Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-141

A Nemzetgyűlés 141. ülése 1920, Kontra Aladár jegyző: Pákozdi András! Pákozdi András: T. Nemzetgyűlés! Csak néhány szóval akarok rátérni interpellációmra, amely a házhelyek és kis haszonbérletekre vo­natkozó törvény, illetőleg rendelet sürgős végre­hajtására vonatkozik. Pövid leszek vele annál is inkább, mert most nemrégiben egy képviselő­társam már interpellált ugyanebben az Ugyben. Mivel azonban felszólalására a kormány részéről erélyesebb intézkedést nem tapasztaltam és nem láttam . . . Drozdy Győző : Ugy van ! Pákozdi András: . . . ennélfogva szükséges­nek tartottam, hogy felhivjam a kormány figyelmét mindazokra a szándékos mulasztásokra, amelyek elkövettetnek azok részéről, akik ennek a ren­deletnek a végrehajtásával bizattak meg. Mert vajmi keveset törődnek azok a faktorok a kor­mány által kiadott ezzel a rendelettel, a leg­kevesebb súlyt sem helyezik annak végrehajtá­sára. Tisztelet ugyan a kivételeknek, mert hiszen vannak közöttük olyanok, akik mindig szem előtt tartották és szivükön hordották a nép és a haza érdekeit, és a leglelkiismeretesebben és a legbuzgóbb, legodaadóbb szeretettel végezték a rájuk bizottakat. Azt hiszem, nemcsak magam voltam az, aki a választások alkalmával meg azóta is ígéretet tettem választóim előtt, hogy odahatunk, arra törekedünk, hogy olyan törvényeket és rendele­teket hozzunk, amelyek közmegelégedésre, köz­megnyugvásra találnak, amelyek egyaránt szol­gálják nemzetünk erősödését és. a hazának a fel­virágzását. Ehhez hasonló volt a kormány által kiadott az a rendelet is, amely a házhelyekre vonat­kozik s amelyet az a nép már úgyis esdve várt régen. S most, akkor, amikor alkalma van annak a népnek azt a rendeletet közvetlen közelről ismerni, de egyúttal alkalma van látnia azt is, hogy mennyire el hagyják azt odalent kallódni, mennyire félretolják s annak kezelésénél micsoda személyeskedések folynak, akkor az a nép, amikor mindazt látja, hogy az orra előtt semmisitik meg, jobban mondva züllesztik szét a törvényt, illetőleg azt a rendeletet, amelyet a Nemzet­gyűlés meghoz és a kormány kibocsát, akkor ne csodáljuk, ha az elkeseredés, a düh, vesz rajta erőt, s annak a néprétegnek a türelmét tovább igénybe venni vagy kikérni nem lehet. Ha az igen tisztelt kormány erélyes kézzel hozzá nem nyúl ennek a törvénynek, illetőleg rendeletnek végrehajtásához, akkor odajutunk, hogy addig szűrik eregetik azt tölcséreken, hogy, mig ahhoz a népréteghez jut, semmi se lesz belőle, rendelet által kimondott föld örökké a nagybirtokban marad, az a zsellérember pedig ezután is mindig zsellérházban fog lakni. Irga­lom nélkül le kellene sújtani a kormánynak mindazokra a közegekre, tisztviselőkre, akik ilyen könnyelműen veszik és kezelik a kormány által kiadott eme rendeletet s ennek kezelésében személyeskednek s a személyeskedésből eredő évi december hó 22-én, szerdán. 315 gyűlölettől eltelve igazságtalanul végzik munká­jukat, nem számolva hivatalosan tett esküjökkel, amely szerint minden személyeskedés és minden pártállásfoglalás nélkül oda kellene hatniok, hogy ezen rendeletet a maga eredetiségében, a maga valóságában közvetlenül részletesen meg­ismertessék a néppel. Ehelyett azt teszik, hogy annyira félremagyarázva adják oda a népnek, hogy teljesen elrémítik még a gondolatától is annak az e részben érdekelteket, hogy házhelyet kérjenek és igényeljenek, ugy hogy az illetők nem mernek kérni és tartózkodnak ettől. Ezért arra kérem az igen tisztelt föld­mivelésUgyi minister urat, kinek ez a hatás­körébe tartozik, ne engedje ezt a fontos és annyira népünk életérdekébe vágó kérdést olyan játszókártya módjára kezelni, hanem kötelezze mindazokat az arra hivatott közegeket ennek igazságos gyors végrehajtására. Erre vonatkozó­lag a következő interpellációt vagyok bátor az igen t. földmivelésUgyi minister urnák átnyúj­tani (olvassa) : »Van-e tudomása az igen tisztelt föld­mivelésUgyi minister urnák arról, hogy nagy mulasztások történnek a házhelyek kijelölésével megbízott tisztviselők részéről? Ha igen, hajlandó-e erős és sürgős intéz­kedéseket tenni ennek meggátlására, igen vagy nem ?« (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a föld­mivelésUgyi minister urnák. A minister ur kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésUgyi minister: T. Nemzetgyűlés! A Pákozdi t. kép­viselő ur által elmondott interpellációra röviden a következőt válaszolom : Már a törvény meghozatalánál a rendelet kiadásánál jeleztem, hogy tudatában vagyok an­nak, hogy a végrehajtásnál nehézségek és bajok lesznek. Drozdy Győző: Vannak is! Szabó István (nagyatádi) földmivelésUgyi minister : Amit eddig lehetett tenni, hogy felvi­lágosításokat nyújtsunk, az a hatóságok utasí­tásával részemről megtörtént. Most még egy né­piesen leirt tájékoztatót is kiküldöttem minden községbe, megküldöttem a gazdaköröknek, meg­küldtem az egyesületeknek . . . Birtha József: Nem jut a nép kezébe! Szabó István (nagyatádi) földmivelésUgyi minister : . . . megküldöttem minden képviselő­társamnak, tessék a nép kezébe juttatni. Más eszközt én már nem tudok találni, mint hogy mindenkinek megküldöttem a rendeletet is, azt a népszerű ismertetést is az eljárásra vonatko­zóan. Ha t. képviselőtársaim visszaéléseket vagy olyan dolgokat észlelnek, amilyeneket interpel­láló t. képviselőbarátom szíveskedett előadni, tessék azt nekem jelenteni,, konkrét eseteket ké­rek a képviselő uraktól. Altalánosságban igen­igen sok panaszt hallok, de konkrét esetet, hogy 40*

Next

/
Thumbnails
Contents