották, hogy ha továbbra is értekezni akar a műegyetemi csendőrzászlóalj kiküldötteivel, akkor forduljon a parancsnokhoz, aki mögött egységesen áll a zászlóalj. Prónay megkérdezte a műegyetemieldől, hogy nekik mi a királykérdésben az álláspontjuk ; mire azt felelték, hogy nincs semmiféle állásfoglalásuk, mert ilyen kérdéssel egyáltalában nem foglalkoznak. Ezután megemlitette Prónay alezredes ur, hogy még a béke ratifikálása előtt amnesztiát akar kieszközölni emberei számára, stb., stb. Mindebből látható, t. Nemzetgyűlés, hogy itt egy szervezkedés készül, amely katonai diktatúrát akar. Eltekintve attól, hogy nekünk katonai diktatúra semmiféle formájában nem kell, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon és jobbfelől : Semmiféle diktatúra !) nem kell a proletárdiktatúra Garami Ernővel, nem kell a paraszt diktatúra akár nagyatádi Szabó Istvánnal sem, de nem kell a katonai diktatúra akár Horthy Miklóssal sem . . . (Zaj a jobbközépen.) Meskó Zoltán : Nem kell belekeverni a kormányzó személyét ! Gr. Széchenyi Viktor : Mi ez? Bevonta a vitába a kormányzó személyét ! Meskó Zoltán : Rendre ! (Zaj.) Szilágyi Lajos : Nem kevertem bele. Ez arra a szervezkedésre vonatkozik, amelyet felolvastam s amelybe határozottan belevonták őfőméltósága magas személyét is. Nem én vontam bele, hanem azok, akik ott tárgyaltak a karhatalmi zászlóalj kiküldötteivel. Elnök : Kérem, teljesen igazuk van a képviselő uraknak : az államfő személyét a vitába bevonni nem szabad, (Ügy van ! jobbfelől.) s különösen nem lehet mindenféle mende-mondák révén ! (Helyeslés.) Szilágyi Lajos: Általában köztudomású, t. Nemzetgyűlés, hogy az entente csak azóta áll velünk szóba, amióta a kormány mögött a Nemzetgyűlés áll. Ez a szervezkedés pedig épen a Nemzetgyűlés félretételét célozza. Kérdezem akkor, hogy ha ilyen szervezkedés lehetséges : hogy mi újra szembe akarunk szállani az egész világgal ? Balla Aladár: Hogyne) (Zaj.) Szilágyi Lajos : A puccs-tervezetből megállapítható, hogy maguk azok tenyésztik a bolsevizmust, akik a hatalmon vannak. Bevonják a politikába a hadsereget, ugyanigy az államrendőrséget, a tudományegyetem karhatalmi zászlóalját, megdicsérik a műegyetemi ifjúságot, hogy végre saját kezébe veszi jövőjének irányitáaát. (Egy hang balfelől : Igy kezdődött a bolsevizmus Î)
