Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.
Ülésnapok - 1920-144
406 A Nemzetgyűlés 144, ülése 1921. fel leket emelni. Sokkal helyesebb, hogy a pénzUgyi bizottság mindent megvitatva, döntsön ebben a dologban. De van még egy másik nehézség is, amit t. barátom nem emlit, amit rögtön jelezni fogok. Én szó szerint ragaszkodom a békeszerződéshez. Miután a békeszerződés 186. és 188. §-a az államkölcsönökről is rendelkezik, én ragaszkodom ahhoz, hogy az a fogalmazás, amelyet előterjesztünk, szó szerint megfeleljen a békeszerződésnek. Innen van az, hogy a fogalmazás nem olyan könnyű, amilyennek méltóztatik gondolni. Jelenleg ugy áll a helyzet, hogy három külön javaslat készül. Az egyiket én fogalmaztam, a másikat Schober Béla államtitkár barátom, a harmadikat Popovics Sándor volt pénzUgyminister ur. Itt mellékesen megjegyzem, hogy megható az a kedvesség, az a szivesség, amellyel az összes volt pénzUgyminister elődeim engem nehéz munkámban támogatnak. (Elénk tetszés.) Az ország nem nekem, hanem nekik lesz hálás. (Felkiáltások a baloldalon és a középen : Hazafiak !) Három terv van és én arra határoztam el magamat és kérem t. barátomat, hogy kegyeskedjék ezt tudomásul venni, hogy mihelyt mind a három, tervezet pénzUgyileg is ki lesz dolgozva, össze fogom hívni azt a nagy szaktanácskozást, amely állott az összes volt pénzUgyministerekből és ugyanaanyi bankigazgatóból, de kiegészitem ezt a t. Nemzetgyűlés pénzUgyi bizottságának azon tagjaival, akik erre kívánságukat kifejezik s ekker bizalmasan meg fogjuk tárgyalni mind a három törvényjavaslatot s ennek alapján fogok előjönni törvényjavaslatommal. B. Szterényi József: Helves! Hegedüs Loránt pénzUgyminister: A felelősséget akkor is én fogom viselni, de lényegesen más lesz az országra és hitelezőinkre nézve az, ha tudják, hogy egy ilyen nagytekintélyű testület a Nemzetgyűlés befolyásával ezt az álláspontot foglalta el. Sietnünk kell azért, mert amint bejelentettem, nem akarom, hogy hitelezőink kétségben legyenek, hanem becsületesen akarom fizetni a hátralékos kamatokat is. Nagy hibának tartottam, hogy nemfizették, különösen a Svájcban, Németországban és Hollandiában lévő kölcsönök kamatait. Fizetni fogom természetesen azon a redukált alapon, amelyet bejelentettem. De azt viszont becsületesen meg fogják kapni mindenféle kicsinyeskedés és szekatúra nélkül. Itt csupán egy kivételt kell tennij azt, amely miatt az osztrákok az utóbbi napokban olyan hevesen támadnak. Azt az álláspontot foglaltam el, hogy az Auszt-iában lévf magyar hadikölcsönök kamatait nem fizetem. Indokaim a következők : A békeszerződés 188. §-a világosan megmondja, hogy mit kell tenni. Azt mondja : Magyarország köteles fizetni azon hadikölcsönök kamatait, amelyek a saját területén lévő magyar állampolgárokéi és rendeletben intézkedtem, hogy ha a jóvátételi bizottság bármelyik kis terüleletet évi február hó 5-én, szombaton, Magyarországhoz visszacsatol, azonnal fizetem az ott lévő magyar hadikölcsönök kamatait. (Helyeslés.) B. Szterényi József: Nagyon helyed Hegedüs Loránt pénzUgyminister: Köteles fizetni továbbá Magyarország azon hadikölcsönök kamatait, amelyek olyan szövetségesek területén vannak, akik nem kaptak részt Magyarországból. De nem köteles fizetni azokat, amelyek olyan szövetségesek területén vannak, akik részt kaptak Magyarországból. (Igaz! Ugy van!) Ennélfogva én tartom magamat a trianoni békéhez. (Élénk tetszés.) Ausztrián áll a választás: ha ő Magyarországból részt kap, akkor én az ottani hadikölcsönök kamatait fizetni nem fogom. (Élénk helyeslés.) Nagyon jól tudom azt, hogy sok száz millióra rug az a hadikölescin, ami ott kint van, mert osztrák testvéreink akkor becsületesen segítettek bennünket. Tőlük függ tehát, hogy most mit akarnak. (Ugy van! Ugy van !) A "helyzet egészen világos. Miután Magyarország nem kapott részt Ausztriából, sőt, ha nekünk ítélték volna, mi akkor is visszautasítottuk volna, (Ugy van! Ugy van!) ennélfogva Ausztria köteles fizetni a Magyarországon lévő osztrák hadikölcsönök kamatait. Ez az, amiért engem az utóbbi időben az osztrák sajtó annyira támad. Ebből az álláspontomból azonban semmit sem fogok engedni (Élénk helyeslés.), s amennyiben összeütközésre kerülne a dolog, hajlandó vagyok, sőt kötelességem a békeszerződés 198. §-a alapján a nemzetközi arbiterre bizni Magyarország jogainak megvédését. (Helyeslés.) Mindehhez még csak azt akarom hozzátenni, — és azt hiszem, ezzel elég is lesz — hogy már nem késhetik sokáig hitelezőink megnyugtatása és az általam tervezett kamatredukcióról szóló törvényjavaslat benyújtása, mert a külUgyminister ur épen most értesített, hogy francia részről Briand ministerelnök e héten aláirta a Magyarország és Franciaország között fennálló, háború előtti adósság rendezéséről szóló egyezményt. A magyar kormány nevében fogadja a hatalmas és győztes francia nemzet kormánya őszinte köszönetünket azért, hogy méltányolja ennek az eltiport, szegény, de továbbra is élni és becsületesen haladni akaró országnak hajlandóságát akkor, amikor velünk azt a konvenciót megkötötte. Kötelezzük magunkat, hogy egy becsületes, igyekvő adós törekvésével mindent meg fogunk tenni, hogy ameddig emberi erőnk bírja, kötelezettségünknek megfeleljünk. (Élénk éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) Elnök : T. Nemzetgyűlés ! Elérkezett az az idő, amikor a Ház határozata értelmében az interpellációk meghallgatására kell áttérnünk. Mielőtt ezt tennénk, napirendi indítványt kívánok előterjeszteni a Nemzetgyűlés legközelebbi ülésére vonatkozólag. (Halljuk ! Halljuk !)
