Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.
Ülésnapok - 1920-130
42 A Nemzetgyűlés 130. ülése 1920 volt ugyan bennem mindig, mert mindig keresztény és nemzeti voltam, csecsemőkoromtól kezdve és sohasem voltam sem szabadkőmivespáholynak, sem más egyébnek a tagja, kezdettől fogva az egész érzésem 'keresztény és nemzeti volt — . . . (Zaj a baloldalon.) Taszler Béla : Csodálatos módon megváltozott ! Rupert Rezső : ... de hogy még több kereszténységet tanultam, méltóztassék megengedni, hogy megmondjam : hova lehet ezt visszavezetni ! En egy egyszerű asztalosmestertől tanultam azt a gyakorlati kereszténységet, amelyet képviselni akarok. (Felkiáltások balfelől : Lát juh !) Somogyi István : Hogy van az Adolf bácsi ? (Zaj.) Rupert Rezső : Attól az eg i yszerü asztalosmestertől, akinek a fia a 20. honvédgyalogezrednek legvitézebb hadnagya volt, akinek mellén nem fértek el a vitézségi érmek két sorban... (Felkiáltások bálfelöl : Ki volt az ?) Majd megmondom. Még nem volt Imszéves, amikor már megvolt a vaskorona-rendje. Ezt a vitéz hadnagyot Szamuelly László felakasztatta. Annak az asztalosmesternek és feleségének egyetlen szemefénye volt ez a gyermek. A legjobb gyerek volt, amilyen csak lehet. Hazavitték, holtan, kötéllel a nyakán, megfojtva ; ott látta őt az a család, valósággal még a temetés kegyeletes tényeiben, a szertartásban sem részesithették, el kellett temetni azt a gyereket, aki az összes ellenforradalmárok közül a legnagyobb hős volt és a legszebben halt meg. Erről mindenki meggyőződhet, mert meg vagyon irva. Ennek az embernek lakásába egyszer menekültek jöttek. Az történt ugyanis, hogy Devecserben a választási mozgalmak alatt egyszer kiütött a pogrom. (Nagy zaj és felkiáltások a baloldalon és a középen : Ez nem ide tartozik ! A tárgyhoz !) Elnök : Kérem, képviselő urak, ha nem lesznek csendben, kénytelen leszek erősebb rendszabályokhoz nyúlni. Rupert Rezső : Devecserben a választási mozgalmak alatt kiütött a pogrom. Lelkiismeretlen emberek a devecserieket izgatták a zsidók ellen, a zsidókra rátörtek és azoknak menekülniük kellett. Elmenekültek ennek az asztalosmesternek a házához. Fangler Béla : Mese-délelőttöt rendez ! Rupert Rezső; És, t. Ház, ez az asztalosmester, akinek a legtöbb oka és joga volt haragudni a zsidókra, ha ők csinálták a kommunizmust, — akkor, a forró időkben, ezeket az embereket befogadta a házába és lakásába és két nap, két éjjel •— én is ott voltam szállva — ott voltak az ő oltalmában. T. Ház ! Ez az egyszerű asztalosmester azt mondta, hogy nem ismer disztinkciót zsidó és nem zsidó között, hanem ismer különbséget becsületes és becstelen ember, ártatlan és bűnös ember között, »és én — mondotta —• azért, mert az én drága fiamat egypár gonosztevő évi november hó 16-án, kedden. gazember, — akik vegyesen zsidók és keresztények voltak — elpusztította, nem vagyok hajlandó megengedni, hogy ártatlan embereket is üldözzenek«. Somogyi István : Holnap nagy gezéresz lesz a zsidó lapokban ! Rupert Rezső : Ez az egyszerű asztalosmester Baják Béla devecseri asztalosmester volt. (Élénk éljenzés a bál- és szélsöbalóldalon.) T. Ház ! Én ettől az embertől tanultam meg a kereszténységet (Derültség balfelöl.) és egyforma undorral fordulok el minden felforgatótól, minden gyilkostól, minden kommunistától, még akkor is, ha azok a kommunisták, azok a rablók, azok a nemzetet megrontok keresztények is. (Zaj a bal- és szélsöbalóldalon és a balközépen.) Somogyi István: Miért rágalmazott meg bennünket, krisztusi férfiú ! ? Rupert Rezső : Ha egy zsidó becsületes, áldozatkész hazafi és ennek a nemzetnek megmentésére siet az adófilléreivel és egyébként is, akkor azt többre becsülöm, mint a kötelességét meg nem tevő keresztényt. (Zaj balfelöl. Felkiáltások : Tárgyhoz !) Minden idő alkálin csak a mai nem, hogy mi egymással összevesszünk. (Felkiáltások bal felöl: Ah! Ah!) Budaváry László: Itt nem babra megy a játék ! A keresztény Magyarországról van szó ! Rupert Rezső: Méltóztassék megnézni, t. Ház, hogy ezek az atrocitások (Nagy zaj balfélö l. Felkiáltások : Nem arról van szó !) kifelé milyen hatást tesznek és minden ilyen atrocitás megtörténte után a pénzünk értéke lemegy ós ezt a magyar nemzet fizeti meg igen súlyos, sok millióra menő adóval. (Nagy zaj a bal- és szélsöbalóldalon.) Őrgr. Pallavicini György: A rágalomról beszéljen, nem erről! Rupert Rezső : T. Ház ! Méltóztatnak engemet megtámadni . . . (Zaj balfelöl és balközépen. Felkáltások: Ön támad!) Huber János : Ön támadta képviselőtársait ! Rupert Rezső: Rá fogok térni! Kerekes Mihály: Önök támadnak! Lingauer Albin : Ez nem támadás, ez felelelősségrevonás, képviselő ur ! (Felkiáltások balfelol: Kerekes! Kerekes!) Rupert Rezső: T. ház, ami a ratifikáció kérdését illeti, ez teljesen összefügg azzal, hogy idebenn van-e rend, vagy nincs. Huber János: Miért támadott nobilis embereket ? Rupert Rezső : A rendetlenségek nemcsak azzal tesznek tönkre bennünket, hogy itt a pénz értéke leszállván, a magyar nemzet terhe alatt összetörik, hanem ez összefüggésben van a ratifikáció kérdésével is. (Zaj balfelöl.} Lingauer Albin: Ezért kell a képviselőket hazafiatlanoknak bélyegezni !
