Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-158
A Nemzetgyűlés 158. ülése 1921. évi március hó 3-án, csütörtökön, Rakovszky István elnöklete alatt. Tárgyai : A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. — Elnöki előterjesztések. — Az igazságügyi, közgazdasági ós külügyi bizottságok előadója benyújtja jelentését a világháborútól érintett ipari tulajdonok fentartására és visszaállitására vonatkozó törvényjavaslat tárgyában. — Az állami italmórósi jövedékről szóló törvényjavaslat tárgyalása. — A mentelmi bizottság jelentései Szilágyi Lajos Drozdy Győző, Madarász Zsigmond, K. Pethes László és Friedrieh István mentelmi ügyében. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. A kormány részéről jelen vannak: Hegedüs Lóránt, Szabó István (nagyatádi), Tomcsányi Vilmos Pál, Belitska Sándor. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 40 perekor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Forgács Miklós jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Gerencsér István jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat jegyzi Szabóky Jenő jegyző ur. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a jegyzőkönyvet hitelesítés céljából felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a Nemzetgyűlés 1921. évi március hó 2-án tartott ülésénele jegyzökönyvét). Elnök : Van valakinek észrevétele a jegyzőkönyv hitelesítése ellen? (Nines!) Ha nincs, akkor a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek a II. Rákóczi Ferenc társaság kuruc-szövetségének Kószó István képviselő ur által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét sajtókamara felállítása tárgyában. A kérvény a házszabályok 236, §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a kérvényi bizottságnak. Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a közgazdasági bizottság megalakult és elnökévé Rubinek Gyulát, jegyzőjévé Bartos Jánost választotta meg. Tudomásul vétetik. Ferdinandy Gyula képviselő ur napirend előtti felszólalásra engedélyt kért tőlem, én az engedélyt neki megadtam. A képviselő urat illeti a szó. Ferdinandy Gyula; Igen t. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Félreértett szavaimnak megmagyarázása címén kérek szót. A honvédelmi minister ur volt szives velem közölni, hogy február 17-én tartott beszédemnek a hatásköri kérdésekben elfoglalt álláspontom, nemkülönben a kompetencia dolgában fenforgott vita ismertetésével kapcsolatos része a nemzeti hadsereg körében nem jó érzést váltott ki, mert azt oly színben állították be, hogy én a nemzeti hadsereget hátrányos beállításban ismertettem itt a t. Nemzetgyűlésen. Kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy szavaimat félreértették és ez a magyarázat teljesen téves. En, t. Nemzetgyűlés, a »nemzeti hadsereg« vagy a »fegyveres haderő« kifejezést egyáltalában nem használtam. Távol áll tőlem az a szándék, hogy a nemzeti hadseregnek, e hazafias gondolkozású intézménynek az érdekeit bármi tekintetben is érintsem. Abban a felfogásban vagyok, és ennek a felfogásnak a Nemzetgyűlés előtt ez alkalomból szükségét is érzem hogy kifejezést adjak, hogy nálam senki sem értékeli, tiszteli és becsüli jobban a nemzeti hadsereget; abban a meggyőződésben vagyok, hogy a nemzeti hadsereg az az erőtényező, az az erősség, amellyel együtt bukik vagy áll a nemzet. En ezt az erősséget érinteni nem akartam. Ez az institúció az, amelyen a magyar nemzeti társadalomnak, tehát mindnyájunknak személy- és vagyonbiztonsága, a magyar állam integritásához fűzött vágyaink épülnek fel. (TJgy van! ügy van! jobbfelöl.) Azt, aki ezen pillérhez még csak gondolatban is hozzá kívánna nyúlni, én Ítélném el a legerőteljesebben, a legnyomatékosabban. Köszönettel tartozom a honvédelmi minister urnák azért, hogy alkalmat nyújtott nekem, hogy most is a nemzeti hadsereg iránti rokonérzéseimet kifejezésre juttassam. (Elénk helyeslés és éljenzés jobb felöl.)
