Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-157

344 A Newtzetgyülés 157. ülése 1921 tehát olyan szurrogátum, amit állattakarmányozásra eredményesen használni egyáltalán nem lehet. A jószág nem eszi meg, táperő nincs benne, legfeljebb leromlik mellette és nyűglődik, kínlódik a jószág, azonban erőt nem szerez és elpusztul, elsenyved. Tenyészállatokat tehát ezen a takarmánynak nevezett kukoricaiéhán és kukoricacsutkaőrleményen fentartani nem lehet. Azt gondolom, hogy a kormánynak mindent el kell követnie arra nézve, hogy ezek a melléktermények, amelyek a gabonából visszamaradnak, legalább a gazdaközönségnek rendelkezésére bocsáttassanak. Kerekes Mihály : Mit egyék a nép ? Kószó István : És igaz, hogy hiába re krimináljuk a multat, de szükségesnek tartottam volna azt, miután a malmok gyűjtötték össze a gabonát, hogy a malom a gabona átvétele alkalmával a rendelkezésére álló korpából a beszolgáltatott gabonamennyiségnek megfelelő mennyiségű korpát kiszolgáltasson ; de amennyiben ez nem történt meg, sőt az a gazda, aki már beszolgáltatta az adó gabonáját, egyáltalán nem tud hozzájutni a korpához, a múltban már beszolgáltatott gabonamennyiség után járó korpának utólagos kiutalásáról kellene gondoskodnia a kormánynak, de ezenkivül a még be nem szolgáltatott gabonának beszolgáltatása alkalmával a megfelelő ki őrlés mellett előálló korpamennyiségnek a jövőben való kiutalása is szükséges volna. Most itt vagyunk a tavaszban, amikor a takarmány már meglehetősen kevés és itt vagyunk a legnehezebb helyzetben, amikor a jószágtartásról való gondoskodás igazán óriási nehézségekbe ütközik. Sürgős intézkedésre van tehát szükség. Leghelyesebbnek tartanám, ha a korpaközpont megszüntetésével oly intézkedés történnék, amelylyel a korpaforgalom, miután ez nem embernek eltartására és élelmezésére szolgál, szabaddá tétetnék és akkor nem történnék meg az. hogy a . lopva eladott korpa 1400—1500 koronába kerül métermázsánként, de a gazda igy is kénytelen megvenni, mert a jószágát másképen nem tudja fentartani. Ezt az állapotot tehát feltétlenül meg kell szüntetni és ha valahol van helye a szabadkereskedelemnek , ugy ez feltétlenül vonatkozik a korpára nézve, amely állati takarmány és nem az emberek élelmezésére szolgál. Kerekes Mihály : Pedig korpát esznek az emberek ! Kószó István : A következő interpellációt terjesztema földmivelésügyi és közélelmezéBÜgyi minister urak elé (olvassa) : »Van-e tudomása a földmivelésügyi minister urnák arról, hogy az állattenyésztő gazdák búza-és rozskorpához csak igen nehezen juthatnak és tenyészállataiknak eltartásában akadályozva vannak. Ha van tudomása, akar-e intézkedni aziránt, hogy a búza- és rozskorpa szabadforgalom tárgyává tétessék 1 Kérdezem a közélelmezésügyi minister arat, akar-e sürgősen intézkedni aziránt, hogy az adógabona beszolgáltatásakor azonnal kiadassék az illető gazdának olyan mennyiségű korpa, mint . évi márczius hó 2-án, szerdán. amennyi az általa beszolgáltatott gabona rendes kiőrlése mellett előáll ; akar-e sürgősen intézkedni aziránt, hogy a már beszolgáltatott adógabona után járó korpa az illető gazdának utólagosan, sürgősen kiutaltassék.« Tisztelettel kérem a kormányt, méltóztassék megfontolás tárgyává tenni ezt a kérdést és sürgősen intézkedni. Elnök : Az interpelláció kiadatik a földmivelésügyi és a közélelmezésügyi minister uraknak. A földmivelésügyi minister ur kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) földmiveiésiigyi minister : T. Nemzetgyűlés ! A magam nevében, de talán a közélelmezésügyi minister ur nevében is azonnal válaszolhatok az interpellációra, mert az erre a kérdésre adandó felelet nagyon rövid és nagyon világos. Azt a kivánságot teljesíteni, hogy a termelőnek a beadott gabona után ebből a gabonából előállitható korpamennyiség visszaadassék, a jelen helyzetben lehetetlen. Lehetetlen pedig azért, mert először is az ő korpamennyiségének fele a közélelmezésügyi minister ur rendelkezése alatt áll, azt a korpát csak olyan tejtermelő gazdaságoknak és olyan tejtermelőknek szabad kiadni, amelyek Budapestre szállitanak tejet, ezzel tartják fenn valahogy a tejtermelést és azok a tejtermelők olcsóbban is kapják a korpát a napiárnál. A földmivelésügyi minister vagy a korpaközpont .rendelkezésére tehát itt is csak a fél korpamennyiség áll, ezért az egészet visszaadni a termelőnek már ebből a szempontból is lehetetlen. De azért is lehetetlen ezt a kivánságát teljesíteni, mert a korpát nemcsak a termelők, hanem a fogyasztók is kérik, így pl. az államvasút! alkalmazottak is követelik, hogy amennyiben ők ellátási lisztet kapnak, ugyanolyan arányban kapják ki a korpát is, mert ők is tartanak állatokat a vidékei) és ők sem tudnak korpát vásárolni, mintán nincs szabadforgalom és másképen nem tudják malacaikat etetni. Nem teljesíthettem itt sem az egész kérést, mert lehetetlenség annyi korpát visszaadni, amennyi a liszt után járna, de egy bizonyos mennyiséget, ha jól emlékszem, 5—6 vagonnal, ki kellett a vasutasoknak adni. Azután jönnek hozzám pl. a diósgyőri gyári munkások, akik könyörögnek, hogy ők nem tudnak megélni, ha nem tartanak egy-egy malackát vagy más állatot maguknak, de mert nem tudják mivel táplálni, adjon a földmivelésügyi minister egy kis korpát. Én ugyan gazda és földmivelésügyi minister vagyok, de nekem figyelembe kell vennem azt, hogy hol nagyobb a baj. Én szeretném visszaadni a korpát a gazdáknak, de mégis csak az a helyzet, hogy a gazdáknak csak megterem valami'azonfelül is, amit beszolgáltat ; termel vagy szerezhet egyik ié babot vagy más egyebet, ellenben az a gyári munkás egyáltalában nem jut hozzá, és minthogy kell valami állatot tartania, kell hogy azt is segitse az ember valamivel. Ennélfogva azt a kivánságot, amit t. képviselőtársam itt a legnagyobb jóindulattal előadott, én