Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-153

A Nemzetgyűlés 153. ülése 1921. évi február hó 25-én, pénteken. 201 építési kölcsönt, lehetne ez belföldi vagy külföldi kölcsön ; ezzel a két milliárddal az állam megindíthatná az építkezéseket ugy, hogy két éven belül átadhatná a lakásokat a szabad forgalomnak és ha a tőkéseknek ma le is kellene mondaniok arról a bevételről, amelyet az uj lakásrendelet biztosítani akar nekik, viszont két év múlva élveznék azt az előnyt, hogy visszakapnák saját maguknak a házukat, azokat végre megint, mint magántulajdonukat kezelnék és ezáltal a súlyos gazdasági és szociális probléma megoldódnék. Tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, támogasson a törekvésemben. Itt egyebet sem hallunk folyton, mint : munka és munka és ehelyett mindig csak válság és válság van. Rassay Károly : Dehogy van ! Orbók Attila : En a legnagyobb igyekezettel azon vagyok, hogy a Nemzetgyűlés munkaképességéről az egész ország szine előtt tanúságot tegyek és kérem, hogy ebben a törekvésemben támogassanak. (Helyeslés.) Elnök : A házszabályok értelmében következik a határozathozatal a tekintetben, hogy vájjon a Ház kivánja-e az indítványt annak idején tárgyalás alá venni. Felteszem tehát a kérdést : méltóztatnak-e ilyen értelemben határozni, igen vagy nem % (Igen !) Ha igen, akkor az indítvány annak idején tárgyalás végett napirendre fog tűzetni. Tomory Jenő : A házszabályokhoz kérek szót. Elnök .' A képviselő urat a sző megilleti. Tomory Jenő: T. Nemzetgyűlés! Legutóbb indítványt tettem, hogy őrgróf Pallavicini Györgyöt a Nemzetgyűlés a mentelmi bizottsághoz utasítsa, mert mélyen megsértette a Ház alelnökét. Akkor nem állott rendelkezésemre házszabály, minthogy házszabályokat az egész parlamentben nem lehet találni és igy tévedésbe estem. Bejelentem most a t. Nemzetgyűlésnek, hogy ezt a bejelentésemet visszavonom. Elnök '. A kérdésben határozathozatalnak helye nincs. T. Nemzetgyűlés ! Az idő előrehaladván, javaslatot teszek a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, szombaton, folyó hó 26-án délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki : 1. A mai ülés jegyzőkönyvének hitelesitése ; 2. az indítvány- és interpellációs-könyv felolvasása ; 3. az állami számvevőszék elnöki állására az 1870. évi XVIII. te. 6. §-ának rendelkezésén alapuló hármaskijelölésnek megejtése ; 4. a kormány programmja felett megindult vita folytatása. (Felkiáltások jobbfelől : Felesleges !) Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek meghallgatni. 5. Az állami italmérési jövedékről a pénzügyminister ur törvényjavaslata. Bejelenteni kívánom egyúttal, hogy a holNEMZETGYÜLESI NAPLÖ. 1920—-1921. — VIII. KÖTET, napi ülés folyamán, mielőtt az interpellációk előterjesztésére áttérnénk, a külügyminister ur válaszolni fog Karafiáth. Jenő nemzetgyűlési képviselő urnák interpellációjára a felvidéki püspökségek jogtalan betöltése és az érseki jogkörök sértetlensége tárgyában. Méltóztatnak a napirendi javalatot elfogadni ? Hencz Károly : A napirendi indítványhoz kérek szót. Elnök ; A szó a képviselő urat megilleti. Hencz Károly : T. Nemzetgyűlés ! Készséggel hozzájárulnék az elnök ur ama indítványához, hogy a holnapi ülés napirendjére tűzzük ki az 1870. évi XVIII. te. 6. §-a értelmében az állami számvevőszék elnöki állásának betöltésére a hármaskijelölés megejtését, ha én ebben a kitűzésben és az állami számvevőszék elnöki állására való személyek kijelölésében nyilt alkotmánysértést és az élő hatályos törvénynek egyenes és flagráns megsértését nem látnám. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől). T. Nemzetgyűlés ! Nem kell részletesen indokolnom azt, hogy a magyar alkotmánynak, de minden alkotmánynak az egész világon tulaj donképen két fő pillére van : az egyik a költségvetési, a másik a zárszámadási jog. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Az egyik megadja a lehetőséget arra, hogy az állam a céljait megvalósíthassa, megadja a módokat és eszközöket, hogy e céljait el is érhesse. A másik vizsgálása és ellenőrzése annak, hogy az a kormány, amely ezekkel az eszközökkel élt, a törvény és az alkotmány értelmében hogyan használta fel azokat a módokat és eszközöket, amelyeket a törvényhozás a rendelkezésére bocsátott azért, hogy az állam céljait el is érhesse. A második része tehát az alkotmány pilléreinek az ellenőrzés és ezzel kapcsolatosan a felmentvény megadása. (Ugy van! a jobboldalon.) Már most, hogy minden alkotmány az egész világon kivétel nélkül milyen súlyt helyez az alkotmánynak ide vonatkozó részére, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy mindenütt az egész világon, kivétel nélkül, az állami számvevőszék állását a mindenkori kormányoktól függetlenítették. így tette ezt a mi alkotmányunk és igy irja elő ezt a mi élő törvényünk is, amikor kimondja az 1870. évi XVIII. te. 2. szakaszában, hogy a legfőbb álami számvevőszék a ministeriumtól független, önálló hatáskörrel bir és előírja a 7. szakaszban azt is, hogy ennek az állami számvevőszéknek az ügyeit annak elnöke személyesen felelősség mellett vezeti. (Ugy van ! a jobboldalon.) Már most, t. Nemzetgyűlés, amikor alkotmányunknak egy ilyen garanciájáról és sarkalatos pontjáról van szó, a törvényhozás mindenkor különös súlyt helyezett arra is, hogy annak kiépítése forma szerint is a legtökéletesebben történjék s épen azért, mert az állami számvevőszék elnöke nálunk is ilyen alkotmányos szerv, annak megválasztását és kinevezését is szigorúan törvényes formákhoz kötötte. Az 1870. évi XVIII. te. 6. §-a ugyanis a következőket 26