Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-142

A Nemzetgyűlés 142. ülése 1921. évi február hó 3-án, csütörtökön. 361 Beszerezte pedig ezeket külföldről azért, mert a hazai vállalatok nem voltak abban a helyzetben, hogy olyan mennyiségben szállithassák ezeket az anyagokat, amilyenben az államvasutaknak azokra szükségük volt. Arról pedig, hogy ezáltal a hazai ipar károsodott volna, szó sem lehet, mert csak akkor károsodott volna, ha tényleg tudta volna ezeket az anyagokat szállitani. Egyébként nem akarom fárasztani a t. Nemzetgyűlést, de ki tudnám mutatni, hogy ezeknek az anyagoknak túlnyomó részénél a szükségletnek csak egy töredékét fedezte az államvasút külföldről, fennhagyván még mindig egy igen tekintélyes mennyiséget arra az időre, ha majd a hazai ipar szállitóképes lesz, hogy igy az államvasutaknak ezt a szükségletét a hazai ipar fedezhesse. Különben itt csak egy rövid időre szóló szükségletfedezósről van szó. Az államvasutaknak ezentúl is lesz — még pedig remélhetőleg állandóan nagyobb és nagyobb — szükséglete, amelynek fedezésére az államvasút a legnagyobb örömmel fogja a hazai vállalatokat igénybe venni és én kijelenthetem itt, hogy az államvasút épugy, mint a múltban egyik legerősebb fejlesztője volt a hazai iparnak, — ha kellett,,áldozatok árán is — ettől az irányzatától a jövőben sem fog eltérni és most sem azért fordult az államvasút a külföldi iparhoz, mintha nem érezte volna annak szükségét, hogy a hazai ipart tőle telhetőleg támogassa, hanem egyedül a kényszerűség vitte erre a lépésre. Az interpelláció harmadik pontja (olvassa): »Igaz-e, hogy a beszerzett cikkek árainak erős túlfizetése révén a Máv. megkárositotta az állampénztárt és valutarizikót vállalt az állam kárára, továbbá előnytelen időben kötött le nagyobb mennyiségben olyan anyagokat, amelyeknek áresése előrelátható volt?« Ebben a kérdésben tulajdonképen három kérdés foglaltatik, amelyekkel egymásután fogok foglalkozni. Az első kérdés az, hogy a beszerzett cikkek árait erősen túlfizette az államvasút s ezzel megkárositotta az állampénztárt. T. Nemzetgyűlés ! Midőn én a Bródy Ernő t. képviselőtársam által tervbevett interpellációról beszéltem, megemlítettem azt, hogy Bródy képviselő urnák a kezében volt a szerződés másolatán kivül egy cédula, amelyen ugyanazoknak a cikkeknek, melyek a szerződésben egy bizonyos áron szerepeltek, más, még pedig a szerződésben foglaltaknál alacsonyabb árai voltak feltüntetve. A képviselő ur azt mondotta nekem, hogy ezek a német kiviteli árak és hogy ezekkel szemben sokkal drágábban fizette meg az államvasút ezeket a cikkeket. Már az előbb voltam bátor említeni, hogy igenis, . drágábban fizette meg az államvasút ezeket a cikkeket, mint az exportárak voltak, és megfizette . .. Sándor Pál: Miért? NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — VII. KÖTET, Hegyeshalmy Lajos kereskedelemUgyi minister: Hát kérem, a magyar állam szép szemeiért nem szállított volna ez a cég. És emiitettem, hogy milyen rizikót kellett a cégnek vállalnia, ez a többletfizetés tehát a rizikó ellenértéke. Azonban ezeket a túlfizetéseket is tendenciózusan állították be. Ebben az Ugyben különben az egyik érdekképviselet, amely azonban nem nevezte meg magát, egy beadvánnyal fordult a pénzUgyminister úrhoz és kérte, hogy nullifikálja ezt a szerződést, mert az hihetetlenül hátrányos az államvasutakra ós az államkincstárra nézve. Ebben a beadványban szintén per longum et latum tárgyalja ezeket a túlfizetéseket és azt akarja kimutatni, hogy ezek a túlfizetések az egyes cikkeknél 16 és 87 % között váltakoznak. Kijelentem, hogy ez a beállítás egyáltalában nem felel meg a valóságnak, mert ha két cikket kiveszünk azok közül, amelyeket itt a beadványban említ az érdekképviselet, t. i. a mozdonyforrcsöveket és síneket, a többi cikkeknél a túlfizetés csak 27 °/o-ra rug . . . Sándor Pál : Csak ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemUgyi minister :... azaz rúgna e szerint a tendenciózus összeállítás szerint. A túlfizetés azonban a valóságban nem rug magasabbra, mint nem egészen 17%-ra, mert vannak egyes cikkek, amelyekért nemcsak hogy az exportárakkal szemben nem fizetünk többet, hanem kevesebbet fizetünk és vannak cikkek, amelyekért ugyanolyan árakat fizetünk, mint az exportárak. Megjegyezni kívánom azonban, hogy azok az exportárak nem állandóak, hanem azokat ott az illető országok szerint, amelyekbe a kivitel történik, azok valutájához igazítva a hatóságok állapítják meg. Hogy azok az állítólagos túlfizetések menynyire nem felelnek meg a valóságnak és menynyire tendenciózus ez az állítás, ezt igazolják ezek az adatok, amelyek itt a kezemben vannak. Beszereztem az illetékes német hatóságoktól bizonyítványokat, amelyek igazolják, hogy mekkorák voltak azok az exportárak. Ennek alapján beszélhetek már most ugy, hogy beállítás, amely itt az érdekképviselet részéről ebben a beadványban történt, teljesen tendenciózus és hamis. Epen olyan tendenciózusak voltak azok az adatok, amelyek ebből a forrásból kiindulva a napilapokban megjelentek. Itt vannak ezek az adatok, amelyek a legkompetensebb helyekről származnak, Aussenhandelsstelle für Eisen- und Stahlerzeugnisse, Prüfungsstelle für Blech- und Schiffbaumaterial stb. Sándor Pál : Leteszi a minister ur a Ház asztalára ? Hegyeshalmy Lajos kereskedelemUgyi minister: Hogyne tenném le, ha ugy tetszik, és ha a Ház ugy határoz. Sándor Pál: Ha a Ház ugy határoz. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemUgyi minister: Nálam rendelkezésére áll a képviselő urnák. En 46