Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-157

344 A Newtzetgyülés 157. ülése 1921 tehát olyan szurrogátum, amit állattakarmányo­zásra eredményesen használni egyáltalán nem lehet. A jószág nem eszi meg, táperő nincs benne, legfeljebb leromlik mellette és nyűglődik, kínló­dik a jószág, azonban erőt nem szerez és elpusztul, elsenyved. Tenyészállatokat tehát ezen a takar­mánynak nevezett kukoricaiéhán és kukorica­csutkaőrleményen fentartani nem lehet. Azt gon­dolom, hogy a kormánynak mindent el kell kö­vetnie arra nézve, hogy ezek a melléktermények, amelyek a gabonából visszamaradnak, legalább a gazdaközönségnek rendelkezésére bocsáttassanak. Kerekes Mihály : Mit egyék a nép ? Kószó István : És igaz, hogy hiába re krimi­náljuk a multat, de szükségesnek tartottam volna azt, miután a malmok gyűjtötték össze a gabonát, hogy a malom a gabona átvétele alkalmával a ren­delkezésére álló korpából a beszolgáltatott gabona­mennyiségnek megfelelő mennyiségű korpát ki­szolgáltasson ; de amennyiben ez nem történt meg, sőt az a gazda, aki már beszolgáltatta az adó gabonáját, egyáltalán nem tud hozzájutni a korpához, a múltban már beszolgáltatott gabona­mennyiség után járó korpának utólagos kiutalá­sáról kellene gondoskodnia a kormánynak, de ezenkivül a még be nem szolgáltatott gabonának beszolgáltatása alkalmával a megfelelő ki őrlés mellett előálló korpamennyiségnek a jövőben való kiutalása is szükséges volna. Most itt vagyunk a tavaszban, amikor a ta­karmány már meglehetősen kevés és itt vagyunk a legnehezebb helyzetben, amikor a jószágtartásról való gondoskodás igazán óriási nehézségekbe üt­közik. Sürgős intézkedésre van tehát szükség. Leghelyesebbnek tartanám, ha a korpaközpont megszüntetésével oly intézkedés történnék, amely­lyel a korpaforgalom, miután ez nem embernek eltartására és élelmezésére szolgál, szabaddá té­tetnék és akkor nem történnék meg az. hogy a . lopva eladott korpa 1400—1500 koronába kerül mé­termázsánként, de a gazda igy is kénytelen meg­venni, mert a jószágát másképen nem tudja fen­tartani. Ezt az állapotot tehát feltétlenül meg kell szüntetni és ha valahol van helye a szabadkeres­kedelemnek , ugy ez feltétlenül vonatkozik a kor­pára nézve, amely állati takarmány és nem az em­berek élelmezésére szolgál. Kerekes Mihály : Pedig korpát esznek az emberek ! Kószó István : A következő interpellációt ter­jesztema földmivelésügyi és közélelmezéBÜgyi minis­ter urak elé (olvassa) : »Van-e tudomása a földmive­lésügyi minister urnák arról, hogy az állattenyésztő gazdák búza-és rozskorpához csak igen nehezen jut­hatnak és tenyészállataiknak eltartásában akadá­lyozva vannak. Ha van tudomása, akar-e intézkedni aziránt, hogy a búza- és rozskorpa szabadforgalom tárgyává tétessék 1 Kérdezem a közélelmezésügyi minister arat, akar-e sürgősen intézkedni aziránt, hogy az adó­gabona beszolgáltatásakor azonnal kiadassék az illető gazdának olyan mennyiségű korpa, mint . évi márczius hó 2-án, szerdán. amennyi az általa beszolgáltatott gabona rendes kiőrlése mellett előáll ; akar-e sürgősen intézkedni aziránt, hogy a már beszolgáltatott adógabona után járó korpa az illető gazdának utólagosan, sürgősen kiutaltassék.« Tisztelettel kérem a kormányt, méltóztassék megfontolás tárgyává tenni ezt a kérdést és sür­gősen intézkedni. Elnök : Az interpelláció kiadatik a földmive­lésügyi és a közélelmezésügyi minister uraknak. A földmivelésügyi minister ur kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) földmiveiésiigyi mi­nister : T. Nemzetgyűlés ! A magam nevében, de talán a közélelmezésügyi minister ur nevében is azonnal válaszolhatok az interpellációra, mert az erre a kérdésre adandó felelet nagyon rövid és nagyon világos. Azt a kivánságot teljesíteni, hogy a termelő­nek a beadott gabona után ebből a gabonából elő­állitható korpamennyiség visszaadassék, a jelen helyzetben lehetetlen. Lehetetlen pedig azért, mert először is az ő korpamennyiségének fele a közélelmezésügyi minister ur rendelkezése alatt áll, azt a korpát csak olyan tejtermelő gazdasá­goknak és olyan tejtermelőknek szabad kiadni, amelyek Budapestre szállitanak tejet, ezzel tartják fenn valahogy a tejtermelést és azok a tejtermelők olcsóbban is kapják a korpát a napiárnál. A föld­mivelésügyi minister vagy a korpaközpont .ren­delkezésére tehát itt is csak a fél korpamennyiség áll, ezért az egészet visszaadni a termelőnek már ebből a szempontból is lehetetlen. De azért is lehe­tetlen ezt a kivánságát teljesíteni, mert a korpát nemcsak a termelők, hanem a fogyasztók is kérik, így pl. az államvasút! alkalmazottak is követelik, hogy amennyiben ők ellátási lisztet kapnak, ugyan­olyan arányban kapják ki a korpát is, mert ők is tartanak állatokat a vidékei) és ők sem tudnak korpát vásárolni, mintán nincs szabadforgalom és másképen nem tudják malacaikat etetni. Nem teljesíthettem itt sem az egész kérést, mert lehe­tetlenség annyi korpát visszaadni, amennyi a liszt után járna, de egy bizonyos mennyiséget, ha jól emlékszem, 5—6 vagonnal, ki kellett a vasutasok­nak adni. Azután jönnek hozzám pl. a diósgyőri gyári munkások, akik könyörögnek, hogy ők nem tud­nak megélni, ha nem tartanak egy-egy malackát vagy más állatot maguknak, de mert nem tudják mivel táplálni, adjon a földmivelésügyi minister egy kis korpát. Én ugyan gazda és földmivelésügyi minister vagyok, de nekem figyelembe kell vennem azt, hogy hol nagyobb a baj. Én szeretném vissza­adni a korpát a gazdáknak, de mégis csak az a hely­zet, hogy a gazdáknak csak megterem valami'azon­felül is, amit beszolgáltat ; termel vagy szerezhet egyik ié babot vagy más egyebet, ellenben az a gyári munkás egyáltalában nem jut hozzá, és minthogy kell valami állatot tartania, kell hogy azt is segitse az ember valamivel. Ennélfogva azt a kivánságot, amit t. képviselő­társam itt a legnagyobb jóindulattal előadott, én

Next

/
Thumbnails
Contents