Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-151
A Nemzetgyűlés 151, ülése 1921. évi február hó 23-án, szerdán. 107 képviselő ur és itt bátor vagyok a naplóból az ő szavait idézni (olvassa) : »A minister ur vállalta a felelősséget, vállalta mint gentleman, vállalta talán meggyőződése szerint, ehhez nekem itt ebben a pillanatban semmi közöm nincs, mert én ezt az ügyet fel fogom tárni teljesen ugy. ahogy van, és azután fogom levonni belőle azt a konzekvenciát, amire voltaképen el akarok jutni, vagyis arra a konzekvenciára, hogy itt egy szisztematikus üzérkedés van egyes emberek zsebének javára, még pedig szisztematikus üzérkedés, amelynek az államhatalmat sikerült befogni az ő szekere elé. Ezt bizonyitani fogom.« Nem tudom, hogyan lehet összeegyeztetni azt, hogy Sándor Pál képviselő ur kiállit nekünk egy erkölcsi bizonyítványt és azután ilyeneket mond. De ez nem minden, mert ugyanazzal a lélekzetvétellel a következőket mondja (olvassa) : »Hogy kik csinálták a hibát, hogy kik voltak könynyelmüek, ledérek vagy esetleg rosszabbak, ahhoz nekem már semmi közöm nincs, a minister ur és a kormány hivatott, hogy erre feleljen és ezt kibogozza.« Ha egyesekről azt állítják, hogy tisztességes, becsületes emberek, hogyan lehet azokról ugyanakkor azt mondani, hogy ledérek és haszontalanok ? Sándor Pál : Nem mondtam. Nem azt mondtam, hogy az emberek haszontalanok és ledérek ! Tessék ugy felolvasni, amint mondtam. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : À képviselő ur így mondta (olvassa) : »Hogy kiK voltak könnyelműek, ledérek vagy esetleg roszszabbak, ahhoz nekem már semmi közöm nincs.« (Felkiáltások a baloldalon : Ugyanaz !) Ezt mondta a képviselő ur, ezt nem tudja letagadni. Sándor Pál : Nem tagadok én le semmit. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister: Azt hiszem, hogy tisztességes emberek nem lehetnek egyidejűleg ledérek és még annál is rosszabbak. (Zaj a baloldalon.) A képviselő ur itt önmagával jutott ellenkezésbe és amikor nekünk erkölcsi bizonyítványt állított ki, azt tette szemforgatóan csak azért, hogy szépítse eljárását, de tulajdonképeni célja az volt, amit már a múltkor is megmondtam, nem őrá, hanem a sajtóra, hogy minket be akart mártani és be akarta bizonyitani, hogy mi itt nem tudom micsoda panamát csináltunk, és hogy roszszabbak vagyunk, mint az a rezsim, melynek ő volt a támogatója s amelynek itt ő a képviselője. Sándor Pál : Hála Istennek ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister ". Engedje meg a t. Nemzetgyűlés, hogy Sándor Pál képviselő ur kijelentéseivel egyenként foglalkozzam. (Halljuk ! Halljuk ! a baloldalon.) Nemsokára azután, hogy ezt az előbb idézett kijelentést tette, azt mondta Sándor Pál képviselő ur (olvassa) : »Furcsa dolog, hogy a legnagyobb meglepetésemre a t. minister ur engem ugy támadott meg egy közbeszólásomra, mint hogyha én a keresztény kurzust támadtam volna azért, mert én támadtam Biedermannt és Wclfíot, akik mind a ketten zsidók«. Fangler Béla : Sándor Pál mindig a keresztény kurzust védi. Sándor Pál : Jobban, mint önök ! (Elénk derültség. Egy hang a baloldalon : Nem hiszik el !) Nemcsak szóval, hanem tettel ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek. A képviselő urnák bőven lesz alkalma rá, hogy a minister urnák válaszoljon, és hogy minden egyes közbeszólásra megtehesse észrevételét. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : Mint már a múltkor is mondtam és az imént is említettem, Sándor Pál képviselő urna k interpellációjával, illetőleg akkori közbeszólásaival, amelyeket akkor tett, amikor Hermann képviselő ur interpellációjára válaszoltam, nem volt más célja —- és azzal a kampánnyal is, melyet ő a Házon kivül ebben az ügyben megindított és amelynek szerzői tulajdonjogát magának tulaj donit ott a, mert meg volt sértve, amikor én azt mondtam, hogy azt »Az Est« és a destruktiv lapok csinálták s azt mondta, hogy ő volt az, aki ezt kezdeményezte — legyen meg neki ez a dicsősége, nem irigylem tőle, —• nem volt semmi más célja, mint a keresztény nemzeti irányzatot támadni, (ügy van ! Ugy van ! ba aloldalon.) Mondottam akkor azt is, hogy a képviselő ur, hogy célját jobban el tudja érni, hajlandó még Biedermannt is elejteni, akit tengő-lengő exisztenciának nevezett és ugy állította oda a dolgot, hogy a keresztény irányzat még egy zsidóval is hajlandó üzletet kötni. Erre is megfeleltem 'Sándor Pál képviselő urnák azzal, hogy igenis, hajlandó vagyok minden tisztességes zsidóval üzletet kötni, ha az az államra nézve kedvező ajánlatot tesz. (Helyeslés half elöl.) Ezért kötötték meg Biedermannal is a szerződést. Mint a képviselő ur is konstatálta, Biedermann tisztességes ember ; ami pedig Wolfiot illeti, nem tudom, honnan vette a képviselő ur azt az információját, hogy WolfE zsidó volna. Nekem ellenkezőleg szól az információm, én ugy tudom, hogy Wolfí ép oly faj keresztény, mint amilyen faj zsidó a t. képviselő ur. (Derültség, éljenzés és tafs a báloldalon.) Sándor Pál : Ez tetszik ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister: A képviselő ur interpellációja további indokolása során taglalni kezdi ezt a szerződést és ezt mondja (olvassa) : »"Feltűnő jelenség azonban elsősorban az, hogy az árakat márkában kötötték ki. A minister ur tegnapelőtti beszéde szerint a márka akkor hat koronán állt ; és kijavíthatom az ő javára, hogy a márka körülbelül hat és fél korona volt. Ez az ő javára szól. En elfogadom a minister urnák árát, csak a könnyebb számítás érdekében is elfogadom a hatot. A márka ma 10 koronán áll. Ha tehát nem három év múlva kellene a magyar államnak ez összeget fizetnie, hanem most, akkor magának a valuta-differenciának összege 100 millió márka után 400 millió korona.« Ekkor én közbeszóltam, hogy nem 10, hanem 884 a márka ár 14*
