Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-154

228 À Nemzetgyűlés 154. ülése 1921. évi fehr. hó 26-án, szonibaion. egy s határozott célzattal, bevallottan nemzetünknek, a magyar fajnak életére törnek. (Zaj.) T. Nemzetgyűlés ! Sokan azt hiszik, hogy a zsidóság és a szabadkőművesség két különálló fogalom. Bródy Ernő: Ugy is van! Hegedüs György: Nem, t. Nemzetgyűlés. Ez a kettő most már teljesen egy, majd elismeri Pető t. képviselőtársam is. Igaz, hogy kezdetben ez a nagy összekapcsolódás és az a közös cél nem volt meg Angliában, ami most megvan a zsidóságban, azonban később, amikor a szabadkőműves társulatok legnagyobb része zsidósággal telittetett meg, a szabadkőműves páholyok teljesen a zsidó célokat tűzték ki maguk elé. Budaváry László : Itt nem lesz többé szabadkőművesség. (Zaj.) Hegedüs György : Hogy a zsidóság és a szabadkőművesség egy, az különösen kitűnik kőműves páholyoknak irataiból, kitűnik abból, hogy a magyar szabadkőművesség a világon a legradikálisabb, a legnemzetietlenebb, a legkeresztényellenesebb. (Ugy van ! Ugy van ! balfelöl.) Hogy a szabadkőművesség teljesen zsidó irányban működik és teljesen zsidó célokat szolgál, arra nézve előállók a bizonyítékaimmal. Itt van egy könyv, amelyet nagyon nehezen lehetett megszerezni : a magyarországi szimbolikus nagypáholynak* az alkotmánya. A pecséten a zsidó évszámításnál c az éve van : 5886. Nyomatott Budapesten, 1905. évben Márkus Samu és testvére könyvnyomdájában. Bródy Ernő : Zsidó betűkkel ? Hegedüs György : Azok is vannak benne. (Egy hang a baloldalon: Ez neológ páholy! Derültség.) Budaváry László : Griesswain lefordította magyarra. (Derültség.) Hegedüs György: A másik bizonyíték, hogy a szabadkőművesség zsidó célokat szolgál, a páholyoknak az építési módja, ahonnan elmaradhatatlan a két oszlop, amelyek a jeruzsálemi templomnál megmaradt két oszlopot, t. i. a Jákin és a Boáz oszlopot jelképezik. Bizonyíték például a budapesti és más páholyok díszítése is, amelyek mind a mogendovidot alkalmazzák és különösen az oszlopok fölött való díszítések, amelyeket, ha egy lámpával megvilágítunk és árnyékot vettetünk velük, egy szép frigiai sapka és egy szép mogendovid lesz az árnyék. Sándor Pál : Dávid király szimbóluma. Hegedüs György : A fogadalmuk szövege héber, titkos jelszavaik, amelyeket minden évben kiadnak, héber szavak. További bizonyíték, hogy tagjaiknak 90%-a zsidó. Bizonyíték az is, hogy a fogadalmuk tulaj donképen nem más, mint Hirámnak meséje, amely zsidó mese. De a legnagyobb bizonyíték a következő. Ágoston Péternek megjelent egy könyve 1917-ben ... Bródy Ernő: A zsidók ellen irt egy könyvet Ágoston. (Zaj.) \ Ereky Károly : Az a kérdés, igaz-e ? (Felkiáltások jobbfelől : Halljuk a bizonyítást !) Hegedüs György : 1917-ben a nagyváradi Biharpáholy egykori íomestere, tehát szabadkőműves, könyvet irt, melynek címe »A zsidók útja«. Ezt reklamirozta a nagyváradi Társadalomtudományi Egyesület a következő szöveggel : »Ha tehát magyar ember a zsidóságról ir és a magyar zsidóság sorsát tárgyalja, akkor a szabadkőművesség külső történetét írja meg vele. A magyar progresszió és a magyar kultúra kérdése ezért összefügg a magyar zsidósággal és ennek a magatartásával. A szabadkőművességnek a zsidóságot és a zsidó magyarokat egyaránt nevelni kell.« Azt hiszem, több bizonyíték nem kell ehhez. Budaváry László : Ezt elfogadja még Bródy is. Hegedüs György : A szabadkőművesség arra hivatkozik, hogy hiszen az alapszabályai engedélyezve vannak, tehát tulaj donképen mi vagyunk a bűnösök, mert mi engedtük meg azt, hogy ők működhessenek, mi vagyunk a felelősek azért, ami az ő páholyukban történt. Ez valótlanság, t. Nemzetgyűlés, mert ügyes játékot csináltak akkor, amikor az alapszabályaikat jóváhagyatták. Az alapszabályaikat a magy. kir. belügyminister 1886 január 20-án hagyta jóvá, illetőleg a minister helyett valami Beniczky nevű államtitkár. Ez összesen nyolc pontból áll. Csakhogy nem eszerint járnak el. A szabadkőművestörekvést, gyűléseiket, titkaikat, bíráskodásukat — mert külön bíráskodás alatt állanak, — nem az alapszabályok tartalmazzák, hanem a 12 alaptörvény, amelyek azonban jóváhagyva nincsenek. Budaváry László : \ßs ők azt ugy nevezik, hogy szabadkőműves alkotmány. Hegedüs György: És itt eljutok addig a kérdésig, hogy tulaj donképen mi a célja a szabadkőművességnek. A szabadkőn űvesek első alaptörvényének 2. §-a azt mondja, hogy ennek célja tulaj donképen nem más, mint a közerköícsiség, a művelődés és felebaráti szeretet terjesztése és a jótékonyság gyakorlása. Hu

ber János: Ez a köpönyeg! Hegedüs György: Ez a köpönyeg, ez az egyik szemfényvesztés. Hogy azonban erre vonatkozólag mit mondanak ők a páholyokban maguk között, vagyis titokban, arra nézve a következőket vagyok bátor felolvasni. Azt mondja a radikális irányzatnak egyik vezető alakja, Szende Pál, a Martinovics-páholy helyettes főmestere 1911 február 24-iki munkájában, — mert a gyülekezést munkának nevezi — ahol leszámol ezzel a jótékonysági kérdéssel egy értekezésben, amelynek »Alkotó és romboló munka a szabadkőművességben« volt a címe. Ebben azt mondja (olvassa) : »Nem titkoljuk, hogy elvileg helytelenítjük a ma divatos jótékonyságot. Nem tudjuk helyeselni a tevékenységet, amellyel időnként egy-egy darab kenyeret juttatunk az éhezőknek, ahelyett, hogy gondoskodnánk azokról az eszközökről, melyekkel dolgozni tudó és akaró emberek éhezését lehetetlenné tehetjük. Meg tudjuk érteni azt az esztétikai örömérzetet, amely jószívű és nemes gondolkozású embereket akkor fog el, amikor egy könnyet letörölhetnek, vagy az éhséget egyik napról a másikra lecsillapíthat-