Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-144

 Nemzetgyűlés 144. ülése 1921: földi gyáros is kereskedő, aki igen nagy adót fizet s a belföldi kereskedő is szerez be anyagokat, (Egy hang jobbfelöl: A gabonánál is betartják ezt?) Bocsánatot kérek, a szerződés azt mondja, hogy az áruknak csak külföldi származásúaknak kell lenniök, ennélfogva magyar gyárostól itt nem szabad venni. Tehát az a magyar gyáros, aki megveszi és saját veszélyére hozza be az árut Magyarországb gyáros itten még mint sub-vállalat sem szállíthat, mert az árunak tisztán külföldinek szabad lennie. En még olyan magyar szerződést, amelyben ez a kormány rézéről ki lett volna kötve, soha életemben nem láttam. (Zaj. Halljuhí Halljuk!) A harmadik feltétel a szállítási határidő. Ez a szállítási határidőre vonatkozó pont a legérdekesebb pontok közé tartozik az egész szerződésben. Ki van kötve, hogy három részben szállítandó az áru, háromhónaponkint. Az első három hónapban az első harmad, a második három hónapban a második harmad, a harmadik három hónapban a harmadik harmad. Azonban az itt foglalt kikötés szerint a szállítónak joga van olyan árut szállítani minden három hónapban, amilyen neki tetszik. (Ellenmondások a középen.) Fel fogom olvasni. Fangler Béla: Van függeléke is a szerződésnek, az biztos ! (Derültség.) Sándor Pál : A szerződés függelékét nem ismerem. (Zaj.) A szerződés szerint a szállító köteles a megrendelt anyagoknak érték szerint egy harmadrészét a kikötött időben szállítani. Mit jelent az, hogy érték szerint? Azt jelenti, hogy a százmillióból 33 és egyharmad milliót szállítani kell az első harmadévben, a második 33 és egyharmad milliót a második harmadévben és a harmadik 33 és egyharmad milliót a harmadik harmadévben. Ennek más értelme nem lehet, mert azt mondja, hogy érték szerint egy harmadrészt szállítani kell február 28-áig, egyharmadrészt április 30-áig és egy harmadrészt június 30-áig. Weiss Konrád: Mi kifogásolni való van ezen? (Zaj.) Sándor Pál : Mi van a szerződésben ? (Zaj !) A minister urnák lesz alkalma arra, hogy feleljen. Annak a vállalkozónak joga van akkor szállítani, amikor akar. Rendben van, az államvasút kilenc hónap alatt megkapja. Joga van azonkívül igénybe venni egy hónapot force majeure által. De mi történt itt? Az államvasút nem köt ki sem kauciót, sem pönálét. Weiss Konrád : De most nem is adnak egyáltalában semmiféle pönálét. (Zaj. Elnök csenget.) Sándor Pál : Ugy is elmondom, semmi sem marad el, t. képviselő urak. (Zaj.) Tehát sem pönálé, sem kaució itt nincs. Milyen joga van akkor egyáltalában az államnak? Az államnak joga van, ha a cég 9 hónap után nem szállít, a évi február hó 5-én, szombaton. 429 szerződéstől elállni. Más joga az államnak nincs. Meskó Zoltán : De ha rossz a szerződés, akkor örüljön neki ! Sándor Pál : Bocsánatot kérek, egyetlenegy biztositéka van az államnak arra, hogy szállítani fognak : a horribilis magas árak, amelyek ebben a szerződésben vannak. (Zaj és közbekiáltások.) Szabó József (budapesti): Lipták azt mondja, hogy hallatlan, pedig államtitkár volt akkor ! Rassay Károly: Büszke lehet kormány, amelynek ő az államtitkára! Mindenesetre tanácsot kérhetnek tőle ! (Folytonos zaj.) Somogyi István (Rassay felé): Budagyöngye! (Zaj. Elnök csenget.) Meskó Zoltán : Tegnap még szerették egymást. (Zaj. Elnök csenget.) Sándor Pál : Nagyon furcsa helyzet az is, hogy a Máv. azt mondja, hogy ... (Zaj és közbekiáltások. ) Rassay Károly : Az én igazságUgyi államtitkárságomért nyugodtan felelek ! (Zaj és közbekiáltások.) Hegyeshalmy Lajos kereskedelmUgyi minister: Hát a Justizmord? Rassay Károly : Azért a Justizmorden is felelek ! Ahhoz a minister ur nem ért. Ugy látszik, annyit ért hozzá, mint a szakmájához. (Nagy zaj és félkiáltások a baloldalon és a középen : Rendre ! Rendre !) Fangler Béla : Ministert nyilvánosan megsértenek ! Reischl Richárd : A tekintélyek lerombolása megint kezdődik! Taszler Béla : Nem tűrjük egy pillanatig sem. (Folyonos zaj.) Elnök (csenget) : Miután nem hallottam a zajban, hogy mit mondott a képviselő ur, ha Sándor Pál képviselő ur interpellációját befejezi, akkor fogunk majd foglalkozni ezzel a kérdéssel. Méltóztassék folytatni. Sándor Pál : Eurcsa körülmény az is, hogy a magyar bélyeget és illetéket a magyar államvasút fizeti, mig eddig minden szállító, aki a Mávhoz ment, kauciót adott, a pönálé bele volt foglalva a szerződésbe s a szállítók az állami illetékektől nem mentesültek sohasem. Weiss Konrád: Az utóbbi időben minden egyes szerződés így köttetett. Sándor Pál : De furcsa még a következő is. Már voltam bátor utalni arra, hogy a Biedermann-cégnek a főhelye Bécs s a íiliáléja Budapest. A Biedermann bécsi cég, amely a szerződést a Mávval csinálta, a horribilis nyereségből, amelyet beszed, egy garas adót Magyarországon nem fizet, mert nem a budapesti fiók kötötte meg az üzletet, hanem a bécsi cég ; tehát ha szállításra kerül a dolog, akkor itt van a Biedermann-cég mint magyar honpolgár, ha adót kell fizetni, akkor azt mondják, hogy Bécsből datálták a szerződést és akkor a horribilis nyereségből — amely szakértő körök szerint körülbelül 38 millió márkát tesz ki — a pénzUgy minister