Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-151

138 A Nemzetgyűlés 151. ülése 1921. évi február hó 23-án, szerdáit Sándor Pál : Most. Az utolsó levél február 12-én kelt. (Folytonos nagy zaj és közbekiáltások Szabó István (sokoropátkai) felé.) Én nem tehetek róla, hogy a képviselő ur dühös. En félek, hogy baj éri! Patacsi Dénes : Nekünk is van annyi jogunk a Hangyát védeni, mint Sándor Pálnak az Omkét ! Reischl Richárd: A Hangya nagyon fáj! Budaváry László : Az Altalános Fogyasztási Szövetkezetet soha sem bántja senki ! Sándor Pál : Elmondok valamit, t. Nemzetgyűlés ! Engem tisztán az vezet, hogy a monopolisztikus tendenciákat letörjem. Reischl Richárd : A Hangya csípés fáj neki ! Sándor Pál : Elismerem, hogy a Hangya egy tisztességes üzem. (Zaj.) Ha megengedik, tovább folytatom. (Halljuk! Halljuk!) Ki van ezzel a konzorciummal szemben? Ezzel a konzorciummal szemben kihagyatnak mindazok a gyárak, amelyeket az ország a régi időkben drága áron szubvenció segélyével felépített. Kimaradtak a következők : a csepeli posztógyár, a kőszegi posztógyár, Czakó Testvérek posztógyára, a győri posztógyár, a győri textilipar, Fuchs Sándor Pinkafő. A pamutgyárak között kimaradtak a következők: a kispesti textilipar r. t., a szombathelyi magyar pamutipar r. t., magyar pamutipar r. t., Kammer Testvérek Győr, G-oldberger Sám. Fiai, kartonnyomó r. t. A lengyárak között kimaradt : a Magyar Kender- és Lenipar r. t., Fidler János és Tauszig Sámuel és Fia. T. Nemzetgyűlés ! En azt kérdem, hogy ha ezekkel a gyárakkal szemben egyetlenegy gyár részére kisajátítják az egész katonai konfekciógyártást, a bérbeadással együttesen a szállítások lekötését is involválják, mindamellett, hogy ezek a gyárak is szívesen vették volna. A szindikátusban csak egyetlen gyár van képviselve, amely a legnagyobb percentualitást is kapja az egész üzemből. Azok, akik a konfekcióipart folytatják, nem kaptak szerződést. Három ministeriumhoz adtak be egy beadványt, a három közül a pénzügyministerium volt az, amely felelt a beadványra. Hegedüs pénzügyminister ur február 12-ikén a következőket válaszolta. Dicsőségére legyen mondva, mindamellett, hogy a Kommerciális Banknak az igazgatója volt, ezt a dolgot annyira amenynyire korrigálni akarta. Azt mondja: »Folyó évi január hó 25-ikén 341. sz. a. a katonai konfekciószállitások tárgyában hozzám intézett felterjesztésére van szerencsém a tisztelt elnökséget értesíteni, hogy a beadványában foglaltakat mérlegelés tárgyává tettem és a tervezett szerződés monopolisztikus jellegének megszüntetése céljából — tehát monopolisztikus jellegűnek mondja — oly módon intézkedtem, hogy a szerződés 3 évre köttessék meg, azután évrőlévre felmondható legyen és a vállalat a konfekciószükségletből 50°/

0-nál többet ne igényelhessen. Ereky Károly: Ezért kell a kivételes hatalom ! Csak ennek alapján lehet ilyent csinálni ! Sándor Pál : Hegedüs pénzügyminister urnák itt nincs igaza, mert akár tiz évre adja a szerződést, akár három évre, s azután mindig egy-egy évre meghosszabbítja, az csak monopóliummal lehet. Méltóztassék elképzelni azt, hogy ezekhez a többi gyárakban igen nagy érdekek fűződnek, ezekben is csak a lakosság pénze van, s ezek a részvények közvagyont képeznek. De még ha nem igy volna is, akkor is hadakoznunk kell az ellen, hogy olyanoknak adjanak megbízást, akik nem is a szakmához tartoznak, tisztán a pénzcsoport, amely csak a címerét teszi ki, és a háta megett ott van a Kereskedelmi Bank. Ezt én, mint aki a financiális világhoz tartozom, nem tudom helyeselni, hogy altruisztikus intézmények ideadják magukat az ilyen machinációkra. Ennek az interpellációnak a szövegét a következőkben leszek bátor előterjeszteni. Fangler Béla : Még sem mondta meg, hogy ki az a Stern Samu ? Sándor Pál : Most következik az ön kíváncsiságának a kielégítése. (Derültség.) Következik a harmadik és az utolsó. Bocsánatot kérek, hogy olyan sokáig veszem igénybe figyelmüket. A csatornatisztitás nagyon kellemetlen mesterség, és ha más nem fog ezen az utón követni, akkor az országot ezektől a hibáktól, amelyek egy háború után természetesek, megtisztítani nem fogjuk. Stern vezérigazgató ur az én múltkori interpellációm alkalmával az újságokba . . . (Felkiáltások balfelöl: Olvastuk!) sajnálom, hogy olyan sok pénzébe került, — minden újságba nyilatkozatot adott le, mely az egész Sternügyet per tangentem érintette. Azt mondotta, hogy nekem adataim vannak. Mi történt, t. Nemzetgyűlés? Én még ma sem vagyok képes kibontani azokat a leveleket, amelyeket azóta kaptam, annnyi adatot kaptam, hogy ezeket mind idehozni nem tudom. Kihámoztam ezek közül azokat, amelyeket kontrollálni tudok, s csak ezeket óhajtottam idehozni. Nagyon örvendek, hogy megtisztelt a közélelmezési minister ur, hogy idefáradt, az interpellációm e részét meghallgatni. (Halljuk! Halljuk! Felkiáltások balfelöl: Nines itt Samuka?) Koncedálom, hogy a drágaságnak okai olyan körülményekben rejlenek, melyekről az egyes emberek nem tehetnek. De, hogy a drágaság olyan mértékben fokozódott, amint azt észleltük, ebben Stern Samunak, az élelmezési diktátornak igen nagy része van ! Patacsi Dénes : Azoknak is, akiket az igazságügy minister bemutatott, hogy el lettek ítélve. Sándor Pál : Itt egy pillanatig meg kell állnom. Én Vass minister urnák érdemeit teljes egészében elismerem,...