Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-152

A Nemzetgyűlés 152. ülése 1921. évi fehr. hó 24-én, csütörtökön. 177 kében óhajtottam ezeket itt elmondani, (Éljenzés jobb felől.) Fuldokol a mi szerencsétlen nemzetünk, hajóját forradalmárok fenékbe fúrták, ugy hogy elsülyedéssel fenyeget. De egy szikla; egy sziget megmaradt : megmaradt a magyar fajtának honszerelme és vallásos érzése. Ebből messze kinyul a mentőgyökér, a földmivelő nép, nincs még elszakadva, csak meg van gyengülve. Erősitsük meg ezt, kapaszkodjunk bele, én meg vagyok róla győződve, ha igy cselekszünk, mielőbb teljesülni fog lelkünk-hő vágya : az integer Magyarország. (Elénk éljenzés és taps a Ház minden oldalán. A szónokot üdvözlik.) Elnök ". Patacsi Dénes képviselő ur kivan szólni. Milyen címen ? Patacsi Dénes: A házszabályok 215. §-a alapján személyes kérdésben. Elnök : A szó megilleti a képviselő urat, Patacsi Dénes : T. Nemzetgyűlés ! Az előző beszéd folyamán Rassay t. képviselőtársam azt mondotta, hogy ő nem szavalt Károlyi idejében. Ezzel felém célzott és mivel a tegnapi nap folyamán szintén nemcsak Rassay, hanem Balla Aladár t. képviselőtársam is már ezen szólásokkal illettek, igyekeznem kell azokat a kellő értékükre leszállitani. 1918-ban, amikor revolveirel s rohamkéssel oldalomon a román frontról hazajöttem, nem engedtem magamat lefegyverezni. Mayer János t. képviselőtársam ott volt a kisgazdapárt hévségében, amikor én oda beállítottam és azt mondottam : Mi van itt ? Elveszett a haza ! Ezért véreztünk végig éveken keresztül és a fegyvert ott nem ütötték ki a kezünkből, ellenben itt ezek az elemek sirba akarják vinni a hazánkat ? Ekkor Csizmadia Sándor t. képviselőtársam —nem tudom itt van-e a Házban — tartott egy gyűlést a régi városháza termében. Oda összehívták a környék gazdáit, hogy a földmivestanácsőt megalakítsák. Én Herczeg Sándor és Mayer János akkori képviselő uraknak azt mondtam, hogy ezt nem tűröm és elmegyek oda. Ott voltak Pest vidék gazdái, voltak Veszprém megyéből is és ezek előtt Bokányiék szónokoltak, a kommunizmust hirdettet. Ezek akarták a földmivestanácsőt megalakítani. Ekkor én, Patacsi Dénes baranyai kisgazda kértem szót. Megadták. Ugy kezdtem : T. Polgártársak ! Mindjárt megjegyezték, hogy ez más hang, mert ez nem »elvtárs«. Ekkor én mindjárt feleltem és szét is robbantottam azt a gyűlést, aminek tanuja Mayer János. Határozat nélkül voltak kénytelenek távozni, Bokányi, Csizmadia és az egész társaság. (Élénk helyeslés és ta<ps.) De amire céloznak, az az, hogy 1918 december 22-én,—ott volt sokorópátkai Szabó István is — mikor a Károlyi-féle gyűlés volt, összehívtak a Yigadóba egy gyűlést a polgári pártok egyesítésére. Én elmentem Meskó Pállal, több heves- és borsodmegyei gazdával. Ott a következőket mondtam : Amikor a polgári elemeket akarják egyesíteni, azt monNEMZETGYÜLESI NAPLÓ. 1920—1921. — VIII. KÖTET, dorn, ma szükség van erre, mert itt az ideje amint Kossuth Lajos naplójegyzeteiben hátrahagyta, »Hogy az a nép, amely a legnagyobb veszedelmek idején egységes, egyúttal erős is.« — össze kell fognunk, hogy erősek legyünk. — Azonban a ministerelnök urnák azt a gazdaközmondást akarom figyelmébe ajánlani, hogy »fel ne végy a szekeredre olyan egyént, akiről nem tudod, hogy útközben nem szur-e le.« A ministerelnök ur robogó kocsiján én olyan egyéneket látok, akik leszúrják ót és a hazát a sirba taszítják. (Taps.) Ott volt ekkor Búza Barna akkori földmivelésügyi minister. (Mozgás half elöl.) En rátértem arra, hogy a földreformot üdvözlöm, üdvözlöm, de csak abban a mértékben, amig az nem jár a termelés csökkentésével és a földeknek nadrágszíj széles* ségben való elaprózásával, hanem a termelés fokozásával és a munka megbecsülésével. Azt mondtam, gondoljáK meg, hogy amikor itt kommunizmusról beszélnek, ha el akarják kommunizální a földet és ha nem tartják tiszteletben a magántulajdon szentségét, ha el akarják kommunizální azt a földet, amelyen bölcsőnk ringott s amelyen apáink sirj

ai domborulnak, akkor jegyezze meg Budapest közönsége, hogy volt október 31-ikén egy vértelen forradalom, de akkor lesz még egy vérvirágos, amelyet Kossuth Lajos és Rákóczi kaszás, villás népe fog rendezni, (Tetszés.) Ezek voltak a szavaim. Ekkor elmentem a Károlyi-pártba is és beszéltem Károlyi Mihállyal, ő azt mondta, hogy nagyon jó volt, amit mondtam, fín meg kijelentettem : Kegyelmes uram, ha jó volt, akkor még egyet hozzáteszek, ö ugyanis azt mondta, hogy ő Magyarország sülyedő hajójának a kormányosa ezidőszerint és nem hagyja el a hajót, még ha vele sülyed is el. Erre én azt mondtam, Kegyelmes uram! A jó kormányosnak nem kell a hajóval elsülyednie, hanem nem szabad engednie, hogy a piszkos habok ide-oda táncoltassák a hajót : fogja az evezőlapátot és csapjon oda a piszkos habok közé. Ezek az intenciók szólaltatták meg bennem a hazafiasság lelkét. Ezt vallom ma is, még pedig nemcsak szóval, mert én fegyverrel is odaállnék hazám és nemzetem nyugalmának védelmére és a területi integritás visszaszerzésére. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Elnök : A tárgyalásra szánt idő letelt, így a vita folytatása a következő ülésre marad. Most javaslatot kívánok tenni a legközelebbi ülés idejére és napirendjére vonatkozólag. (Halljuk!) Javaslom a t. Háznak, hogy legközelebbi ülését holnap, pénteken, február 25-én d. e. 10 órakor tartsa s az ülés napirendjén a következő pontok szerepeljenek : 1. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése, 2. a kormány programmja felett megindult vita folytatása, 3. az állami italmérési jövedékről a pénzügyminister törvényjavaslata, 23