Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-130

A Nemzetgyűlés 130. ülése 1920. nem akarjuk, hogy ez a teher növekedjék, az növekedni fog, mert mindaddig, amig a világnak a rokonszenvét meg nem szerezzük magunknak, (Mozgás és derültség a baloldalon. Felkiáltások a baloldalon : A Világnak ? Elnök csenget.) amig itt elhagyottan él ez a kis megmaradt talpalatnyi föld, nemcsak hogy rokonszenv nélkül, hanem a világ összes gazdasági erőinek ellenünk támadása folytán, addig a helyzet az lesz, hogy pénzünk értéke mindig le fog menni és én kezdettől fogva láttam, ugy számítottam ki, — szakértők is azt mondották — hogy ha pénzünk értéke 10 centime-mai száll le, az az adózó nép terhét évenként körülbelül 3 milliárddal növeli. (Mozgás.) T. Nemzetgyűlés ! Előttünk van egy 20 milliárdos költségvetés. Mindnyájan tisztában vagyunk azzal, hogy ezt a terhet, ezt a 20 milliárdot ez a megmaradt kis magyar föld nem fogja megbírni. (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl!) Mi úgyszólván minden téren behozatalra szorulunk, a kenyeret és húst kivéve. (Mozgás és felkiáltások a baloldalon: Miről beszél? Beszéljen a tárgyról! Bodóné!) Lingauer Albin : Ezért kell szétverni a Nemzetgyűlést, ugy-e ? Ezért unatkozik a nép ? (Zaj. Elnök csenget.) Rupert Rezső : Mi tehát a kenyeret és húst kivéve úgyszólván külföldre szorulunk, nem vagyunk magunkat eltartó állam. (Folytonos zaj és félkiáltások a baloldalon : A cikkről beszéljen !) A bőr, a ruhanemű külföldről jön be. (Egy hang a középen : On rontja hitelünket !) Amikor tehát a konszolidációért küzdve, olyan irányba szeretném a magam csekély, szerény erőivel a politikát lenditeni, — ebben a politikában nem értem egyedül a Nemzetgyűlést, mert nemcsak a Nemzetgyűlés politizál, hanem a Nemzetgyűlésen kivül levő legitim és nem legitim társadalmi erők és korporációk is politizálnak és szerintem rosszul politizálnak — és perhorreszkálok, elitélek, küzdök minden visszaélés, minden rendbontás, utcai zavargás ellen, . . . (Zaj balfelöl.) Lingauer Albin : Tehát szét kell verni a Nemzetgyűlést ? (Zaj.) Rupert Rezső : ... amely ennek a nemzetnek sanszait kifelé rontja : akkor az a tiszta szempont vezet engem, hogy a magyar népnek adóterhét semmiRép növelni ne engedjem. (Zaj balfelöl.) Ezért mondtam azt, hogy nem a Nemzetgyűlés tiszteletreméltó munkája révén, hanem mindannak révén, ami kívülről történik a világban, megnehezittetik a magyar nemzet gazdasági helyzete és bek^vetkezhetik az az idő, hogy a magyar nép sokat nélkülözvén, megunja a politikának mai menetét és talán egy szélsőséges, egy más iránynak hívévé szegődik, nem fog megelégedni velünk, de távolról sem ugy értettem és nem ugy adtam le az intervjut, (Zaj és félkiáltások balfelöl : A tárgyra !) mintha évi november hó 16-án, kedden. 39 ő itt karjaival, izmaival jelennék meg a Nemzetgyűlés előtt, hanem azt mondottam annak az intervjuvoló újságírónak, hogy a népnek a mentalitása, a lelkülete változik meg és aztán itthagy bennünket, elhagyja ezt a politikát, elfordul a mi politikánktól . . . Lingauer Albin : És unatkozik! Rupert Rezső : . . . amelyben nem lát mást, mint szép jelszavakat, anélkül, hogy annak az az eredménye legyen, hogy a nélkülözésektől, az éhezéstől megmenekül. (Zaj jobb felöl.) Ami azt illeti, hogy a magyar nép unatkozik, ezt egy másik vonatkozásban használtam az intervjuvoló ujságiró előtt. (Nagy zaj balfelöl.) Bleyer Jakab a nemzeti kisebbségek ministere : Tényleg nem arravaló a Nemzetgyűlés, hogy itt rektifikáljon újságcikkeket. Tetszett volna megtenni az újságban ! (Zaj.) Elnök : Ne tessék a szónokot zavarni. Nem a képviselő ur idézte elő ezt a vitát, hanem Prőhle képviselő ur. (Zaj.) Rupert Rezső : Én arra, hogy a magyar nemzet unatkozik, Guizot-nak egy francia parlamenti közbeszólását emiitettem fel, hogy sokszor megtörténik, hogy az ember ma még a legnagyobb jóhiszeműséggel politizál és nem tudja azt, hogy miféle események állhatnak a háttérben. Jellemzésül emlitettem meg Guizot-nak, Franciaország egyik leghatalmasabb államféríiának a restauráció korából egy parlamenti közbeszólását, mikor azt kiáltotta a kormány felé, hogy Franciaország unatkozik. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Azt mondottam, hogy ezzel annyira aláfestette a februári forradalom előtti időket, hogy tényleg nem lehet félreismerni az összeköttetést Guizot-nak e megjegyzése és a később bekövetkezett események között. Nekünk tehát ugy kell politizálnunk, hogy a magyar nép ne unatkozzék, (Zaj balfelöl.) hogy a magyar nép a lehetőségek szerint megelégedjék, nehogy sikerüljön egyes elemeknek a magyar nemzet szenvedélyét felszitani (Zaj.) és ezekkel a szenvedélyekkel a francia restauráció-korabeli időket magyar földön is visszaidézni. Budaváry László : A magyar nép nem unatkozik. Ökölbe szoritott kézzel nézi a zsidóuszitók munkáját. (Zaj.) Rupert Rezső: Ha ilyen beszélgetést, amely nem Írásban, nem kötött formák között megy végbe, az a lázasan dolgozó ujságiró nem precíze, (Zajos felkiáltások a baloldalon: Áhá!) nem részletesen ad vissza, arról én nem tehetek. (Zaj balfelül.) Lingauer Albin: A kettő közül az egyik nem volt magánál ! Rupert Rezső: A másik pedig, amit méltóztatik terhemre irni, az, hogy velem a »Világ« foglalkozik. Méltóztassék elhinni, semmi sem állott tőlem távolabb, mint az, hogy foglalkozzanak velem, Főtörekvésem az volt, hogy meg-