Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-154

À Nemzetgyűlés 154. ülése 1921. évi febr. hó 26-án, szombaton. 253 üzletet kössenek, mert bizonyos összegért ki akar­nak menni az ügyletből, ne adjon ennek helyet, mert hiszen, ha az eladóknak lelépési dijat adná­nak, akkor nem is kellene ehhez az ügyhöz a minis­ter jóváhagyása, mert akkor maga a szerződés ha­tály talanittatnék és nem is volna adás-vételi ügy­let. Továbbmenőleg maguk az eladók is felaján­lottak 500 holdat az ottani érdekeltségnek és az érdekelt községek a kerület képviselőjének, Pásztor t. képviselőtársamnak vezetésével kérvényt nyúj­tottak be a ministerhez, hogy a szerződést ne hagyja a minister jóvá, illetőleg a tulajdonosok­nak, akiknek az okszerű termelés az érdekük, s akik az erdő fentartásával, a közérdek megvédését tartják szem előtt, adják vissza az erdőt. Én ezen indokokból az igen tisztelt földmi­velésügyi minister úrhoz a következő interpellá­ciót intézem : 1. Van-e tudomása a minister urnák, hogy a mogyoróskai erdőbirtokkal, bár az adás-vét eh szerződés jóváhagyást nem nyert, a törvény és rendeleteket megcsúfoló lánckereskedés folyik. 2. Ha van a minister urnák a láncolásról hiva­talos tudomása, hajlandó-e az adás-vételi szerző­dést megsemmisíteni, hogy ekként a magántulaj­don megóvassék és a törvények és rendeletek uralma biztosittassék. (Helyeslés.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a földmive­lésügyi minister urnák. A földmivelésügyi mimster ur láván szólni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister : Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! Ezek az ügyek azok, amelyek a ministernek a legnehezebb ügyei közé tartoznak. Az állami elővételi jog meg­adja a földmivelésügyi ministernek azt a jogot, sőt kötelességet, hogy minden földbirtok, amely 50 holdnál nagyobb, — sőt amely 50 holdnál kisebb, akkor, ha nem gazda, gazdatiszt vagy volt birto­kos veszi meg — ha bárki is veszi meg, minden esetben jóváhagyás alá kerüljön és a földmivelés­ügyi minister vagy jóváhagyja az eladást, vagy az állami elővételi jog alapján az állam részére át­veszi. Ez a ministernek egyik legnehezebb tevé­kenysége, hogy az eladást jóváhagyja-e vagy pedig az állam részére vegye át azt a birtokot, mert hiszen ez egyéni érdekekbe ütközik és a jóváhagyás vagy jóvá nem hagyás igen sokat jelent az illetőknek. Ennél az erdőeiadásnál még nehezebb a hely­zet, mert a rendelet, amely már régebben adatott ki, nem egeszén világos. Kérdés, hogy ez mint földbirtok kezelhető-e, vagy mint külön erdő­birtok? Földbirtok lehet azért, mert földön áll és van benne bizonyos szántóföld. Weiss Konrád : A mogyoróskai rész tiszta erdőbirtok. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister : Ez az ügy tényleg régóta a földmivelésügyi ministeriumban van. Én már örökségkép kaptam és oly tülekedés folyik ezen ügy elintézésénél, hogy önkéntelenül is visszadöbben a földmivelésügyi minister, ha az jelenleg az én személyemben is testesül meg, hogy tulaj donképen hogyan találhatja meg az ember a leghelyesebb, legigazságosabb utat és módot ebben a kérdésben. Kell, hogy az eltaláltassék, de ez roppant nehéz, mert ha nem erdőről volna szó, akkor egyszerűen élnék az állam elővételi jogával és nem volna sem az egyiké, sem a másiké, hanem az államé. Mayer János : Sem az egyiké, sem a másiké, hanem az államé ; az adja oda a községnek I (Zaj) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister : E tekintetben még nem tiszta a helyzet. Tény hivatalosan bizonyitva is van, amit a t. képviselő ur itt felolvasott, hogy ezeket az erdőket az uj vevő, aki csak egy kis hányadát fizette le a vételárnak, egyszerre el akarta adni és ajánlotta. Természetesen a földmivelésügyi mi­nisteriumnak és különösen az erdészeti osztálynak figyelembe kell vennie, hogy nem szabad az erdő­ket kipusztítani, letarolni hagyni ott, ahol az er­dőre nagy szükség van. Ily esetekben nem szabad megengedni a vé­telt vagy eladást, illetve az oly erdőkezelést, mely ezeket az erdőket szükségtelenül vagy a közérdek ellenére letarolja. A legnehezebb kérdések egyike az, amelyet az igen t. képviselő ur idehozott és épen ezért húzódott ez a dolog eddig, mert oly nehéz e kérdésben dönteni. De most már odaér­tünk, hogy sokáig nem lesz már halasztható és akár jobbra, akár balra el kell dőlnie a kérdésnek. Én e pillanatban még nem is döntöttem e tekin­tetben teljesen, hogy mit fogok tenni, de újra meg fogok hallgatni szakközegeket és minden appará­tust arra nézve, hogy mi itt az állam érdeke, mi a köz érdeke és annak figyelembevételével fogom az ügyet eldönteni. Egyebet e pillanatban még nem tudok válaszolni az igen t. képviselő ur inter­pellációjára. Kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy vá­laszomat tudomásul venni sziveskedjék. (He­lyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Weiss Konrád : T. Nemzetgyűlés ! A föld­mivelésügyi minister ur válaszát köszönettel tu­domásul veszem, mert hisz felszólalásomnak ép az volt a célja, hogy a minister urnák most már módot és alkalmat nyújtsak arra, hogy itt a nem­zet szine előtt való felkérés mellett, hogy ezt az ügyet döntse el akár igy, akár ugy, mert itt oly nagy érdekek csaptak Össze, hogy ezeket az érde­keket valahogy ki kell egyenliteni. Az igen t. mi­nister ur válaszát, mely arról szól, hogy az összes hivatalos közegeket méltóztatik meghallgatni, nagy köszönettel veszem, de arra is kérem a minister urat, méltóztassék az esetnél a magántulajdon szentségét is szem előtt tartani, mert itt magán­tulajdonnal történt volna oly visszaélés, mely visszaélésre soha minister kapható nem volt és nem lesz kapható az igen t. minister ur sem. ( Ugy •van !) Elnök : Következik a határozathozatal. Tudomásul veszi-e a Nemzetgyűlés a földmive-

Next

/
Thumbnails
Contents