Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-159
386 A Nemzetgyűlés 159. ülése 19.21. évi márczius hó 4-én, pénteheú. Szilágyi Lajos: 1855-ből való császári pátens alapján. Bródy Ernő: 1855-ben adatott ki, de még régibb időre nyúlik vissza. Sréter István : Igaza van ! Bródy Ernő : Ezzel csak hozzá akarok járulni az eszmék tisztázásához és remélem, hogy épen a nemzeti hadsereg és a katonaság fogja ezt az én törekvésemet — amelynek nem először adok kifejezést a Házban, mert más alkalommal is felszólaltam már ebben a kérdésben — legjobban méltányolni. Hogy áll ez a kérdés? (Halljuk! Halljuk!) Az 1855. évi katonai büntetőtörvény a bűntettekről és vétségekről le van fordítva magyarra, kiadta hivatalosan a magyar kir. honvédelmi ministerium. Ez igy kezdődik -— benne van minden Dienstregiement-ben, mindenki rögtön utána olvashatja — (olvassa) : »1855 január 15-én kelt császári nyilt parancs, mellyel a büntettek és vétségek tárgyában egy uj katonai büntetőtörvény hirdettetett ki, 1855 július első napjától fogva életbeléptetetett. Mi I. Ferenc József, Isten kegyelméből, stb. — méltóztatnak ismerni ezeket a címeket — az 1852. évi május hó 22-ről kelt nyilt parancsunkra vonatkozólag, — és itt jön egy igen érdekes dátum — mellyel az 1803 szeptember 3-án közzétett osztrák büntetőtörvénynek uj és kiegészített kiadását császári birodalmunk egész területére nézve a katonai határőrvidék kivételével életbeléptettük, ministereink, hadseregfőparancsnokságunk és birodalmi tanácsunk meghallgatása után a mellékelt katonai büntetőtörvénykönyvet szentesitjük és a következőket rendeljük.« Dömötör Mihály: Hoch! Bródy Ernő : Kitűnik tehát az, hogy 1855-ből való, de ez fiatal, mert maga a rendelet hivatkozik az 1803. évi osztrák büntetőtörvénykönyvre. Kiderül tehát, t. Nemzetgyűlés, hogy a magyar nemzeti hadsereg az önálló, független Magyarország boldog állapotában egy 1803-íki osztrák katonai büntetőtörvénykönyv alapján áll. (Mozgás.) Balla Aladár: Ez a jogfolytonosság! Virter László : Az a kérdés, hogy jó-e vagy nem. (Zaj.) Bródy Ernő : Azt mondja t. képviselőtársam, hogy az a kérdés : jó-e vagy nem ? (Nagy zaj és felkiáltások jobbfelöl és a szélsöbaloldalon : Hallatlan! Ki volt az?) Balla Aladár : Ilyennel tréfálni ! Ezért pusztult el két millió magyar ! Bródy Ernő : Meg fogok felelni igen t. képviselőtársamnak arra a kérdésére is, hogy jó-e vagy nem ; szerintem azonban nem ez az első kérdés, ez csak a második kórdós. Az első kérdés az, hogy lehetséges-e, hogy az önálló, független Magyarországon a nemzeti hadsereg ezt a katonai büntetőtörvényt használja. (Ugy van f a szélsőbaloldalon.) Ez elvi kérdés. Azt mondja a törvényjavaslat 6. §-a, hogy aki a katonaság intézménye, a magyar fegyveres erő stb., ezeknek szolgálati fegyelme vagy törvényes rendelkezése ellen izgat, vétséget követ el. Kijelentem, hogy én törvénytisztelő ember vagyok, én megtartom hazám törvényeit, de amig csak lélekzem, mindig küzdeni fogok az ellen, hogy Magyarországon a nemzeti hadsereg ezt az osztrák copfból reánk maradt katonai büntetőtörvényt használja. Somogyi István : Sohasem fogják becsukni érte. (Felkiáltások: Nem erről van szó!) Balla Aladár : Milyen kegyes, hogy nem bántják ezért. Somogyi István: Nem hát! Balla Aladár : Majd a jogfolytonosság alapján becsuknak ! Bródy Ernő: Miután Somogyi t. képviselőtársam szabadlábon enged engem védekezni... Somogyi István : Nem szívesen, de azért csak tessék! (Zaj. Derültség.) Bródy Ernő : A belsőkről nem határozhatunk, mondja a latin közmondás. Sajnálom, hogy nem nyertem meg a magas tetszését. (Derültség.) Pető Sándor : Ez neked előnyöd. (Derültség.) Somogy István : Mennyivel jobb helyzetben van Pető ! (Zaj.) Bródy Ernő : Örülök, hogy még mindig szabadlábon izgathatok a törvényjavaslatnak e szakasza ellen... Drozdy Győző: Nem soká! Bródy Ernő :... mert én, mint hű magyar ember, aki a háborúban is voltam, alkotmányjogilag, a hazafiasság szempontjából kifogásolom ezt az állapotot és nem hiszem, hogy ebben bárki igazat ne adna nekem s nem hiszem, hogy maga a nemzeti hadsereg is ne adna igazat. Somogyi István: Igaza van! Bródy Ernő : Egy más alkalommal, gondolom, az árdrágító javaslat kapcsán valahogy szó volt arról a kérdésről, hogy a katonai törvények hogy an,alkalmaztatnak a polgári egyénekkel szemben. Én azt az alkalmat is megragadtam, hogy ez a kérdést szóba hozzam és felhívjam a honvédelmi és az igazságügyminister urakat, hogy ezt a lehetetlen állapotot szüntessék meg, mert elvileg teljesen tarthatatlan állapot, hogy mi ma osztrák törvények alapján igazodjunk. Virter László : A magánjog is osztrák volt. (Zaj.) Rassay Károly: Hihetetlen, hogy jogász hogyan beszélhet igy. Bródy Ernő : Felelek most igen t. képviselőtársamnak arra a kérdésére, hogy jó-e vagy rossz-e a büntetőtörvény. Mielőtt a részletekbe mennék, elsősorban meg kell állapitanom, hogy egy 120 évvel ezelőtt kelt törvény ma semmi esetre sem lehet jó, amikor magában a büntetőjogban olyan lényeges változások léptek életbe, amikor mi a magunk törvényhozásában, amely a magyar törvényhozásnak örök dicsősége marad,
