Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-143

374 A Nemzetgyűlés 143. ülése 1921 kommunista. Ezt én akadályoztam meg. Most, a következő mondatomnál, sajnálom, hogy a minister urak nincsenek itt. Tessék tudomásul venni, hogy ugyanaz az expozitura tényleg a másvilágra küldött egy Girtler nevezetű huszárfőhadnagyot, azért, mert Friedrich ellen nem akart vallani. Ez a Girtler ott fekszik valahol egy nádasban. Tessék, t. kormány, ezt a bejelentést itt komolyan tudomásul venni, hogy Girtler főhadnagyot a siófoki expozitura a másvilágra küldte, mert nem akart ellenem vallani. Ebbe az expoziturába azután belekapcsolódott az a kellemetlen Vázsonyi-féle szivarUgy, amelyről most nem beszélek bővebben, amely még ma is tisztázatlan. Ennek az expozitnrának a hatásköréhez hasonló hatásköre volt a bécsinek. Az a bécsi expozitura szintén igyekezett ellenem valamilyen adatokat gyűjteni. A gyáramban volt egy kommunista alkalmazott, akihez ez az expozitura azzal fordult, hogy nem tudna-e valamiféle gyári könyveket, vagy másvalamit megszerezni, ami talán reám kompromittáló volna. Ez a kommunista azután kint utasitást adott valakinek, hogy a gyáram tulajdonát képező könyvekből kettőt vagy hármat szerezzen meg, mert azért a bécsi expozitura egy millió koronát fizetne. Bottlik József: Ki rendelkezett az expoziturával? Friedrich István: A részleteket majd máskor fogom előadni, most csak annyit mondok, amennyi szükséges. Ez az expozitura egy milliót ajánlott fel ezekért a könyvekért. Tudomást szerzett erről ez a Patak Gyula, akit említettem, s eljött hozzám azzal, hogy, kérem, ezeket a könyveket Bécsben meg akarják szerezni és egy millió koronát akarnak értük fizetni. Erre azt mondtam Pataknak, hogy szerezze meg a könyveket, vigyék ki Bécsbe, adják el egy millióért, legyen maguknak egy millió koronájuk. (Derültség a baloldalon.) Oda is adták a könyveket, illetőleg azok a könyvek ennek a kommunistának az anyjánál voltak már. Mondtam, csak vigye ki Bécsbe a könyveket. Ki is vitték, de ott nem kaptak a könyvekért egy fillért sem. Erre a könyveket visszahozta, de én nem fogadtam el, hanem azt mondtam : menjen a könyvekkel a rendőrséghez. Ott letétbe helyezte ezeket a gyári üzleti könyveket, amelyeket azután a gyár a főkapitányságtól visszakapott. Ez a Patak szerepe azokkal a bizonyos titkos könyvekkel kapcsolatban. De ezzel a dolog még nincs befejezve, Rubinek minister ur, azt hiszem, arról is akart szólni, de aztán kifelejthette, hogy ennek a bécsi expositurának nagyon fájt, hogy ezirányban semmit sem értek el és azt hitték, hogy Patak rontotta el ezt az üzletet vagy ezt az oífenzivát. Ezért, amikor Patak Budapestre érkezett, a budapesti expoziturával, amely részint a Gellért-szálló pincéjében székelt és működött, részint a Gellért-szálló emeletén. évi február hó 4-én, pénteken. lefogatta ezt a Patakot és becsukatta. Öt napon át tartották őt fogva és szintén rá akarták birni arra, hogy valamit ellenem valljon. Amikor öt napon át semmit sem tudott vallani ellenem, őt is szabadon bocsátották. Ezt a Gellért-szállóbeli expoziturát később felváltotta a várbeli expozitura. Méltóztatnak tudni, ez az az expozitura, amely megszöktette pl. Heltait, — emlékeznek rá. Vagy ez az az expozitura, pl. amely meg tudná mondani, hogy Dobó a Tisza-gyilkos miért halt meg épen csontszuban és miért nem halt meg másban. (Derültség.) Ezek mind olyan dolgok, amelyeket majd részletesen el fogok mondani és be fogok világítani nagy reflektorral abba a bizonyos Margit-körúti csodabarlangba is. Meg vagyok győződve róla, hogy az itt ült minister ur igenis tudomásul vette bejelentésemet ezzel a Patakkal kapcsolatban, hogy Siófokon igenis megöltek egy főhadnagyot azért, mert nem akart ellenem vallani. Girtlernek hívják. Tessék exhumáltatni és kikutatni, miért ölték meg. Ezek tények. T. Nemzetgyűlés ! Ezt sem mondtam volna még el — és távolról sem mondtam el még mindent, amit azonban el fogok mondani, — de ennyit el kellett most mondanom, mert Rubinek képviselőtársam ezt a kérdést érintette. Amennyi világosságra e pillanatban szükség van, annyi világossággal szolgáltam. (Helyeslés.) Elnök : Áttérünk a napirend második pontjára, a kormány programmja felett megindult vita folytatására. Soron van? Szabóky Jenő jegyző : gróf Apponyi Albert. Gr. Apponyi Albert: Mélyen t. Nemzetgyűlés! Mivel a kormány bemutatkozása és a kormány programmjának előadása óta már igen hosszú idő telt el és már alkalmunk van a kormány ténykedésének megindulását látni, nem tartottam volna szükségesnek, hogy ez a vita a kormány programmjáról még széles mederben toyább folytattassék és a magam részéről nem szólaltam volna fel abban, ha tegnap Rubinek Gyula igen t. képviselőtársam riem vonta volna be előadásába az én személyemet is, mintegy okot és alkalmat adván arra, hogy esetleg személyes kérdésben vagy félreértett szavaim megmagyarázása címén is szót kérhessek. Ennél azonban jobbnak láttam a vita során felszólalni, (Helyeslés.) és amit a magam helyzetéről elmondani szükségesnek látok, ebben a szélesebb keretben, ahol szabadabban mozoghatok, elmondani, annál is inkább, mert egyéb megjegyzések is estek — nem ebben a Házban, de a Házon kivül — amelyek az én személyemet érintik, amelyek nyilvánosságra jöttek és amelyekre reflektálni kötelességemnek tartom. Kezdem tehát azokon, amiket Rubinek igen t. képviselőtársam egy amerikai lapban megjelent cikkem kapcsán mondott, hogy ő rossz néven vette és magát — amint ő mondja —