Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-151

128 A Nemzetgyűlés '151. ülése 1921. évi február hó 23-án, "szerdán. ez az egyetlen egy lakás áll rendelkezésre, ilyenkor egészen kivételesen, és mindenkor a kormánybiz­tos hozzájárulásával lehetséges ilyen cserét végre­hajtani. Azonban ekkor is kötelesek az illető részére megfelelő lakásról gondoskodni. Itt a panasz az volt, hogy ez nem megfelelő lakás. A hatóság ugyan azt mondta, hogy az ő véleménye szerint ez megfelelő lakás, én azonban mégis elrendeltem, hogy egy más lakást kell neki kiutalni és a legelső alkalmas lakást ennek az özvegynek kell átadni. (Helyeslés.) Remélem, hogy ez a legközelebbi jövőben meg is fog történni. Épen azért kérem, méltóztassék röviden adott válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Schandl Károly : A minister ur válaszát kö­szönettel tudomásul veszem. Elnök : Következik a határozathozatal. Fel­teszem a kérdést : tudomásul veszi-e a Nemzet­gyűlés az igazságügyminister urnák Schandl Ká­roly képviselő urnák interpellációjára adott vála­szát, igen, vagy nem ? (igen!) A Nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi. Ki a következő interpelláló ? Birtha József jegyző: Somogyi István! Somogyi István : T. Nemzetgyűlés ! Ha vé­gigtekintünk azon a törvényalkotó munkán, ame­lyet a Nemzetgyűlés 1920 február 16-ika óta vég­zett, azt fogjuk látni, hogy egyike a legnemesebb, a legnagyobb szabású és a nemzet életére leginkább kiható munkánknak az volt, amidőn a Nemzet­gyűlés megszavazta a földbirtokreform-törvényja­vaslatot. Lehet ebből a törvényből áldás a jövőre nézve, amennyiben jól fogják végrehajtani ; de feltétlenül bizonyos, hogy átok és rengeteg átok fog származni a magyar népre belőle, ha rosszul fogják végrehajtani, (ügy van!) Amidon a íöldbirtokreform végrehajtásával kapcsolatban interpellálok, teszem ezt azért, mert látom, hogy a végrehajtás folyamán nem valósul­nak meg azok a szempontok, amelyeknek figye­lembevételével hozta meg a Nemzetgyűlés ezt a törvényt. Nem valósulnak meg egy vagy más esetben azok a szempontok, amelyek irányítottak bennünket arra, hogy ezt a törvényt megteremt­sük és egy uj honfoglalást tegyünk lehetővé a magyar nép számára saját hazájában. Egy földbirtokparcellázásról van itt szó, ame­lyet interpellációmban elmondandó vagyok. Ez a földbirtokparcellázás eszközöltetett pedig Hat­van városában. Méltóztassék megengedni, hogy ennek a földbirtokparcellázásnak előzményét is elmondjam, mert csak ugy lesz megérthetővé az a lehetetlen intézkedés, amely a földmivelésügyi kormány kebeléből ebben az esetben kündult. Hatvan nagyközséget a Hatvany-Deutschok birtoka határolja teljesen. Ez a birtok a földbirtok­reform által kevésbé lesz érintve, mert szakszerű gazdálkodást folytat, mert az ottlevő cukorgyár­nak termel, illetőleg annak bázisát képezi, ugy hogy a földbirtokreform-törvény alapján vala­melyest nagyobbszabásu földbirtokpolitikát Hat­vanban a Hatvany-Deutschok vagyonának rová­sára, illetőleg földjének átvételével folytatni nem lehet. Egyetlenegy birtoktest és birtok-konglo. mer át um volt ott, az u. n. Hammerschlag Viktor­féle sashalmi birtok, 1400 hold, amely 1400 hold területű ingatlanságot 1918-ban egy hatvani em­berekből álló konzorcium nemcsak megvett, ha­nem valósággal elkaparintott egy olasz érdekelt­ség keze alól, amely szintén alkudott rá és amely vétel, ha perfektuált at ik, akkor a földbirtok­reformnak nem lett volna joga ehhez az ingatlan­hoz hozzányúlni. Ez a konzorcium megvette a földet és mind­járt parcellázni kezdte azt. Nagyon szépen dol­gozott abban az irányban, hogy körülbelül 30— 35 kisgazdát, illetve nemzetgazdasági ani érte­lemben vett törpebirtokot nagyon szépen gazdál­kodni tudó reális gazdaságokká alakit ott át. 8—10 holdas gazdák vettek még 10—12 holdas birtoko­kat és van egy izmos kisgazdaosztály ezen a réven. Maradt még egy nagyobbtömegü föld, mert a parcellázott rész mindössze pár száz holdat tett ki. A földmivelésügyi kormány azt mondta, hogy a konzorciumtól elveszi a birtokot, illetőleg a vételt nem hagyja jóvá, hanem a földmivelés­ügyi kormány fogja azt parcellázni. A parcellázás­sal megbizták az Altruista Bankot, amely hozzá is fogott a parcellázáshoz és megállapították, hogy egy 300 magyar holdas középbirtokot kell kihasi­tani ebből az ingatlanból, még pedig azért, mert a birtokon van egy szeszgyár is, amelynek szük­sége van a mellette lévő ingatlanra. Rendben van. A többit, azt mondották, részint a szőlőt, részint pedig ezeket a többi ingatlanrészeket ki fogják parcellázni. A parcellázás egyik része már dűlőre is jutott : a szőlőt parcelláztak. A következők kaptak : Okoli­csányi Imre főszolgabiró, Várkonyi Sándor fő jegyző, Schumacher Viktor másodjegyző, (Mozgás és zaj.) Hlinkó Lajos gőzmalomtulajdonos, Papp József nagyon gazdag hentesmester. (Mozgás. Fel­kiáltások : Mind csupa kisgazda !) Kapott ezen­kivül kereskedő, járásbiró is. Egyetlenegy hadi­rokkant van azok között, akik kaptak eddig. Ez az egyik része az éremnek. De van másik része is. Amikor a földmivelésügyi ministerium elhatározta, hogy itt igenis feltétlenül kell lennie a szeszgyár mellett egy középbirtoknak, a konzor­cium azt mondta, hogy add nekem szeszgyárat a 300 magyar holddal, ennek fejében felparcellázom az egész ingatlant az állam által előirt feltételek mellett a nincsteleneknek, illetve azoknak, akik erre a törvény értelmében elsősorban rá vannak szorulva, ugyanazon az áron, amibe nekem került az ingatlan, ezenfelül pedig ezeknek az emberek­nek az első évben díjtalanul szántatom meg a földet és díjtalanul hordatom be a termésüket. Nem kell bővebben magyaráznom, különösen a t. túloldalnak, hogy ez is óriási rubrikát jelent,

Next

/
Thumbnails
Contents