Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-157

326 A Nemzetgyűlés 157, ülése 1921. évi márczius hó 2-án, szerdán. ur a mi kivitelre szoruló és kivitelre szánt cikkeinknél a hóna alá nyal a zsenge magyar iparnak és magyar exportnak, de olyan helyen, ahol ez egyáltalán felesleges, nem tartom ezt feltétlenül szükségesnek, mert. hiszen itt azt látjuk, hogy a kereslet úgyis majdnem mindig nagyobb, legalább is a külföldre szálíitott boroknál, mint a magyar kinálat. T. Nemzetgyűlés ! Ezekben tartottam szükségesnek ennek a javaslatnak birálatát. Most még csak egy dologra bátorkodom kitérni. Bródy Ernő t. képviselőtársam azt mondotta, hogy ő nem akadályozza ennek a törvényjavaslatnak keresztülvitelét, de feltétlenül súlyt helyez arra, hogy itt az egyenlőség elve érvényesüljön. Arra vagyok én kiváncsi, t. Nemzetgyűlés, hogy Bródy Ernő t. képviselőtársam, aki nem ma ült be ennek az ülésteremnek padjaiba, miért nem kérdezte, miért nem kérte és miért nem követelte ezt az egyenlőséget évekkel, évtizedekkel ezelőtt, (ügy van! jobhfelől.) Miért nem követelte ezt az egyenlőséget akkor, amikor matematikai pontossággal ki lehetett számitani, hogy miként csúszik le a keresztény magyar faj a vállalkozások minden terén ? Miért nem követelte az egyenlőséget, azt az egyenlőséget, amely a hatalmasabbnak az egyenlősége, ezelőtt 40—45 vagy 50 esztendővel, amikor mégis csak a keresztény magyarság volt a hatalmasabb. Miért nem követelte évtizedeken keresztül, amikor az állam segitségével, dédelgetésével, refakciákkal, szubvenciókkal és az Úristen tudja mennyi mindenféle állami nógatással nyúltak annak a tőkének és vállalkozásnak hóna alá, amely vállalkozás és amely csoport csak ugy lehetett nagy, ha a keresztény magyarságot viz alá buktatja ? (Ugy van ! jobbjelól.) T. Nemzetgyűlés ! Mi menjünk egyenlő fegyverekkel küzdelembe ? Mi szerezzük vissza az elhódított területeket olyan óriási vaskolosszussal szemben, amely 40 év alatt óriási tudománnyal, mesébe illő ügyességgel és minden dicséretet megérdemlő kitartással és összetartással vasgyürüt vont itt a keresztény magyarság köré ? Mi menjünk vértezet lenül, fegyvertelenül, legyengülve, anyagilag, erkölcsileg tönkretéve a legnehezebb területre felvenni egyenlő fegyverekkel a versenyt ? Egyenesen a kereskedelem és ipar terére ? Ez; t. Nemzetgyűlés, lehet minden, lehet Bródy t. képviselőtársamnak, lehet másoknak egyenlősége, de nem az az egyenlőség, amit mi követelünk és aminek megvalósításán mi dolgozunk. T. Nemzetgyűlés ! Elmondottam már és most ismételten hangsúlyozom : hogy ebből a törvényből lesz-e eredmény azok számára, akik számára készült, az a végrehajtási utasítástól függ. Én hiszem, hogy az a székely lélek, amellyel a pénügyminister ur ebbe a ministeri székbe ült, az a magyar sziv, amellyel hozzáfogott ennek a szerencsétlen nemzet pénzügyeinek szanálásához és rendbehozásához és az a mentalitás, amellyel igyekszik itt egy jobb jövőnek alapjait lerakni, ott fog lengedezni előtte akkor is, amikor a végrehajtási utasítást fogja kiadni. En hiszem, hogy az a székely sziv akkor sem fogja magát megtagadni, amidőn egy tollvonástól függ az, hogy irott malaszt legyen-e ez a magyar törvények rengetegében vagy pedig élő valóság, amely mégis csak boldogságot fog árasztani. (Éljenzés és taps.) Elnök ; Szólásra senki sincs feljegyezve. Kivan még valaki szólni ? (Nem I) Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Az előadó urat illeti a szó, továbbá beadatott egy határozati javaslat 10 aláírással, ennek benyújtóját is meg fogja illetni a szó. Az előadó ur kivan szólni. Erődi- Harrach Béla előadó : T. Nemzetgyűlés ! Az italmérési jövedékről szóló törvényjavaslat általános vitájában több felszólaló képviselőtársunk rámutatott a t. Nemzetgyűlés előtt fekvő javaslat és az italmérésekre vonatkozó előző törvények között fennálló lényeges különbségre, azokra a kardinális különbségekre, amelyekre előadói bevezetésemben pár szóval én is rámutattam, nevezetesen a nemzeti és szociálpolitikai szempontokra, amelyek e javaslatban érvényesülnek. Hogy

r

, ezek a szempontok a múlt törvény alkotásaiban nem érvényesültek és nem érvényesülhettek, ezt a tapasztalat hiány

T

ának tudom be, mert csak a tapasztalat szolgáltathatta azokat a helyes és szükséges intézkedéseket, amelyeket ebben az intézkedési körben a nemzeti közérdek szempontjából meg kell valósitani és követni kell. Ebből következnek azok a szigorú elvek, amelyek az egész javaslaton vörös fonálként végig vonulnak. Ezek a szigorú elvek talán sérti k vagy érintik egyesek magánérdekeit, azonban meg kell nyugodnunk abban, hogy a törvény sohasem az egyedeket, hanem az összességet, a nemzet nagy érdekeit tartja mindenkor szem előtt. Már Bentham, a nagy angol alkotmányjogász, a törvény első feltételének azt jelölte meg, hogy az a lehető legtöbb ember legnagyobb boldogságának előmozdítására szolgáljon. A törvényeket minden tűzhely mellett dicsérik vagy szidalmazzák. Minden nemzetnek megvannak a kunyhói és palotái s ha, a törvényalkotás nincs összhangban a nép érzelmeivel és szükségleteivel, akkor a kormány csak ugy szerepel, mint Epicuros istenei, akik létüket az emberiségre való tekintet nélkül élvezték, s akikhez az emberek szükségletei és kívánságai soha hozzá nem férhettek. En épen ezért a t. Nemzetgyűlés megnyilatkozásából azt látom, hogy ez a törvényalkotás igenis a magyar nép széles rétegeinek a vágyát fejezi ki, hogy igenis a magyar kormány

T megértette a magyar nép vágyait, szükségleteit ezen a téren s igyekszik azokat ebben a javaslatban kodifikálni. Ha egyesek magánérdekét vagy — talán igy fejezem ki magamat — önző magánérdekét érinti is a javaslat, az illetőknek meg kell hajolniuk az ebben a törvényjavaslatban megnyilatkozó és érvényre jutó nagy^ közérdekek előtt. A javaslat szigorú elveivel nem az alkoholfogyasztás megszüntetését akarja, hanem rendet akar terem-