Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-151

A Nemzetgyűlés 151. ülése 1921. Sándor Pál : Már a múlt alkalommal megmondtam, hogy azok a bizonylatok, amelyeket beterjesztettem, nem az én bizonylataim, hanem egy erkölcsi testületnek, a Gép- és vasműgyárak bizonylatai, minélfogva, ha a Gép- és vasműgyárak egyesülete, ez az erkölcsi testület, hazudott, akkor én is hazudtam. De én teljesen jóhiszemüleg állitom ezt, itt van a Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyletének hozzám intézett átirata november 10-éról keltezve s szól a következőképen (olvassa) : »Nagyságodnak a Nemzetgyűlésen a közszállitásoknál mellőzött magyar ipart és kereskedelmet hathatós védelemben részesíteni méltóztatott ós Nagyságod rámutatott azokra a közgazdasági károkra, amelyek a magyar ipar és kereskedelem, a magyar tőke és munka semmibevevéséből a magyar nép egyetemére haramiának. Fogadja Nagyságod ezért a tevékenységéért egyesületünk hálás köszönetét.« (Zaj és felkiáltások a baloldalon : Ez semmit sem mond !) Hornyánszky Zoltán : Ez nem bizonyíték ! Sándor Pál : Ha valami nem igaz abból, amit mondok, itt van Lipták t. képviselő ur, ő meghazudtolhat engem. (Zaj a baloldalon. Felkiáltások: Mondta, hogy nem áll!) Somogyi István: Hagyjon már neki békét. Mindjárt kimegy, ha még folytatja. Sándor Pál: Tovább folytatom. Lipták államtitkár ur akkor azt mondta, hogy tegyenek meg mindent, hogy ez a dolog meg ne valósulhasson. (Zaj a baloldalon.) Usetty Ferenc : Mondtad, vagy nem mondtad? Lipták Pál : Azt mondtam, amikor élőszóval reklamálták a dolgot, hogy adjanak be egy beadványt. (Felkiáltások a baloldalon : Az lényeges különbség! Ez más!) Sándor Pál : Sajnálom, hogy a t. képviselő urak délutáni nyugalmát elrontottam. (Zaj és ellenmondások a baloldalon.) Lipták t. államtitkár ur november 11-én hallotta, hogy ezt a szerződést bevitték a képviselőházba Rubinek minister úrhoz aláírás végett ; amikor ezt meghallotta, autóba vágta magát és bejött ide a képviselőházba s kérlelte a minister urat, hogy ezt a szerződést ne kösse meg. Amikor aztán azt mondták neki, hogy ha nem kötik meg, akkor a Máv. megáll, akkor kénytelen volt abba belenyugodni, így volt ez Lipták államtitkár úrral, s nem hiszem, hogy abból, amit elmondott, egyetlen szót is letagadjon. (Mozgás a jobboldalon.) Usetty Ferenc: Nem szokta! Gunda Jenő: Azt mondja, hogy nem igaz! Sándor Pál : Tovább megyek. Bocsánatot kérek, ezeket a dolgokat az ország érdekében fel kell tárni minden regard nélkül és amennyiben tovább tagadnának, ugy a teljes nevekkel fogok idejönni, amint azok nálam vannak. (Hosszantartó nagy zaj és felkiáltások a balés a jobbóldalon : Ez kell! Halljuk! Halljuk! Neveket !) évi február hó 23-án, szerdán. 119 Ereky Károly : Ne menjünk tovább ! Halljuk a neveket ! Szabó István ( sókor ópátkai) : Hozzuk ide ! Usetty Ferenc : Ez a tisztességes : neveket mondani! Mind! Szabó István (sókor-ópátkai) : Ide a bizonyítékokat az asztalra! Meskó Zoltán: Erkölcsi kötelessége! (Zaj és félkiáltások a baloldalon : Neveket !) Elnök: Mit méltóztatott mondani a képviselő urnák ? Mert a nagy zajban nem hallottam. Sándor Pál : Azt mondtam, hogyha tovább tagadnak (Zaj és felkiáltások a baloldalon : Ki tagad !?) . . . Bocsánatot kérek, a képviselő urak mindenre, amit Lipták államtitkár úrral kapcsolatban mondok, azt mondják, hogy ezt tagadja Lipták államtitkár ur. En megneveztem Liptákot, megneveztem Tory ministeri tanácsost, és megnevezem a harmadikat, Korányi Frigyes volt pénzügyministert. Korányi Frigyes volt pénzügyminister urat november 11-én Rubinek t, minister ur behívta a szobájába. Korányinak árva fogalma sem volt arról, hogy miről van szó. A minister ur előterjesztette neki a szerződést, mire Korányi azt mondta, hogy e pillanatban ahhoz nem tud még hozzászólni, mire azt mondta Rubinek, hogy az fontos és sürgős. Erre Korányi magához kérette két ministeri hivatalnokát — az ő dolga, hogy megmondja, kiket — és ez a két ministeri hivatalnok kijelentette neki, hogy ez a szerződés káros, azt nem szabad megcsinálni pénzügyi szempontból. Vagyok oly bátor Korányinak 5829-ik számú pénzügyministeri átiratából, melyet akkor délben csináltak

£ a következő passzust felolvasni (olvassa) : »Ez a szerződós valutáris szempontból a kincstárra nézve nem előnyös és csakis abban az esetben lenne jóváhagyandó, ha a Máv-nak a hitelezendő anyagokra feltétlenül szüksége van . . .« (Zaj a baloldalon.) Szabó István ( sókor opátkai) : Feltétlenül szüksége volt rá ! (Halljak! Halljuk !) Sándor Pál : Ha önök mindenáron előnyös oldaláról akarják odaállítani a szerződést, ez önöknek jogukban van, mert hiszen önök fognak határozni afölött, hogy tudomásul veszik-e a választ vagy sem. Szabó István (sókorópátkai) : De nem akarjuk, hogy meggyanúsítson embereket. Sándor Pál : Engedjék meg, hogy felolvassam egy minister deklarációját. (Nagy zaj a baloldalon. Olvassa) »... feltétlenül szüksége van és azokat hazai forrásból beszerezni nem képes. (Mozgás.) A szóban lévő szerződés clrág tói eltekintve, kedvezőtlen azért, mert a rövid visszafizetési határidőkre való tekintettel igen nagy kockázat vállalását jelenti. « (Mozgás. ) Ez az átirat szövegezése, melyet a leglegálisabb utón kaptam meg és nem fondorkodások utján. Meskó Zoltán : Korányi ministertől magától. (Mozgás.)