Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-151

A Nemzetgyűlés 151. ülése 1921. évi február hó 23-án, szerdán. 149 Ereky Károly : A Kereskedelmi Bank kezében. Vass József közélelmezésügyi minister :... erre én csak azt mondom, kérem, én erről nem tehetek, ha három bank uralkodik Magyarországon. Nagyon sajnálom, de méltóztassék megengedni Sándor Pál t. képviselő ur, hogy amikor Rakovszky mostani házelnök ur azt a szót ugyanerre a jelenségre valósággal akkor újonnan készítette, hogy »bankokrácia« és a legvehemensebben megtámadta ezt a közgazdasági jelenséget, akkor arról az oldalról, amelyen Sándor Pál t. képviselőtársam akkor ült, nem kapta meg Rakovszky képviselő ur a megfelelő támogatást. Pedig a Stern Sam a ellen — nem a személyt értem, hanem a tőkét, az érdeket, a mohóságot, eape-rape szisztémát, a tröszt-szisztémát— a Stern Samu ellen akkor könnyebben lehetett volna küzdeni és eredményesebben, mint ahogyan most lehet, ebben a szerencsétlen gazdasági helyzetben és ilyen körülmények között. Szmrecsányi György : Csak tizenöten voltunk itt ! Vass József közéielmezésügyi minister: Nem szemrehányásképen mondom ezt, de meg kell mondanom ugyanazzal a köteles nyíltsággal, amellyel ő beszélt. Ami azután azt a karácsonyi baromfi-akciót illeti, amit ő itt előhozott, a libazsirakciót, ametyet szintén szives volt megemlíteni, én nem fárasztom a t. Nemzetgyűlést az adatok előadásával. Egy azonban egészen bizonyos, hogy azok az adatok, amelyeket ő itt előhoz, azoknak a szemszögéből nézve, kik a Stern Samu-féle tőkeérdekeltségből kimaradván, bizonyos fájdalmakat éreznek, . . , (Derültség a baloldalon.) Csernus Mihály : Itt van a lóláb S Vass József közélelmezésügyi minister :... azok nak a szemszögéből nézve, szivesén elhiszem, hogy sok mindenféle kifogásra adnak alkalmat. Az ő szempontjuk azonban nem az én szempontom, (Helyeslés.) aminthogy a Stern Samu szempontja sem az én szempontom. Az én szempontom az, amit én elértem, hogy t. i. a pénzügyi kormány beleegyezésével 200.000 kilogramm húst tudtunk a szegény néprétegek részére karácsonykor biztositani, vagy ingyen, vagy olyan olcsó áron, amely nekik igen jelentékeny megkönnyebbedést jelentett. (Ugy van ! ügy van!) Es hogy a munkás és szegény rétegek köréből, a legszélesebb körökből köszönetek jutottak hozzám, ezt azért emlitem, hogy igazoljam, hogy a nép valóban egy kevéssé megkönnyebbedett az akció hatása alatt. Van azután még egy kérdés, t. i. a tojás kérdése. (Mozgás.) 20 vagont vittek ki, 20 vagon maradt itt. Ez a kérdés még nem egészen érett, mert hiszen még nem adatott senkinek sem tojáskiviteli engedély. A tojásexportot az egész magyar kormány érett megfontolás után ugy kivánja gzabályozni, hogy ennek a szerencsétlen, tehetetlen és sok \ iszonylatban élhetetlen Budapestnek a téli tojásszükségletét ennek az exportnak révén a lehető legjobban biztositsuk. Azok a számadatok, amelyek a tojáskereskedők 8 cégétől beérkeztek t. képviselőtársamhoz, teljesen hamisak. Nem azokon az alapokon indul el az egész dolog, és én nem is akarom ezzel a csakugyan zsibvásári dologgal fárasztani a t. képviselőtársaim figyelmét. (Halljuk/ Halljuk/) Azon az alapon indul el az egész, hogy csak az exportálhat, aki három irányban és három értelemben hozzájárul a székesfővárosnak és a vidék városainak a téli tojásellátásához. Az első irányban most, amikor kivisz, annyit kell itt Budapesten a napi eladásra a vásárra dobnia, hogy az egész főváros tojásszükséglete teljesen fedezve legyen, tehát nem öt ember kap másfél tojást egy héten vagy nem tudom, hogyan, hanem egy ember kap naponkint 5 tojást. így van kiszámitva, tehát bőven fedezni kell az egész főváros napi tojásszükségletét. Csak annyit vihet ki, amennyit lead, egy szemmel sem többet, de csak azután, amikor hat napon keresztül leadta, a hetedik napon viheti ki az annak megfelelő mennyiséget. (Helyeslés baljelöl.) Ez az első. A második az, hogy kötelezi magát arra, hogy Budapesten az u. n. vastartaléknak az állandó gyarapításához hozzájárul és harmadszor : minden egyes ilyen szakmabeli exportőr kötelezi magát arra, hogy az állam által megszabandó mennyiségű tojást el fogja raktároztatni vagy mészben vagy a hűtőházban. Sőt még tovább megyünk. Az exportőrnek a belföldi beszerzési ár és a külföldi értékesítési ár között elérhető különbözetből kilenctizedrészt le kell adnia az állam kezébe, leszámit va belőle az exportköltségeket. Gaal Gaszton : Mi az alapár ? Vass József közéielmezésügyi minister : Ha 6 koronát nyerhet, akkor ötöt le kell adnia, Gaal Gaszton : Három koronáért annyi tojást lehet kapni, amennyi tetszik. Vass József közélelmezésügyi minister: Mire a vidékről felhozza, a különbözet a transzportköltségekben mutatkozik, tehát csak ez lehet az irányadó. Ezt &z összeget azután részben az államkincstár számlázza el, részben pedig külön tőkésittetik arra a célra, hogy ha a télre esetleg már a pénzünk valutáris értéke annyira különböznék a maitól, hogy a mostani — mondjuk — három koronás tojást akkor már nem lehet 3 koronáért adni, hanem csak 50 fillérért, akkor a különbözetet valamiképen fedezni lehessen. Azonban, t. Nemzetgyűlés, ez az egész még csak terv. Egyetlenegy ember sem kapott még kiviteli engedélyt. Én a magam részéről a kiviteli engedélyeket nem vagyok hajlandó magam adni. Rábizom egy kiválasztott biróságra, szakmabeli emberekből, de mivel ezek majdnem kizárólag nem keresztények volnának, egy kicsit fel fogom őket ereszteni keresztényekkel és ezek fogják majd megmondani, hogy ki mennyit vihet ki és ezek fogják ellenőrizni.