Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-144

4-30 A Nemzetgyűlés 144. ülése 1921. nem fog bevasalni semmit sem. Ez a legegyszerűbb kijátszása minden adópolitikának. Egyszerűen Bécsben csinál az ember filiálét, Bécsben megköti az üzletet a magyar cég és az után sem jövedelmi, sem semmi egyéb adót a világon nem fizet. (Elénk ellenmondások a baloldalon. Zaj.) Kérem, nekem kötelességem a szerződést ugy elmondani, ahogy itt van. Tudom, hogy nem fog velem mindenki egyetérteni, mégis kötelességem elmondani ugy, ahogy én értem. (Mozgás.) Somogyi István : Blöffök ! Sándor Pál: Rátérek a szerződések áraira. Hajnalom, hogy fizikai erőm nem engedte meg, hogy azokat az adatokat, amelyeket a kereskedelemUgyi minister előterjesztett, megnézzem, de ezeket az adatokat is — a minister ur meg fogja engedni — vizsgálat alá fogom venni és ha abban, amit mondok, valami tévedés volna, a legnagyobb előzékenységgel fogom helyreigazitani. Megjegyzem, bogy összes adataim, amelyeket kaptam, a Magyar Vasmüvek és Grépgyárak Országos Szövetkezetétől valók, attól az egyesülettől, amelyben eddig minden egyes ministerium, minden egyes minister megbízott. Ezekkel az adatokkal azonban nem elégedtem meg, hanem elkértem azt a levelezést, amelyet a külföldi cégekkel folytattak és e levelezés alapján meggyőződtem arról, hogy ezek az adatok, amelyek itt benn foglaltatnak, helyesek. Megjegyzem, hogy körülbelül 9 cikkből képtelenek voltak nekem adatokat felmutatni, ennélfogva ezt a 9 cikket ezekbe a számításokba fel sem vettem és az árszámitásnál is csak ugy vettem fel, hogy amennyit a többi cikken nyertek, ugyanannyit számítottam ezekhez is. Itt van tehát az első. Ez jóformán vicc, amin csak nevetni lehet. (Halljuk! Halljuk!) Itt van a rugóacél, az első tétel. Ezt egységárban megvette a magyar államvatut 4600 márkáért. A magáncégek ajánlották 3950 márkáért. Ma 2100 márka az ára. De nem ez az egész. (Mozgás a baloldalon.) Ez nem vicc, ez nagyon drága vicc. (Mozgás a baloldalon.) Érre vonatkozólag itt van egy érdekes levél november 8-áról, A szerződés november 10 —11-én köttetett. Ez a levél a Biedermann budapesti cégtől való. Ebben ajánlja kicsiben a rugóacélt magáncégnek, az Ungarisch—

Belgische Metallurgische Aktíengesellschaftnak 3950 márkáért, holott a Máv.nak adott ajánlat 4600 márkáról szól. (Felkiáltások a jobboldalon : Hallatlan !) Akármit mutat a hivatalos jegyzés, nagyobb irónia, mint az, hogy ugyanaz a cég, amely később, mint ez a levél datálódott, lekötötte a magyar állanivasuttal a nagy szerződést, ekkor 650 márkával olcsóbban adja, nem képzelhető. (Felkiáltások a baloldalon : Ki volt akkor a minister ?) Sándor Pál : Rubinek. Fangler Béla: Hát az államtitkár? (Felkiáltások a baloldalon : Lipták!) éri február hó 5-én, szombaton. Sándor Pál : Az államtitkár ur szerepére vissza fogok térni. Lipták Pál : Megmondtam a magamét akkor is! (Felkiáltások a baloldalon: Az nem elég!) Szabó József (budapesti) : A konzekvenciákat is le kellett volna vonni ! (Zaj.) Elnök : Tisztelt képviselő urak, méltóztassék csendben meghallgatni az interpellációt. Lipták Pál: Nem az enyém a felelősség! Balla Aladár: Ahol minister van, ott a ministère a felelősség. Nem kell Liptákra haragudni, mert itt van a szabad királyválasztóknál! (Folytonos zaj a jobb- és baloldalon) Meskó Zoltán: Mi köze Biedermannak a szabad király választókhoz ? (Zaj. Elnök csenget.) Sándor Pál : Én ezt tisztázni fogom rögtön és azt hiszem, mással nem tudom jobban igazolni, mint azzal a levéllel, — itt van nálam — amelyet az illető cégtől kaptak. Ez az ország érdeke is. Én Lipták t. államtitkár ur szerepét azonnal tisztázni fogom, mert egy pillanatig sem hagyhatom az államtitkár ur szerepét abban a .minőségben, mint amilyenben önök beállítják. Önök tévednek, t. uraim. Mikor először szó volt erről a szerződésről, (Halljuk! Halljuk ! jobbfelol) akkor a Gépgyárak és Vasművek bizottsága elment deputációba Lipták államtitkár úrhoz — ha kívánják, a neveket is elmondhatom — és elmondták, hogy nekik tudomásuk van arról, hogy ilyen szerződést akarnak kötni. Szabó József (budapesti): Mikor volt ez? Sándor Pál : A szerződés megkötése előtt körülbelül nyolc nappal. Lipták államtitkár ur az asztalra csapott és azt mondta, hogy : disznóság, hogy ezt meg akarják csinálni. (Nagy zaj balfeM.) Szabó József (budapesti)'. És továbbra is államtitkár maradt ! Fangler Béla: Anyagilag felelős az államtitkár. Szabó József (budapesti) : Ha én tudom, mindjárt idehozom. Rassay Károly : Várj, mig te leszel az államtitkár ! (Zaj. ) Szabó József (budapesti) : Ha ilyen disznóság történik, levonom a konzekvenciákat! (Nagy zaj.) Elnök : Kérem Szabó József képviselő urat, ne méltóztassék állandóan zavarni a tanácskozást. Sándor Pál : Az államtitkár ur azt mondta, hogy : ezt én meg fogom akadályozni conte que conte, önöknek pedig azt tanácsolom, hogy újságokban és mindenütt, ahol tehetik, szorgalmazzák a maguk jogait, mert igazuk van. Legyenek szívesek, intézzenek felterjesztést a ministerhez, hogy az ilyen állapot nem tűrhető. Erre ezek megtették mindezeket az intézkedéseket. Október 11-én, ugyanazon a napon, amikor a Britannia-eset fordult elő, a kereskedelemUgyi • ministeriumoól autón hozták ide a képviselő-