Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-157

330 A Nemzetgyűlés 157. ülése 1921 Gerencsér István jegyző (olvassa) : »18 éven aluliakat kocsmákban, sörcsarnokokban kiszolgálni tilos és csak abban az esetben engedhető meg, ha hozzátartozójával (atya, gyám) étkezés céljából tartózkodik ott.« Elnök: Méltóztatnak ezt elfogadni ? (Igen! Nem !) Kérem azokat, akik elfogadják, szíveskedjenek felkelni. (Megtörténik.) Kisebbség. Ezen pont nem fogadtatott el. Gerencsér István jegyző (olvassa).- »Kocsmákban és egyéb italmérési helyiségekben . . . (Zaj. Felkiáltások: Hangosabban !) Elnök : Kérem, ki kell állítanom azt a bizonyít ványt a jegyző urnák, hogy lehetetlen itt ugy kiáltani, hogy a képviselő urak zajongását túlharsogja. Gerencsér István jegyző (olvassa): »Kocsmákban és egyéb italmérési helyiségekben gyűléseket, táncvigalmakat, sztrájktanyákat tartani tilos.« (Felkiáltások a jobboldalon : A sztrájktanyákat elfogadjuk !) Gaal Gaszton : Válasszuk szét ! Elnök : Bocsánatot kérek, ezt csak igy lehet elfogadni, mert módosítást nem adtak be. (Felkiáltások : Akkor elfogadjuk !) Henzer István : Rosszul van szövegezve ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Kérem azokat, akik elfogadják, méltóztassanak fölkelni ! (Megtörténik.) Kisebbség. Ezen pont nem fogadtatott el. (Zaj. Felkiáltások : Rosszul volt szövegezve !) Gerencsér István jegyző (olvassa) : »Országos, törvényhatósági, községi választások alkalmával az előző nap délután egy órától a választást követő nap reggel nyolc órájáig teljes italmérési tilalom rendelendő el.« (Élénk helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni, igen vagy nem ? (Igen.) Ezen pont elfogadtatik. Igy tehát ezen határozati javaslat azon pontok kivételével, amelyeket a Nemzetgyűlés nem fogadott el, elfogadtatik. Bernolák Nándor : A házszabályokhoz kérek szót ! Elnök : Bernolák képviselő ur a házszabályokhoz kér szót. Bernolák Nándor : T. Nemzetgyűlés ! Az imént módunk volt két határozati javaslat dolgában szavazni. Az egyik volt Schlachta Margit t. képviselőtársunké, a másik javaslat volt az, amelynek tárgyában most szavaztunk. Az utóbbi javaslatnál egészen szabályszerűen ugy történt a dolog, hogy módjában állt a t. Nemzetgyűlés minden egyes tagjának véleményét nyilvánítani szavazatával a javaslat minden egyes pontjára vonatkozóan. Ez a helyes, korrekt, szabályszerű eljárás, amely nem sérti a Nemzetgyűlés egyes tagjainak szabadságát. Ezzel szemben Schlachta Margit t. képviselőtársunk javaslata felett a szavazás akként történt, hogy nem volt módjában a Ház t. tagjainak az egyes pontokra vonatkozólag állást foglalni. Már pedig egész természetes, hogy egy vagy több pontból álló javaslatnál nagyon is lehetséges, hogy az . évi márczius hó 2-án, szerdán^ ember az egyik pontot elfogadja, a másikat pedig nem. (Ugy van ! ügy van !) Az intézkedés akképen történt, hogy az elnök ur elrendelni méltóztatott a javaslat felolvasását és rögtön feltette a kérdést, vájjon elfogadja-e azt a Nemzetgyűlés, vagy sem. Itt kértem szót és óhajtottam proponálni, hogy méltóztassék részleteiben megszavaztatni a javaslatot, a felszólalásra azonban nem nyílt alkalmam, mert az elnök ur a szót nem adta meg. Mostani felszólalásomnak semmi egyéb célja nincs, mint hogy megállapítsam, hogy a helyes, korrekt, házszabályszerü és a Nemzetgyűlés szabadságának is megfelelő eljárás az volt, amit az elnök ur a második javaslat megszavaztatásáná] méltóztatott követni. Elnök : T. Nemzetgyűlés ! A házszabályok 226-ik §-a ekként szól (olvassa) : »Szavazás előtt a kérdésnek miként leendő feltevése uj tanácskozás tárgyát képezheti, amely felett a Ház dönt.« A képviselő urnák tehát teljesen igaza volna, ha én a szavazás elrendelése előtt nem mondottam volna meg, hogy miként kívánom a szavazást megejteni s ha nem kértem volna a Ház hozzájárulását ahhoz, hogy igy történjék-e a szavazás ? Mivel azonban én ezt megtettem, házszabályszerüen jártam el. (Igaz ! Ugy van !) Igenis, minden egyes képviselő urnák jogában lett volna akkor, amikor a szavazás miként való megejtéséről volt szó, hozzászólni a kérdéshez és azt mondani, hogy én igy és igy kívánom s ha a képviselő ur ezt tette volna, akkor én ahhoz, amit mostani felszólalásában mondott, mindenesetre hozzájárultam volna. Mulasztás tehát részemről nem történt, mert én a házszabályok szerint kértem a Ház. hozzájárulását, azután pedig, hogy a Ház a kérdésfeltétel általam proponált formájához hozzájárult, s én a szavazást elrendeltem, természetesen már senki sem szólhatott, mert még a ministerek sem élhetnek szavazás közben azon törvényben biztosított jogukkal, hogy bármikoor felszólalhatnak. A házszabályok ezt igy irják elő. (Igaz ! Ugy van ! Altalános helyeslés.) Áttérünk most a részletes tárgyalásra. Következik mindenekelőtt a törvényjavaslat címe. Gerencsér István jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, mely változatlanul elfogadtatott. Olvassa az 1. §-t.) : Ereky Károly ! Ereky Károly : T. "Nemzetgyűlés ! Az általános vitánál kifejtettem már, hogy bizonyos bormonopóliumszerű jelleget tulajdonitok ennek az első szakasznak. Most a részletes tárgyalásnál rá akarok mutatni, hogy a törvényjavaslatban lefektetett elvek szerint is kitűnik az, hogy itt tényleg a borkereskedelem olyanforma szabályozása van tervbe véve, hogy egyeseknek jusson kezébe az egész borkereskedelem. T. Nemzetgyűlés ! A javaslat 32. §-a szerint (olvassa) : »Aki a szeszesitalok nagyban való eladásáról, — ez a paragrafus 7. pontja — illetve eladásának közvetítéséről a jelen törvényben, illetve ennek alapján előirt üzleti könyveket (naplókat, feljegyzéseket) nem a megállapított módon,