Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-156
302 A Nemzetgyűlés 156. ülése 1921 olasz, a spanyol, vagy a skót egy liter pálinkát fogyaszt évenkinfc, addig a mi derék ruthón népünk — Rákóczi és Kossuth ivadékai — 50 liter pálinkát fogyasztanak el. Tessék már most ehhez hozzáképzelni, hogy ki tálalja fel és ki hozza tálcán a népnek ezt a méregitalt, Nem tisztességes kezek nyújtják azt, hanem a kazár reszkető és mindent kiuzsorázni akaró keze. ( Igaz ! Ugy van ! Halljuk ! Halljuk ! jobb felöl.) T. Nemzetgyűlés! Nem akarom statisztikai adatokkal tovább untatni a Házat, csupán a pénzügyminister ur figyelmét vagyok bátor még egy dologra felhívni, amely talán érdekelni fogja. Rá akarok mutatni arra, mekkora összeget képvisel a Magyarországon évenkint elfogyasztott pálinka. (Félkiáltások balfelöl : Azt ö tudja legjobban ! Halljuk! Halljuk!) 1900-ban 7,697.147 hektoliter pálinkát fogyasztottunk, aminek forgalmi értéke akkor 431,471.000 korona volt. Ha ezt az összeget a mai valutáris differencia figyelembevételével csak százzal szorozzuk, — pedig nyugodtan meg lehetne szorozni kétszázzal is, hogy a mai értéket kapjuk — ... Orbók Attila: Lehet ezerrel! Kerekes Mihály: Ki lehetne fizetni belőle az egész háborús adósságot! Benkő Gábor: . . . akkor kijön egy akkora összeg, hogy el kell borzadnunk tőle, mert hiszen nem kulturális célokra, hanem pálinkára költöttünk el 43.147,000.000 koronát. Orbók Attila: Itt van egy jó adóalap! Elnök (csenget) : T. képviselő ur, kénytelen vagyok figyelmeztetni, hogy a Ház határozata szerint már egy órakor át kellett volna térnünk az interpellációkra. Benkő Gábor: Egy családra tehát 7—8 ezer korona esik, ami hogy teljesen helyes számítás, látszik abból, hogy fejenkint és naponkint 5 korona jut egy emberre. Mindenki előtt nyilvánvaló, aki a viszonyokat ismeri, hogy ennyit feltétlenül elkölt ma egy-egy ember alkoholra. Most még csak azt nézzük meg, t. Nemzetgyűlés, hogy a szegény osztály, a munkások és földmivesek, valamint a kisgazdák osztálya, akik munkabérükből szerzik a pénzt, a jövedelmet, fizetésüknek hány százalékát költik el alkoholra és pálinkára. A szétküldött és vármegyénként bekért gyüjtőivekre adott válaszokból megállapítható, hogy tiz vármegyében jövedelmének 10 százalékát költi ez az osztály pálinkára, kettőben 20 százalékát, négyben 25 százalékát, négyben 33 százalékát, egyben 40 százalékát, 7 vármegyében 40—60 százalékát. Dinich Vidor : Melyik az a részeges vármegye ? Benkő Gábor: Talán mondanom sem kell, hogy e #y Galíciával határos vármegye. Ereky Károly : Gyarmatországban ez igy szokás ! évi márczius hó 1-én, kedden. Benkő Gábor: Most már rövid leszek, t. Nemzetgyűlés. Ezekben az előbb emiitett vár j megyékben, ahol a munkakereset 60 százalékát költik pálinkára, ugyszólván minden második házban van egy-egy pálinkásbolt, amelyet a kazár tart megszállva. Ez a pálinkásbolt, t. Nemzetgyűlés, hely, ahonnan csak átok, pusztulás zúdul a községre. Ezek a pálinkásboltok a munkátlanságnak, a közönynek, a letargiának, a család iránti szeretet elhanyagolásának melegágyai, ezek a pálinkásboltok, az üzleti és a családi titkok mámoros fővel való elárulásának színhelyei, amiket aztán az ott settenkedő kazár mindig a maga javára hasznosít és értékesít. Ezeknek a pálinkát mérő boltosoknak köszönhetjük, hogy a ragadozó madár kinézésű, kaftános, Oroszországból bevándorolt kazárok, északi vármegyéinknek nemcsak egyes családjait, hanem egész falvait teljesen tönkretették. Az idő előrehaladottságára való tekintettel nem akarok statisztikát mutatni be arra vonatkozólag, mily nagy mennyiségű vagyont harácsoltak össze egy-két év alatt pálinka révén a ruténektől ezek a galíciaiak. (Helyeslés.) T. Nemzetgyűlés! Mindez történik fényes nappal, úgyszólván, kormánytámogatással. így azután nem csodálkozhatunk a kivándorláson, nem csodálkozhatunk a nép között lévő nyomoron, nem csodálkozhatunk azon, hogy 5 millió hold föld kerül idegen kézre. Más nemzetek az idegenektől óvták népüket és országukat és ebben még Kina is példát szolgáltathatna részünkre. Kínában, mikor az ópiumháboruban deferálniok kellett az angoloknak, megengedték, hogy az ópiumot, a mérget bevigyék, de azt már nem engedték meg, hogy a kínaiak vagy galíciaiak árusítsák. Galíciaiak különben Kínában egyáltalában nincsenek, (Derültség.) a nagy kinai birodalomban öszszesen a 00 zsidó él egyetlenegy városban Kai-Eong-Euban. Itt fekszik egy könyv előttem, a mélyen t. pénzügyminister ur irta és a címe: Lesz-e béke? Ebben a mélyen t. pénzügyminister ur szépen festi le a magyar jövőt és biztat arra, hogy ne csüggedjünk el, mert Magyarország lesz és valaha szebb lesz, mint volt. Hogy szebb legyen, szeretném, ha ezen a törvényjavaslaton annyi b korrigálna, hogy valóban bekövetkezzék, hogy Magyarország szebb lesz a jövőben. Én csak egyes részletekét akarok felolvasni ebből a könyvből, (Mozgás a baloldalon.) illetve nem is olvasom fel . . . Usetty Ferenc: Felolvasottnak tekintjük! (Derültség.) Benkő Gábor: Csak a konklúziót mondom el. A t. pénzügyminister ur e könyvben azt írja, hogy annál hamarább fog eljönni az a várva várt pillanat, hogy Magyarország integritását visszakapja, minél több vonzó harmóniát hozunk létre, minél több vonzó harmónia van bent a csonka Magyarországban. Én is azt
